A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 37. szám - Perjogi kérdések, tekintettel az uj perrendjavaslatra. Folytatás

A JOG 259 11. §. (Az Akadémia részére beszolgáltatandó könyvpél dányokról intézkedik.)» így szólanak a magyarországi törvények, s hogy a régi Erdély törvényei se maradjanak figyelmen kivül, azokat szinten idézem. Mielőtt azonban a töi vények idézését eszközölném, szükségesnek tartom emlékezetbe idézni, hogy a nemzeti fejedelmek idejében, a magyarság eszméjét ntmesak Erdély, hanem ugyszólva Magyarország akkori egész területén és kifelé is egymagában Erdély képviselte. Az erdélyi országgyűlési tanácskozások (melyek 1540. augusztus 29-én Segesváron vették kezdetüket) és a törvényekszerkesztési nyelve kezdetben Erdélyben is a latin volt, de az 1556. évi március 8-án tartott szászsebesi országgyűlésen hozott első magyarnyelvű törvénycikk után az 1565. évi június 22-én tartott kolozsvári országgyűlésen a magyar nyelv végleg kiszorítja a latint. [Márkus: Coipus juris hungarici.) Ily módon az erdélyi törvények gyűjteménye: az .-!/>/>robatac constitutiotus, magyar nyelven lön összeállítva. A Compilatac constitutione akkori latinnal vegyitett magyarságát a NovelLiris artikulusokban ismét a latin váltja föl, csakhogy ez már nemis esik a nemzeti fejedelmek korára. (Vége következik.) Perjogi kérdések, tekintettel az uj perrendjavaslatra. Iita FÖVENVKSSY LAJOS, t'ölebbezési tanácselnök a budapesti kir. törvényszéknél. folytatás.*) A szakéi tő kizárása iránti kérelem okát valószinűv. kell tenni. 357. §. Valamely állítás valószinűvé-téteie végett a fél eskü alatt ki nem hallgatható. 372. § Ha a bíróság eskü alatt mind a két felet kihallgatta, a b zonyitó felet csak akkor bocsássa esküre, ha mérlegelés után ugy találja, hogy az ellentétes vallomások közül a bizonyító fél vallomása mutatkozik valószínűnek. 375. §. Előleges tanúkihallgatásnak vagy szemlének helye van, ha valószínűnek mutatkozik, hogy a bizonyítás az eljárás rendes menetében már nem lesz sikeresen felvehető, vagy a felvétel meg lesz nehezítve. 385. §. Az előleges bizonyitásfelvétel iránti kéi elemnek magában kell foglalnia az ellenfél megjelölését vagy megnemjelölhetésének okát. amely ok szükség esetén valószínűvé teendő. 387. §. A bíróság ítéletét, a megjelölt eseteken kivül, a szóbeli tárgyalás befejezése előtt előadott kérelemre biztosíték ellenében, végrehajthatónak köteles nyilvánítani, ha a nyertes fél nyomban valószínűvé teszi, hogy a végrehajtás elhalasztásából kára származnék. 420. §. Ha az adós nyomban valószínűvé teszi, hogy a végrehajtásból megnemtérithető kára származnék, kérelemre a végrehajthatóság kimondása elmarad. 422. §. A bíróság z atoszinüsitt'tt fontos okból a fél kérelmére a határidőket meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti. 454. §. Az igazoló kérelemben az annak megalapítására szolgáló ténykörülmények, valamint valószinűvé-téielük eszközei előadandók. 457. §. Az igazolás meg nem tagadható, ha a fél a kérelem megalapítására szolgáló ténykörülményeket valószínűvé teszi. 4(50. A bíróság a fél kérelmére a végrehajtásnak ideiglenes felfüggesztését elrendelheti, ha az előterjesztett adatokból az igazolási kérelem sikere valószínűnek mutatkozik. 463. §. Ha az eljárás valamelyik fél halála esetében félbeszakadt, a bíróság a felvételi jogosultságot vagy kötelességet csak abban az esetben állapítja meg, ha azt valószínűvé teszik. 469. §. A felebbező és felülvizsgálatot kérő fél a per tárgyának az értékét szükség esetére valószínűvé köteles tenni. 480. §., 518. §. és 526. §. A felülvizsgálati eljárásban az elkésve előterjesztett csatlakozó kérelem csak az esetben vehető figyelembe, ha a fél a tárgyaláson valószínűvé teszi, hogy hibáján kivül késett. 538. t?. A felülvizsgáló eljárásban felhozható tényállításokat és bizonyítékokat a kérelemben, illetőleg válaszban kell érvényesíteni. A szóbeli tárgyaláson ily előadások csak akkor pótolhatók, ha a fél valószínűvé teszi, hogy iratában hibáján kivül nem érvényesíthette azokat. 