A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 32. szám - A kir. tszékek, mint sommás fölebbezési biróságok hatásköre

E részben tehát a koronaügyész inditványának a Bp 442.8. értelmében helyt kellett adni. Törvénysértést, nevezetesen a Btk. 112. §. megsértését látja a koronaügyész a kir. törvényszék fentebbi végzésének érdemleges intézkedésében is azért, mert a kir. törvényszék helytelenül állapította meg, hogy a főmagánvádló már 1901. jan. 20-án tudomással birt a vádba helyezett tettről és annak elkövetőjéről. A kir. törvényszék határozata kétségen kivül téves, már csak azon okból is, mert az eljárást a Btk. 112. §-a alapján «elévülés» címén szüntette meg. A Btk. 112. §-ában a magáninditvány előterjesztésére szabott határidő ugyanis nem elévülési, hanem a sértett jogának érvényesítésére tűzött záros határidő, mely a cselekmény üldözhetését nem szünteti meg általában, hanem csak az indítványozást elmulasztott sértettet fosztja meg személyes kereshetőségi jogától, ami lényegesen különbözik a Btk. 105. és következő §-ban foglalt elévüléstől. Mindazonáltal, tekintettel arra, hogy azon megállapítás, miszerint a főmagánvádló már 1901. jan. 20-án tudomással birt a vádba helyezett vétség elkövetéséről és annak telteséről, tiszta ténykérdés, vagyis a perben felhozott bizonyítékok mérlegeléséből vont bírói következtetés: még ennek helytelensége esetén sem képez törvénysértést s igy nem esik a Bp. 441. §-a utján orvosolható sérelmek közé. A koronaügyész perorvoslata tehát e részben alaptalan lévén, azt a Bp. 412. §. 4. bekezdése_értelmében elutasítani kellett. A pénzügyőr az időben, amikor öt vádlott tettleg bántalmazta, szakmájához tartozó hivatali működést nem teljesített; vádlottnak a vád alapjául szolgáló az a tette tehát, hogy a sértettel, ennek hivatalos eljárásához nem tartozó okból feleselésbe elegyedvén, ezt e közben bántalmazta, nem a hatóság elleni erőszak cselekményét, hanem becsületsértés vétségét képezi. A m. kir. Kúria (1902. június 11. 5,545. sz.) hatóság elleni erőszak büntette miatt vádolt K. Sándor elleni bűnvádi perben, következőleg i t é 1 t: A Bp. 385. §. a) pontjára alapított semmiségi panasz a Bp. 437. §. 4. bek. alapján elutasittatik; a Bp. 385. §. b) pontján alapult okból azonban a Bp. 437. §. harmadik bekezdése értelmében, mindkét alsófoku biroság Ítéletének minősitő és büntetést meghatározó része megsemmisíttetik: vádlott a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében mondatik ki bűnösnek; ezért behajthatatlanság esetében tíz koronánként egy-egy napi fogházra átváltoztatandó negyven (40) korona pénzbüntetésre ítéltetik. Indokok: A kir. itélő-tábla által meghatározott tényállásban nem foglaltatik annak megállapítása, hogy M. Aladár pénzügyőr a vádlottat elvámolásra hívta volna fel, vagy hogy ez a vámvonalon át vezető uton haladva, — a helyviszonyra tekintettel, — dalolásával botrányt okozott volna. Enélkül pedig a nevezett pénzügyőr eljárása törvényre, szabályrendeletre vagy hatósági meghagyásra nem lévén visszavezethető: ebből okszerűen az következik, hogy a nevezett pénzügyőr az időben, a mikor őt a vádlott tettleg bántalmazta, szakmájához tartozó hivatali működést nem teljesített, vádlottnak a vád alapjául szolgáló az a tette tehát, hogy a sértettel ennek hivatalos eljárásához nem tartozó okból, — feleselésbe elegyedvén, ezt e közben bántalmazta, nem a hatóság elleni erőszak cselekményét, hanem a becsületsértés vétségét képezi. Minthogy pedig sértett, a bántalmazás tényét panaszolva, a magánvád előterjesztésére rendelt határidő alatt a vádlott megbüntetését kérte; a megállapított tényállás szerint a tettlegességnek vádlott volta kezdője s igy beszámítást kizáró ok fenn nem forog: vádlottat a becsületsértés vétségében bűnösnek ítélni, vagyonállapotához arányos mértékben reá a törvényszerű büntetést alkalmazni és bűnössége megállapításának folyományaként a Bp. 385. §. a, pontjára alapított semmiségi panaszát mint alaptalant elutasítani kellett. Vádlottnak az a cselekménye, hogy a 12 éven aluli fiu által lopott négy koronát, habár tudta, hogy az lopás vétsége következtében jutott a fiu birtokába, megszerezte és megtartotta, nem a btk. 367. §-ban meghatározott jogtalan elsajátítás vétségét, hanem a btk. 370. § 2. bekezdésében tiltott orgazdaság vétségét képezi. A m. kir. Kúria(1902.junius 14-én,5,667 sz. a.)alopás büntette, illetve orgazdaság vétsége miatt vádolt B. Demeter elleni bűnvádi ügyben, következőleg i té It : A bprt. 385. § 1. 