A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 36. szám - Előzetes letartóztatás a járásbirósagi eljárásban

144 A JOG A m. kir. Kúria (1902 július 30. 6,348 1902. b. sz. a.) súlyos testi sértés vétségeért jogerősen elitélt E. J. ellen a tiszafüredi kir. járásbíróság előtt folyamatba tett, s ugyanott 1901 szeptember 25-én 1901. B. 256/3. szám alatt hozott jogerős Ítélettel elintézett bűnvádi pert a kir. koronaügyésznek a jogegység érdekében használt pororvoslata folytán nyilvános tárgyaláson a koronaügyésznek meghallgatása után vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A kir. koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a tiszafüredi kir. járásbíróság fentidézett keletű és számú ítéletével a törvényt, nevezetesen az 1889. évi VI. t.-cikk 62. §-ában foglalt rendelkezést megsértette annyiban, amennyiben a tényleges hadi kötelékben álló E. J. ellen, ideiglenes szabadságoltatása alatt elkövetett bűncselekmény miatt, eljárt és ítéletet hozott. Egyúttal pedig az idézett ítéletnek E. J.-ről rendelkező része megsemmisíttetik és utasittatik az eljárt kir.járásbíróság, hogy az ügyiratokat a megkereső katonai hatósághoz tegye át. Indokok: A tiszafüredi kir. járásbíróság ifj. H. M. panaszára ifj. Á. L. és társai ellen, súlyos testi sértés vétsége miatt folyamatba tett bűnvádi ügyben, 1901. évi szeptember hó 2ő-én 1901. B. 256/3. szám alatt hozott jogerős ítéletével, E. J. vádlottat az ifj. H. M. irányában 1901. évi szeptember 1-én elkövetett, a btk. 301. §-ában meghatározott súlyos testi sértés vétsége miatt kettő (2) heti fogházra és behajthatatl anság esetén további egy (1) napi fogházra átváltoztatandó tíz (10)korona pénzbüntetésre Ítélte. Ennek a büntetésnek, az időközben tényleges katonai szolgálatra bevonult E. J. ellen leendő végrehajtása céljából a katonai hatósághoz intézett megkeresés folytán megállapittatott, hogy nevezett E. J. 1900 szeptember 26-án a cs. és k. 34. számú gyalogezrednél tényleges katonai szolgálatát megkezdvén, 1901 július 4-én egészségi szempontból ideiglenesen három hónapra szabadságoltatott és az 1901 július 7-én megkezdett szabadságidőnek leteltével 1901 október 13-án ismét bevonult; hogy tehát azt a bűncselekményt, mely miatt a tiszafüredi kir. járásbíróság által elitéltetett, ideiglenes szabadságoltatásának tartama alatt követte el. Minthogy pedig a tényleges hadi kötelékben álló, nem-tartósan szabadságolt egyének az 1889. évi VI. t.-cikk 62. §-a értelmében a katonai bíróság hatóságának vannak alávetve, nyilvánvaló, hogy az eljárt kir. járásbíróság a mostidézett törvény rendelkezését megsértette akkor, midőn E. J. fö ött tényleges hadi kötelékben állása alatt elkövetett bűncselekménye miatt — bár e körülményt nemtudva — ítélt. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni, a törvénysértést megállapítani, egyúttal pedig, minthogy a tiszafüredi kir. járásbíróság E. J. ellen való eljárásra és ítélethozásra hatáskörrel nem bírt, ítéletének E. J.-ről rendelkező részét a B. P. 442. §. utolsó bekezdése értelmében megsemmisíteni és az ügynek az illetékes katonai hatósághoz leendő áttételét elrendelni kellett. A nagyobb számú birakból alló társas bíróságnál az egyes biró ellen felmerülhető kizárási ok, minthogy az érdekelt biró az ítélkezésből kihagyható, biróküldésre a B. P. 29. §. 1. pontja alapján okul nem szolgálhat stb. A m. kir. Kúria (1902 évi május 26-án 3,475/B. 1902. sz.) párviadal vétsége miatt vádolt A. Henrik dr. és társai bünperében a nevezett vádlottaknak a fehértemplomi kir. tszék összes bírói tagjai ellen emelt érdekeltségi kifogásra alapított biróküldés iránti kérelme tárgyában következően végzett: A biróküldési kérelemnek hely nem adatik. I nd o k o k: A. Henrik dr. 6,Í16/B. 1901. sz. a. beadott érdekeltségi kifogásaiban a törvényszék összes birói tagjai ellen oly kizárási okot, amely a biróküldést a B. P. 29. §. 