A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 39. szám - A XXVI-ik német jogászgyülés

154 A JOG megállható jogalapon, — mert nem vitás a felek közt, hogy a kereseti ingatlanokat alperes birói árverésen, a felperes néhai férje H. Mayer javára bekebelezett haszonbéri jog épségben tartásával vette meg az árverési föltételek szerint, és hogy a haszonbéri jog néhai H. Mayer halála után ennek nejére jelenbeni felperesre áthárult; jogszabály pedig, hogy az árverési föltételek az árverési vevőre kötelezők, — miből következik, hogy a bekebelezett haszonbéri jog fentartása mellett megvett kereseti ingatlanokat, alpeies mint árverési vevő köteles a még hátralévő haszonbéri időre a felperesnek mint haszonbérlőnek átadni, mivel az A. alatti haszonbéri szerződés, — az ennek alapján kieszközölt telekkönyvi bekebelezés folytán, az árverési föltételek szerint, az alperesre mint árverési vevőre átment. Ezzel szemben nem volt figyelembevehető alperesnek az a kifogása, hogy a birói árverésen megvett ingatlanok, a felebbezési bíróság ítéletének meghozatalakor még nem voltak az alperes nevére telekkönyvileg bekebelezve, mert az nem vitás, hogy az árverés jogerőre emelkedett és igy az alperesnek módjában állott a birói árverésen megvett ingatlanok fölött rendelkezni, esetleg a végrehajtási törvény 180. §-a alapján a birtokbahelyezés iránt intézkedni, ezután már tőle függött, hogy az árverési föltételeknek eleget tegyen, magát oly állapotba juttassa, hogy az árverés jogerőre-emelkedése után a kereseti ingatlanokat a felperesnek mint haszonbérlőnek birlalásába adhassa. Annak a kérdésnek elbírálása után, hogy az A. alatti haszonbéri szerződés az alperesre mint árverési vevőre átment, ennek folytán alperes mint árverési vevő köteles az árverésen megvett kereseti ingatlanokat felperesnek mint haszonbérlőnek a még hátralévő haszonbérleti idő tartamára átadni, még az átadás teljesítésének a mérve bírálandó el. E tekintetben irányadó az, hogy alperes csak az árverés jogerőre emelkedése után juthatott a kereseti ingatlanokhoz, az a rendelkezési jog tehát a dolog természete szerint őt ez időponttól kezdve illette meg, miből következik, hogy a kereseti ingatlanokat csak olyan állapotban adhatja át, és köteles is átadni, amilyen állapotban azok az árverés jogerőre-emelkedésekor léteztek, mert alperes mint árverési vevő jelentkezik a haszonbérbeadó előző tulajdonosok jogutódaként, ki a haszonbért a még hátralévő haszonbérleti időre tűrni, s ebből folyólag a kereseti ingatlanokat olyan állapotban, amint azok az árverési vétel folytán birlalatába jutottak, a haszonbéri szerződés-szabályozta kötelezettségek ellenében a haszonbérlő felperes birlalásába bocsátani köteles, amivel szemben viszont a dolog természeténél fogva, de meg azért is, mert a haszonbérlő csak a neki átadott haszonbér tárgyaiért tartozhat haszonbért fizetni, felperest csak azon ingatlanok és rajta lévő felülépitmények után, s a tényleges átadás idejétől terheli haszonbér fizetési kötelezettség, amelyek neki az alperes által tényleg átadatnak; egyebekben pedig a szerződésszerű jogok hatályukban fennmaradnak. Az a körülmény, hogy a felek közokiratot vagy a törvényes alakszerűségekkel ellátott magánokiratot állítanak ki, nem zárja ki annak megállapítását, hogy a: okirat nem tartalmazza Ü felek valódi akaratát avagy hogy az okiratban foglalt ügylet hatálytalan. A m. kir Kúria felülvizsgálati tanácsa (1902 július 3. G. 76. sz. 1902) W. Anna felperesnek, P. Józsefné