A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 32. szám - A kir. tszékek, mint sommás fölebbezési biróságok hatásköre

230 A JOG tulajdonos, bekebelezett tulajdonjoga alapján indított keresetet a nádasi 223. tjkönyvben felvett ingatlan ^-részének bir­toka iránt, R. Petru tényleges birtokos ellen, kérve azt az in­gatlan birtokának átengedésére s a költségek megfizetésére kötelezni. R. Petru viszont 3,251/95 P. sz. keresetében azt kérte, hogy a nádasi 223. sz. tjkönyv B. 4. tétele alatti bejegyzés részbeli törlésével a H. Vaszaliné által fentebb követelt, de tényleg R. Petru által használt 1[s-rész tulajdonjoga neki meg­ítéltessék s annak tkvi átíratására feljogosittassék. Keresetének támogatására felhozta következőket : a nádasi 223. tjkvi in­gatlannak vitás Vs-része a P. Ravéka tulajdona volt. Ezzel a P. Ravékával R. Petru vadházasságban élt s ebből a viszony­ból folyólag P. Ravéka a birtok őt illető 1/s-részét rendeletileg reá hagyta, míg az ingatlan másik ^„-részét P. Máriától megvásárolta, ugy hogy őt tulajdonjogilag a ná­dasi 223. tjkvi birtoknak %-része illetné, amint azt tényleg használja is. Hogy a tkvi állapot a tényleges állapottal ellen­tétes, annak oka az, hogy a kir. köz'egyző a P. Anna és Ra­véka hagyatékát tárgyaló jkönyvet hibásan vette fel s ebből folyólag a tkvi állapot is hibásan lett bekebelezve a hagyaték­átadó végzés alapján. H. Vaszaliné tagadta a R. Petru előadásainak valóságát. S. P., H. T. és H. P. a P. Anna és Ravéka hagyatéká­nak a kir. közjegyző által Nádason történt tárgyalásánál jelen volt tanuk egybehangzókig igazolták, hogy P. Ravéka örököse H. Pável, nem H. Vaszaliné, hanem R. Petru javára mondott le a P. Ravéka tulajdonát képezett ^'j-részről s R. Petru ezért H. Pávelnek 30 frtot kötelezett fizetni. S P. és H. T. tanuk e mellett arra is felvilágosítást adtak, hogy az 1893. évi november hó 13-áról felvettnek feltüntetett közjegyzői hagya­téki tárgyalási jkönyv azért lehet téves, inert a kir. közjegyző a helyszínén s a tárgyalás alkalmával csak irónnal késziteit jegyzetet, de a jegyzőkönyvet nem akkor vette fel. Minthogy pedig a tanuknak ezt a vallomását a hagya­téki iratoknál levő, 1878. évi március hó 25-én kelt s érvényre nézve meg nem támadott végrendelet is támogatja s ezzel szemben a H. Vasziliné által védelmül fel sem használt, de je len ügy szempontjából teljesen érthetetlen s a hagy. iratoknál A. a. levő nyilatkozat figyelembe nem vehető : H. Vaszalinét ke­resetével elutasítani s a R. Petru keresetének a rendelkező rész szerint helyt adni kellett. H.-nét a bíróság azért marasztalta el az ellenfél költsé­geiben, mivel a hagy. tárgyalásánál jelen lévén, tudnia kellett, hogy jelen keresetével olyan jogot akar érvényesíteni, amely őt jog szerint meg nem illeti. Az iratoknak a közjegyzői kamarához való áttétele az 1874. évi 35. t.-c. 170. §-án alapul. (6.663/96 P.) A kir. tszék felebbezési tanácsa, a kir. közjegyző felebbezésére következőleg végzett: A felebbezés hivatalból visszautasittatik. Mert: az 1893: 18. t.-c. 125. §-a szerint kétségtelen, hogy a kir. jbiróságtól fölebbezett sommás perekben a felébb, bíráskodást azon kir. tszék gyakorolja, melynek területéhez a perben első bíróság­kép eljárt kir. jbiróság tartozik; nem szenved kétséget más­részt azonban, hogy a kir. tszék épen a hivatolt törvény sza­vaiból kitünőleg csakis a kir. jbiróság mint perbíróság által a perben álló felek peres jogviszonyait érintő rendelkezéseire nézve képez felebbviteli bíróságot; felebbező kir. közjegyző perben álló félnek ezen esetben nem tekintethetvén, a kir.jbi­róságnak az 1874 : 35. t.