A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 35. szám - A deportáció (szylka) és a transzportáció (katorga) Oroszországban

140 A JOG Magyar Anekdotakincs cimü gyűjteményben is kiadott egyik közleményét a Magyar Ritkaságok cimü gyűjteményben kiadta. Az a tény tehát, hogy a főmagánvádló egyazon irodalmi terméket kétszer értékesítette, való. Hogy ez irodalmi szempontból milyen tekintet alá esik, hogy különösen az l</a ivtiyi közleménynek a 21 iv terjedelmű Magyar Ritkaságok-ba való felvétele «ollózásnak» nevezhető-e: ennek vizsgálatába a kir. Kúria nem bocsátkozott, mert ez a Btk. 263. §-ának alkalmazása szempontjából közömbös. A kir. ítélőtábla tehát nem alkalmazta tévesen az anyagi törvénynek most idézett rendelkezését. Az összes semmiségi panaszok alaptalanok lévén, azokat a BP. 437. §. 4. bek. értelmében elutasítani kellett. Hivatalból figyelembe veendő alaki semmiségi okot képez az, midőn a vád tárgyát a btk. 260. §-ában maghatározott rágalmazás vétsége, tehát nem valamely a bp. 41. §-ában felsorolt vétség vagy kihágás képezvén, a fölebbviteli tárgyaláson a kir. ügyész jelen nem volt. A m. kir. Kúria (1902 június 5-én 5,318. sz.) rágalmazás vétsége miatt vádolt V. Róza elleni bűnvádi perben következő végzést hozott: A kir. törvényszék, mint felebbviteli bíróság ítélete a BP. 384. §-ának 6. pontja alapján a BP. 437. §-ának második, illetőleg a BP. 401. §-ának első bekezdése értelmében az ítélet alapját képező íöllebbviteli tárgyalással s azzal az egész eljárással együtt, mely a semmiségi okot megállapító cselekmény után következett, hivatalból megsemmisíttetik és a kir törvényszék, mint fölebbviteli bíróság uj fölebbviteli tárgyalás megtartásával zsabályszerü eljárásra utasittatik. Indokok: Minthogy a jelen bűnvádi perben tartott fölebbviteli tárgyaláson a a tárgyalásról felvett jegyzőkönyvből kitetszőleg a kir. ügyész nem volt jelen; minthogy a fenforgó esetben a vád tárgyát a B. T. K. 260. §-ában meghatározott rágalmazás vétsége, tehát nem valamely a Bp. 41. §-ában felsorolt vétség vagy kihágás képezi; s igy a B. P. 552. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezésnél fogva a felebbviteli tárgyaláson a kir. ügyésznek jelen kellett volna lenni; s minthogy vádlott és védője a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján bejelentett semmiségi panaszában, érvényesíthető semmiségi okra hivatkozott: ezeknél fogva a kir. törvényszék mint fölebbviteli bíróság ítéletét, a fölebbviteli tárgyalással és a semmiségi okot megállapító cselekmény után következett egész eljárással együtt a BP. 557. §-ának harmadik bekezdése szerint megfelelően alkalmazandó 137. §-ának második — illetőleg a 401. §-nak első bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében, a BP. 384. §-ának ö-ik pontjában meghatározott s a most idézett törvényszakasz utolsó bekezdése szerint hivatalból figyelembeveendő alaki semmiségi ok alapján, megsemmisíteni és ugyanazt a bíróságot szabályszerű uj eljárásra és uj határozat hozatalára utasítani kellett. A valónak elfogadott kijelentések, melyek vádlott által a közérdek tekintetéből mondattak, oly kifejezéseket, mtlyek magánvádlónak, akár mint tanítónak, akár mint magánszemélynek lealacsonyitására vagy meggyalázására szolgálnának, nem tartalmaznak, igy a BTK. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségét nem képezik. A békési kir. járásbíróság (1901 október 10-én 332/3. sz.) becsületsértés vétsége miatt vádolt D. Gábor elleni bűnvádi perében következőleg itélt: D. Gábor terhelt azon cselekményeért, hogy a Békésen 1901 augusztus 29-én megtartott képviselőtestületi közgyűlés előtt magánvádló fizetésemelési kérvényének tárgyalása alkalmával azt a kijelentést tette magánvádlóra vonatkoztatva, hogy eljárása hadjárat a község ellen és olyan, mint a kabáttolvaj, ha sikerül jó, ha nem sikerül, ugy is jó, bűnösnek mondatik ki a BTKV. 261. §-ába ütköző és a BTKV. 262. §-a szerint minősülő nyilvános becsületsértés vétségében és ezért a BTKV. 262. §-a alapján a B TKV. 92. §-a alkalmazásával, az 1892. évi XXVII. t.-c. 3. §-ában meghatározott célokra fordítandó, a békési kir. járásbíróságnál 15 nap alatt, különbenijvégrehajtás terhe mellett fizetendő, behajthatatlanság esetén a BTKV. 53. §-a alapján egy-egynapi fogházbüntetésre átváltoztatandó tíz korona pénzteiésre mint fő, és öt korona pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítéltetik, stb. Indokok: Terhelt beismerésével az a tényállás nyert beigazolást, hogy 1901 augusztus 29-én Békésen a községi képviselőtestületi közgyűlés előtt magánvádló fizetésemelési kérvényének tárgyalása alkalmával terhelt, mint képviselőtestületi tag magánvádlóra vonatkoztatva azt a kijelentést tette, hogy eljárása, mert már harmadízben kéri a fizetés emelést, hadjárat a község ellen és példaképpen szintén a magánvádlóra vonatkoztatva, azt hozta fel, hogy ugy tesz, mint az egykori ember, aki elment kabátot lopni és felirta az ajtóra: ha sikerül jó, ha nem sikerül, ugy is jó. Tekintve, hogy terhelt ezen cselekménye a BTKV. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségét képezi s tekintve, hogy terhelt a becsületsértés vétségét a BTKV. 171. §-ában meghatározott módon nyilvánosan követte el és igy cselekménye a BTKV. 262. §-a szerint minősülő, terheltet a BTKV. 261. §-ába ütköző és a BTKV. 262. §-a szerint minősülő nyilvános becsületsértés vétségében bűnösnek kimondani és az ítélet rendelkező részében előadott büntetéssel sújtani kellett, stb A gyulai kir. törvényszék (1901 dec. 7-én 5,279. sz.) az első fokon eljárt kir. járásbíróság ítéletét felhozott indokai alapján helybenhagyja, stb. A m. kir. Kúria (1902 május hó 24-én 4,822. sz.) mindkét alsó biróság ítéletét a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján a BP. 437. §-ának 3-ik bekezdése értelmében megsemmisíti és vádlottat az ellene emelt vád terhe alól a BP. 326. §-ának első pontja alapján felmenti. Indokok: A kir. törvényszék mint felebbviteli biróság is va ónak fogadta el az elsőbiróság által megállapított azt a tényt, hogy vádlott, mint képviseletestületi tag 1901. évi augusztus hó 29-én Békésen a községi képviselőtestület közgyűlése előtt F. Gyula magánvádló fizetésemelési kérvényének tárgyalása alkalmával, a magánvádlóra vonatkoztatva, azt a kijelentést tette, hogy eljárása mivel már harmadízben kéri a fizetésemelést, hadjárat a község ellen, és példaképpen szintén magánvádióra vonatkoztatva, azt hozta fel, hogy ugy tesz, mint az egykori ember, aki elment lopni és felirta az ajtóra: ha sikerül jó, ha nem sikerül, ugy is jó. Ezek a valónak elfogadott