1. pontjához képest szükségessé tenné, fel nem sorol; mert az a körülmény, hogy a fehértemplomi kir. törvényszék birái a képviselőválasztás alkalmával vele nem egypárton voltak és hogy szavazataikkal az ellenpártot támogatták; továbbá az a mivel sem igazolt állítás, mintha a fehértemplomi tszék összes birái irányában ellenséges indulatot táplálnának: nem nyújt támpontot annak feltevésére, ho^y a mostnevezett kir. tszéktől részrehajlatlan határozat várható nem lenne; a nagyobb számú birákból álló társas bíróságnál az egyes biró ellen felmerülhető kizárási ok pedig, minthogy az erdekeit biró az ítélkezésből kihagyható, biróküldésre a B. P. 29. §. 1. pontja alapján okul nem szolgálhat. A K B T K 22. §-nak harmadik bekezdésében foglalt azt a rendelkezést amely szerint két forinttól, vagyis 4 koronától lo forintig vagyis 20 koronáig terjedő pénzbüntetés helyett egy naonál tovább tartó elzárás meg nem állapítható, sérti az oly iárásbirósági ítélet, amelylyel négy vádlott kihágás miatt 2-2 napi elzárásra átváltoztatandó 20-20 korona pénzbüntetésre Ítéltetett. (A kir. Kúria 1902 június 30- 6346/1902. B. sz. a.) Az I899 évi VI. t.-cikk 62. S-ának rendelkezését sérti a kir járásbíróság akkor, amikor katonaszökevény ellen - bár az 'illetőnek ezt a minőségét nem ismeri - a szökése alatt elkövetett bűncselekmény miatt eljár és ítél, mert a katonaszökevény szökésének tartama alatt is tényleges katonai szolgálat, ban álló egyénnek tekintendő. (A kir. Kuna 1902június 30. 6347/1902. B. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A budapesti keresk. és váltótszéknél Cipész-kisiparosok országos termelő, anyagbeszerző és elárusító szövetkezete fölszámolás alatt helybeli cég ellen, bej. szept. 27, fsz. okt. 23. csb. Tóth Aurél, tg. Fittler Dezső dr. — A gyulafehérvári tszéknél Zelehovszky János helybeli kereskedő ellen, bej. okt. 9, fsz. okt. ?0., csb. Balló Lázár, tg. Felszegi Lajos dr. — A nyitrai tszéknél Grünvald József helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 15, fsz. szept. 30, csb. Néverő Ignác, tg. Füredi Lipót dr. — A brassói tszéknél Spuderka János és Temesvári Ódön helybeli kereskedők ellen, bej. szept. 2Í. fsz. okt. 8, csb. Elekes Andor; tg. Zakariás János dr. — A szombathelyi tszéknél Steiner Tivadar helybeli kereskedő ellen, bej. okt 2, fsz. okt. 13, csb. Prugberger Vince dr.. tg. Grimm Károly dr. — A nagyváradi tszéknél Roth A. Gyula helybeli kereskedő ellen, bej. nov. 8, fsz. nov. 25, csb. Böhm Jenő, tg. Radó Ignác dr. — A temesvári tszéknél Kokela Vasa helybeli lakos ellen, bej. okt. 10, fsz. nov. 5, csb. Hermann Béla. tg. Hőnig Miksa. Pályázatok : A temesi jbiróságnál birói áll, szept. 17 (200). — A debreceni tszéknél jegyzői áll. szept. 18 (201). — A dunaadonyi jbiróságnál birói áll. szept. 19. (202.j Kúriai és táblai értesítések. Kérjük t. előfizetőinket, hogy ismételt tudakozódás esetén a megtudott iktató számot is irják meg, ne csak a felek neveit. Meggyes S. J. dr. Untch—Pfaff érk. 5,069—5,070/902. p. sz. a. előa. Uhlyarik n. e. — Szepsi K. E. dr. Orosz—Fedor érk. 3,000/902. sz. a. előa. Staud, n. e. — Bodnár—Csarr.i érk. 2,704/902. sz. a. előa. Popu, n. e. — Gergely—Gergely érk. 2,709/902. sz. a. előa. Fráter, n. e. — Kollár—Guttmann érk. 1,009/902. v. sz. a. előa. Nagy János, n. e. A somorjai kir. közjegyző irodájában egy, a hagyatéki ügyek tárgyalásában teljesen jártas közjegyzőjelölt azonnal alkalmazást nyerhet. 3—1 Ügyvédi gyakorlat szerzése céljából közjegyzőjelölt ügyvédi irodába óhajt belépni. Cime a kiadóhivatalban. 1—2 Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. THE MUTUAL new-yorki életbiztositó-társaság. A világ legnagyobb és leggazdagabb biztosító-társasága. Tisztán a kölcsönösség elvén alapszik. Utánfizetési kötelezettség nélkül. == Részvényesei nincsenek. Összes vagyon 1901 év december hó 31-én 1,828,181,20016 frank. Biztosítási állomány 1901. dec. 31-én 6,443,021,249'27 frank. Magyarországi vezérigazgatóság; Budapest, IV., Károly-körut 26. P ÁLLAS RÉ8ZvéNYTÁH8ASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTSN. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.