6. pontjában meghatározott semmiségi okból használt semmiségi panasznak hely adatván, a kir. törvényszék ítélete a cselekmény minősítésére nézve megsemmisíttetik és B. Demeter vádlott a jogtalan elsajátítás vétsége helyett a btk. 370. §a- értelmében az orgazdaság vétségében mondatik ki bűnösnek s ehhez képest három (3) napi fogházra és azon törvény 373. §-a alapján 1 évi hivatalvesztésre s a politikai jogok gyakorlatától való felfüggesztésre, mint mellékbüntetésre ítéltetik. Egyebekben a kir. törvényszék Ítélete érintetlenül marad. Indokok: A bprt. 437. § első bekezdésénél fogva a kir, Kúria határozatának alapul szolgál a kir. törvényszék által Ítéletében valónak elfogadott az a tény, hogy a vádlott a 12 éven aluli fiu által lopott négy koronát, habár tudta, hogy az lopás vétsége következtében jutott a fiu birtokába, megszerezte és megtartotta . ' ''ÉUKS^kiJM Vádlottnak ez a cselekménye nem a btk. 370. §-ában meghatározott jogtalan elsajátítás vétségét, hanem a btk. 370. § 2. bekezdésében tiltott orgazdaság vétségét képezvén, minthogy a bíróság a büntető törvény megfelelő rendelkezését a cselekmény minősítésére nézve tévesen alkalmazta: az ítéletet a Bp. 385. § 1. b.) pontjában meghatározott semmiségi okból, a cselekmény minősítésére nézve a bprt 437. § 3. bekezdése értelmében megsemmisíteni s a minősítés, valamint ahhoz képest a büntetésre nézve a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett. Az a körülmény, hogy a védő a kir. törvényszéki másod fokú ítéletnek a kihirdetés alkalmával csupán írásban közlését kérte, nem azonban azt is, hogy megengedtessék (BP. 388. §.) miszerint a bejelentett semmiségi panasz indokolása az ítélet kézbesítésétől számított 8 nap alatt nyujtassék be, vádlottnak nem nyújt törvényes alapot arra, hogy a védő részére eszközölt kézbesítéstől számított törvényes időben perovoslati jogot érvényesíthessen. (A m. kir. Kúria 1901. november 7. 6,624/901. sz. a.) A bíróság az itélet kihirdetésekor a BP. 330. íjának 2. bekezdése szerint csak abban az esetben tartozik a vádlottat a perorvoslatok használhatóságáról kitanítani, ha nincs védője. (A m. kir. Kúria 1901. november 26. 5,124/901. sz. a.) A bizonyítási anyag szabad mérlegelésére hivatott alsóbiróságok az eljárás során felmerült bizonyító adatok alapján bebizonyitottnak találták, hogy a vádbeli cselekményt vádlott követte el, midőn tehát a kir. tábla az ennek ellenkezőjére a felebbviteh főtárgyaláskor felhívott tanuk kihallgatását megtagadta, saját hatáskörében határozott s e miatt semmiségi panasznak helye nincs. (A m. kir. Kúria 1901. december 11. 7,534/901. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A budapesti kir. keresk. és váltótszéknél Anderlik Ferencné cég bej. ellen, bej. aug. 28, fsz. szept. 25, csb. Szabó Árpád, tg. Eröss Zsigmond. — A temesvári tszéknél Popovits Gregor helybeli kereskedő ellen, bej aug. 10, fsz. szept. 17, csb. Hermann Béla, tg. Ivkovics Mladen dr. — A komáromi tszéknél Józsa Sándor tatai szatócs ellen, bej. aug. 30, fsz. szept. 6, csb. Kéri Miklós dr., tg. Kellner Jakab. — Az aranyosmaróti tszéknél néhai Fischer Miksa lévai kereskedő hagyatéka ellen, bej. szept. 30, fsz. okt. 13. csb. Leyrer László, tg. Kmoskó Béla dr. — A zombori tszéknél Scherer Ferenc helybeli lakos hagyatéka ellen, bej. aug. 30, fsz. szept. 20, csb. Markovyth Lajos dr., tg. Gertinger Pál dr. Pályázatok : A jászberényi jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 16. — A brassói kir. ügyészségnél a 1 ü g y é szí áll. aug. 16. (175) — A berettyóujfalusi jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 17. — A tenkei jbiróságnál albirói áll. aug. 17. (176) — A homoródoklándi jbiróságnál bírói áll. aug. 22. —A kalocsai tszéknél jegyző i. esetleg a 1 j e g yz ö i áll. aug. 22. (180) Kúriai és táblai értesitések. Kérjük t. előfizetőinket, hogy ismételt tudakozódás esetén a megtudott iktató számot is irják meg, ne csak a felek neveit. Hajdúböszörmény F. J. Kenyeres—Balog érk. 4,085/902. p. sz a. előa. Koresztszeghy n. e. — Mezőtúr B. M. dr. Csider—Csathó érk. 5,863/902. sz. a. előa. Félix n. e. — Kellner—Dobos érk. 3,098/902. sz. a. előa. Medny. i, n. e. — Szegzárd S. L. dr. A kérdett bűnügy nem található a Kúrián. Mikor jöhetett ? Egy felvidéki szab. kir. városban levő közjegyző családi körülményei miatt cserélni óhajt. Tót nyelv szükséges. Cime a kiadóhivatalban. 3—1 A magyar, német s tót nyelvben teljesen jártas egyén, ki a közjegyzői teendőkben, különösen a hagyatéki tárgyalások vezetésében s a közönségesen előforduló vagyonátruházási okiratok fölvételében kiváló gya= korlottsággal bir, több évig kir. közjegyző irodájában működött és kitűnő bizonyitványokkal rendelkezik, valamelyik vidéki közjegyzői irodában segédi állást keres. Cime a kiadóhivatalban. Gyakorlott közjegyzőhelyettes alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PMiAS R€8ZVÉ«VTARSA»*0 NVOMOÁM BUOAPtSTEt..