kijelentések azonban, melyek F. Gyula tanítónak fizetésemelése iránti kérelmének tárgyalása alkalmával különben is vádlott által a közérdek tekintetéből mondattak, oly kifejezéseket, melyek rnagánvádlónakakár mint tanítónak, akár mint magánszemélynek lealacsonyitására vagy meggyalázására szolgálnának, nem tartalmaznak, igy a BTK. 261. § ába ütköző becsületsértés vétségét nem képezik. Ugyanezért mindkét alsó biróság Ítélete a rendelkező rész szerint megsemmisítendő és vádlott az ellene emelt vád terhe alól felmentendő volt. Kivonat a Budapesti Közlöny-höl. Csődök: A nagyváradi tszéknél Fehérvári Dezső helybeli kereskedő ellen, bej. okt. 13, fsz. nov. 15, csb. Csulyok Béla dr., tg. Ficzek Lajos. — A sátoraljaújhelyi tszéknél Engel Mór szerencsi lakos ellen, bej. okt. 16., fsz. okt. 27, csb. Ferenczy Sándor, tg. Kajába Ödön — A szombathelyi tszéknél Gróf Antal helybeli kereskedő ellen, bej. s/.ept. 30, fsz. okt. 10, Csb. Prugberger Vince dr., tg. Székely József dr. — A győri tszéknél Klein Henrietta helybeli lakos ellen, bej szept. 27, fsz. okt. 9, csb. Sipos László, tg. Stein Viktor dr. — A komáromi tszéknél Bauer Sándor alsógallai kereskedő ellen, bej. szept 18, fsz. okt. 16, csb. Kéri Miklós dr., tg. Weisz Jakab dr. — A zágrábi tszéknél Willer O. helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 30, fsz. okt. 11, rsb. Velicskovics János dr., tg. Schwarcz Lajos dr. — A trencséni tszéknél Mtíller Rudolfné zsolnai kereskedő ellen, bej. szept. 16, fsz. okt. 17, csb. Folyik Imre, tg. Brezsny János dr. — A nagyváradi tszéknél Komáromy Jenő mezőteiegdi kereskedő ellen, bej. okt. 27, fsz. nov. 10, csb. Bohm Jenő, tg. Kiss Döme dr. — A szatmárnémeti tszéknél Izráel Farkas Izsák veresmarti lakos ellen, bej. okt. 31, fsz. nov. 10, csb. Dezső Kálmán dr., tg. Tatár János dr. — A szabadkai tszéknél Neubach Vilmos bácsmadarasi fakereskedő ellen, bej. szept. 30, fsz. okt. 21, csb. Solthy Kálmán dr., tg. Csauscher Jakab dr. Pályázatok: A budapesti kir. tszéknél jegy ző i áll. szept. 19. (194) — A veszprémi tszéknél j egyzöi áll. szept. 12. Kúriai és táblai értesítések. Kérjük t. előfizetőinket, hogy ismételt tudakozódás esetén a megtudott iktató számot is irják meg, ne csak a felek neveit. Debrecen B. D. dr. Végh Vilma-Komjáthy érk. 6,31)3/901. p. sz. a. jun. 10. hh. — Lévay—Csete érk. 5,763/902. sz. a. előa. Danilovits, n. e. — Kisvárda Sz. L. dr. Dankó István b. ü. érk. 7,278/902. b. sz. a. előa. Janecskó, n. e. — Vágujhely S. B. dr. Griinhut és Michalka —b. ü. érk. 3,002/902. b. sz. a, terminus szept. 23. — Vasvár K. P. Varga -Varj;a érk. 46/902. p. sz. a. előa. Kovács Antal, n. e. Ügyvédjelölt, esetleg a gyorsírásban is járatos gyakorlott irnok, szeptember elsejétől Molnár József ügyvédi irodájában Rimaszombatban alkalmazást nyerhet. Ajánlat esetén feltételek szívesen közöltetnek. Vidéki törvényszéki székhelyen, ahol kevés az ügy véd, 4—5000 frt évi jövedelmet hozó ügyvédi iroda, családi körülmények miatt, eladó. Cime a kiadóhivatalban. Ügyvédi gyakorlat szerzése céljából közjegyzőjelölt ügyvédi irodába óhajt belépni. Cime a kiadóhivatalban. 1—2 A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V„ Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PALLAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUOAPE6T8N-