B. Teréz alperes ellen, igényelt vagyonnak a foglalás alól felmentése iránt a íelsőeőri kir. járásbíróság előtt folyamatba tett ügyében következő ítéletet hozott: Indokok: Felperes részéről felülvizsgálati kérelmében felhozott panasz az, hogy a S.E. 73. §. szerint a közokiratok és a törvényes alakiságok betartása mellett kiállított magánokiratok, az ellenkező bebizonyításáig, teljes bizonyítékul szolgálnak, hogy továbbá alperes a felperes és a végrehajtást szenvedő ellen az adás-vételi szerződés hatálytalanítása iránt a bűnvádi eljárás folyamatba-tételét kieszközölvén, erre való tekintettel annak a szerződésnek hatálytalan-volta jelen perben megállapítható nem volt volna, de különben is az a szerződés csakis a büntető bíróságnál támadható meg; hogy végül közömbös az, hogy felperes gyermektartási követelés iránt a végrehajtást szenvedővel mikor és minő körülmények között kötött biróság előtt egyezséget, de ennek a követelésének jogossága kétségtelen abból a megállapított tényből, hogy felperesnek a végrehajtást szenvedőtől 5 gyereke született és a végrehajtást szenvedő 1897. év előtt csak télen, tehát olyan időben tartózkodott felperesnél, amikor végrehajtást szenvedő a gazdasági teendőkben, amelyek abban az időben szüneteltek, nemis segédkezhetett. Ez a panasz nem bir megállható alappal; mert az a körülmény, hogy a felek közokiratot vagy a törvényes alakszerűséggel ellátott magánokiratot állítanak ki, nem zárja ki annak megállapítását, hogy az okirat nem tartalmazza a lelek valódi akaratát avagy hogy az okiratban foglalt ügylet hatálytalan ; mert igényperben az alperesként perbevont végrehajtató a felperes és a végrehajtást szenvedő között létesült átruházási ügyletnek vele szemben hatályát megtámadni jogosult; következésképpen az ilyen ügylet hatálytalanságának megállapítása az igényper bíróságának hatáskörétől elvonva vagy kizárólag a büntetőbíróság hatásköréhez utalva nincs, és igy az igényper bírósága a megtámadás érdeme felett akkor is határozhat, ha aziránt előzetesen már büntető eljárás folyamatba is tétetett; mert a S. E. 64. §. szerint a felebbezési biróság ténybeli meggyőződése megalkotására adatul elfogadhatta a perben felmerült azt a körülményt is, hogy felperes gyermektartási követelése iránt a végrehajtást szenvedővel mikor es milyen körülmények között kötött biróság előtt egyezséget; és mert a felebbezési biróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes és a végrehajtást szenvedő között létesült átruházási szerződés, egyenesen az alperes már akkor fennálló követelése kijátszására irányult és hogy azzal az átruházással alperestől a kielégítési alap elvonatott; ilyen körülmények között pedig annak az átruházásnak alperessel szemben hatályára nézve nem bir befolyással az, hogy felperesnek valami más címen van-e a végrehajtást szenvedő ellen követelése. Általános jogszabály az, hogy a szerződésből a teljesítés követeléséhez való jog származik, amely mellett fennáll a nemteljesitésböl vagy nem-kellő teljesítésből keletkezett kar megtérítésének követeléséhez való jog is ; ez a két jog egymást ki nem zárja, sőt inkább kiegészíti. ÍA m. kir. Kúria felulvizsg. tanácsa 1902 március 2G. I. G. 637. sz. a.) Az hogy valamely bánásmód milyen, abban az esetben midőn abból jogok vagy kötelezettségek származnak, az egyes megállapított tényekből levont jogi következtetés utján állapítandó meg. (A m. kir. Kúria felüivizsg tanácsa 1902 április 4. I. G. 639/1902. sz. a.) Az a kérdés, hogy