540. §. *) Megelőző közleményt I. a 2(5. számban. A peitujitó keresetben előadandók azok a tények is, a melyek az újítás záros határidejének a megtartását igazolják. 573. §. Azokat a tényeket, amelyek a perújítás záros határidejének a megtartását igazolják, elég valószínűsíteni. 575. §. A házassági életközösség visszaállítása iránti kérelemben elő kell adni és valószínűsíteni kell az elhagyásra és az elhagyás tartamára vonatkozó adatokat. 653. §. A házassági életközösség visszaállítása iránti hirdetmény kibocsátását tárgyazó kérelemben elő kel! adni és valószínűvé kel! tenni azokat az adatokat, amelyek az elhagyásra és a távollevő házastársnak utolsó ismert tartózkodó helyére vonatkoznak. 654. §. Az ágytól és asztaltól való különélés elrendelése esetében a közös kiskorú gyermekek elhelyezése, ezeknek valamint a nőnek tartása és a szükséges tárgyak kiadása iránti kérelemben a kérelmek megalapítására szolgáló ténykörülményeket valószínűvé kell tenni. 679. §. Külföldi házasfeleknek Magyarországon tartózkodása esetén a gyermekek elhelyezése, ezeknek valamint a nőnek tattása és a szükséges tárgyak kiadása, a gyermekkel való érintkezés iránti ideiglenes intézkedések végetti keresetben, a kérelem megadására szolgáló ténykörülményeket valószínűvé kell tenni. 680. §, A holtnaknyilvánitás iránti kérvényben valószínűvé kell tenni a kérési jogot és a holtnaknyilvánitó kérelem alapjául szolgáló tényeket. 739. §. A német perrend a valószínűsítés esetei közé még a következőket is felvette. Annak, aki valamely közokirat felmutatását kéri, valószínűsíteni kell azon okokat, amelyeknél fogva az ellenfél azt felmutatni köteles. 424. §. Ha az okirat egy perben nem-álló harmadik személy birtokában van, ezt valószínűsíteni kell. 430. §. Ha valamely közokirat eredetijét a bizonyító fél be nem mutathatja, ezt valószínűsíteni kell. 435. §. Az aláírás valódisága írások összehasonlítása által is bizonyítható. Ha az összehasonlítandó irat harmadik személynél van, az valószínűsítendő. 441. §. A két előbb említett esetet az osztrák perrend is felvette 303. és 308. §-aiban. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének 1900-ban közzé tett első szövege a következő valószinüsitési eseteket vette fel intézkedései közé, éspedig: A teljeskorut a biróíág az eljárás befejezése előtt is gyámság alá helyezheti, ha valószínű, hogy a gyámságaláhelyezésre törvényes ok van. 8. §. Holttányilvánitás esetében a bíróság azt az időpontot állapítja meg a halál idejéül, amelyben a halál beállta a holttányilvánitó eljárás adatai szerint valószínűnek látszik. 18. §. Telekkönyvi jogok előjegyzésének helye van a jogváltozás törvényszerű előfeltételeinek valószinűvététele alapján. 541. §. Valószinűvé-lételre alkalmas minden okirat, amely a perrendtartás szerint bizonyít az ellen, aki ellen a kért teleki könyvi bejegyzés irányul. 542. §. A törlés előjegyzésének oly ténykörülmények valószínűvé télele alapján van helye, melyeknél fogva a jogváltozáskitörlés iránti kereset utján megszüntethető. 557. §. A hagyaték leltározását kérheti az, aki érdekét valószínűsíti. 2,012. §. A leltárt megtekintheti mindenki, aki érdekét valószinu! siti. 2,013. §. A hagyaték gondnoki felszámolása elrendelhető, minl den hagyatéki hitelező kérelmére, ha valószínűsíti, hogy kielégítését az örökös magatartása vagy vagyoni helyzete veszélyezteti. 2,018. §. Az 1893. évi XVIII. t.-c. előtt a valószínűsítés szintén nem ismeretlen, mint az pl. 27. és 96. §-aiból kitűnik. De előfordul az más tételes törvényeinkben is, mint pl. a végrehajtási törvény 48., 49., 223., 225. és 237. §-aiban. A valószínűsítés fogalma. Meghatározott és különösen kiemelt egyes esetekben a tételes törvény, éspedig ugy az alaki, mint az anyagi jog a tényállításnak nem bizonyítását, hanem csak valószínűsítését írja elő. Nem rendeli a törvény, hogy fél és biró a bizonyító eljárás minden szabályát teljes mértékben betartsák. Ellenkezőleg kijelenti a törvény, hogy a felet és b'rót a tetemesebb költség, terhesebb munka és nagyobb időpazar-