valamely jogügylet szinleges-e, vagyis hogy a jogügyletben résztvevő felek nem valódi, hanem csak színlelt akaratukat nyilvánították, ténykérdésre vonatkozik, és az e részbeli tényállás a S. E. 197 §-a szerint csak azon az alapon támadható meg felülvizsgálati kérelemmel, hogy az ítéletben valamely jogszabály megsértésével voltak tények megállapítva, figyelmen kivül hagyva vagy felhozottaknak tekintve. Jogszabály, hogy a szerződés a felek egyező akaratával létesül, és hogy a megállapodások ama szabályok szerint Ítéletidők meg. amelyek azokra valódi mivoltuknál fogva alkalmazandók. (A m. kir. Kúria felüivizsg. tanácsa 1902 április 9. I. G. 650/19 1. sz. a.) Perujitás megengedéséhez, amennyiben az uj bizonyíték alapján kéretik, az 1881: LIX. f.-c. 69 §. 2. pontja értelmében az kívántatik, hogy az alkalmazandó uj bizonyíték lényegileg a per tárgyára vonatkozzék. (A m. kir. Kúria felüivizsg. tanácsa 1902 márc. 24. G. 624.1901. sz. a.) Jogszabály az. hogy mindaddig, mig a házasság tartama alatt született gyermek törvénytelensége az illetékes biróság jogerős ítéletével kimondva nincs, más férfi gyermektartása iránt nem vonható perbe. (A m. kir. Kúria felüivizsg. tanácsa 1902 április 10. I. G. Bíl/lSOl. sz. a.) Egymagában az a körülmény, hogy a saját személyeben is felperes gyám az ügyvédi meghatalmazás aláírásánál, amely a már gyámoltja képviseletében is folyamatban levő per további vitelére szolgált — a gyámi minőséget kifejezetten ki nem tüntette, jogilag nem tekinthető annak, hogy az ujabban meghatalmazott ügyvédet a gyám már csak saját részéről bizta meg a per folytatásával, gyámoltja részéről azonban nem. A jognak hosszabb időn át való nem-gyakorlásából, az elévülési időn belül rendszerint jogilag nem következik a jog megszűnése s a jognak hosszabb időn át nem-gyakorlása magában véve csak olyan adat. amelyből a biróság esetleg ténybeli következtetést vonhat a jogot megszüntető valamely egyéb tény való-voltára; az ilyen ténybeli következtetés azonban a felülvizsgálat körébe nem tartozik. iA m. kir. Kúria felüivizsg. tanácsa 1902 jun. 11. I. G. 78/1902. sz. a.j A házastársak a válópernek befejezéséig fizetendő ideiglenes női tartás iránt szabadon egyezkedhetvén, az ez irányban kötött szerződés még akkor sem ütközik a fennálló törvényekbe és a jó erkölcsökbe, ha abban ki van kötve, hogy a nőt a válópernek bármely fél által megindítása esetében a tartásdíj feltétlenül megilleti. Az ideiglenes tartás követelhetésének szerződésileg kikötött egyedüli feltétele, a válóper megindítása, a ténymegállapítás szerint bekövetkezvén, egyedül az a körülmény, hogy a válókereset hiányosan adatott be. a tartási kötelezettség időleges felfüggesztését annál kevésbbé eredményezheti, mivel a ténymegállapítás szerint, a kereset sem el, se vissza nem utasíttatott, hanem a szükséges pótlás után az idézés kibocsátásával a peres eljárás tényleg folyamatba tétetett. (A m. kir. Kúria felüivizsg tanácsa 1902 ápr. 4. I. G. 634 1901. sz a 1 * Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A későbbi jelzálogos hitelező, aki az előtte lévő jelzálogos követelést a végr. törv. 190. §-a alapján magához váltja, ezzel a tényével csak a követelést és azt a jogot szerezte meg hogy ezt a követelést a biztosítékul szolgáló zálogjog keretén belül érvényesítheti, de a követelés alapjául szolgáló váltót, ennek forgatmány vagy engedmény utján való külön átruházása hiányában, nem szerezte meg, s igy váltó alapján jogokat nem érvényesít-