-c. 175. §-ában biztosított felügyeleti hatásköréből kifolyólag hozott az a rendelkezése, mely szerint az iratokat a kir. közjegyzői kamarához rendelte áttétetni, ha­bár az ítélet szövegébe foglaltatott is, a kir. tszék, mint feleb­bezési bíróság elbírálása alá nem tartozik. (1897. D. 13 sz.) Nyilt kérdések és feleletek. Kit terhelnek a végrehajtási költségek az ítélet megváltoztatása esetén ? (Kérdés.) Azon esetben, ha a fölebbezésre való tekintet nélkül végre­hajthatónakkimondottitéletjogétvényesen megváltoztatódik és felpe­res az alperestől végrehajtás utján behajtott összeget visz­szafizeti, köteles-e a foglalási és végrehajtás-kérési költségeket is az alperesnek visszafizetni ? Van-e erre nézve ujabban állandó bírói gyakorlat ? Dr. Fehér Manó, ügyvéd Pécskán. Vegyesek. A «póruljárt balek> az alábbi sorok közlésére kér fel ben­nünket. — Evvel a kontroverziát részünkről befejezettnek nyilvá­nítjuk. «Dr. Polgár Ármin bazini kir. járásbiró ur alapta­lannak mondja azon állításomat, hogy «a pétervári nemzetközi bűnügyi kongresszuson elsősorban a csoportelnökök, a köz­ponti iroda elnöke és tagjai és az egyesület ama tagjai nyernek utazási szabadjegy-kedvezményt, akik a kongresszus előkészíté­sénél közreműködtek*. Nem akarok vitatkozni Ennek helyébe ide iktatom a Pétervárott 1902 június 20-án kelt, Foinitsky elnök és Drill D. vezértitkár által aláirt körlevél szószerinti fran­cia szövegét: «La commission d' organisation croit devoir notifier en outre, que la dite faveur (des billets de faveur pour le par­cours sur les chemins de ferre russes) sera accordée en premier lieu aux Présidents des groupes respectifs, au Président et aux membres du Bureau central et á ceux des membres de l'Union (internationale de droit penal), qui ont immédiatement concouru á la préparation de l'oeuvre du Congres, ou y ont été specialement invités par le Bureau ou le Groupe russe.» Minderről az előző körlevelekben egy árva betűvel sem volt említés téve. A «questionnaire-t» illetőleg Polgár ur maga sorolja fel az 5 kérdést, melyre válaszolni kellett. Vájjon egy oly magas nivón álló, a társadalom legintelligensebb tagjainak sorából alakult egye­sületnél van-e szükség az ily questionnaire-re, ennek megítélését bátran bizhatom e lapok olvasóközönségére. Ezek után méltán kérdezhetem: vájjon mi t cáfolt tulajdon­képen Polgár ur ? AZ, hogy Polgár ur jegyet kapott, a fel­hozottak után csak nem tekinthető cáfolatnak ?> A nemzetközi büntetőjogi egyesület magyar tagjai közül első helyen szerepeimint az egyesület első elnöke P 1 ó s z Sán­dor dr. igazságügyminiszter. Csoportelnökség Magyaror­szágból : H ó d o s s y Imre elnök, Baumgarten I. dr. és E. Illés Károly jegyzők, Daruváry Sándor, W I a s s i c s Gyula vall. és közokt. miniszter, Fayer László dr. és Friedmann B. dr. választmányi tagok. A magyar tagok száma 62; ezek közt van 1 miniszter (W 1 a s s i cs), 1 koronaügyész (Székely), 2 kúriai biró (Kelemen Mór és Szeyffert Ede), 1 tszéki elnök, 8 tszéki és járásbiró, 2 ügyész, 5 egyetemi és jogakad. tanár, 5 igazságügymin. tisztviselő (B a u in­ga r t e n min. tan., Rickl és Reiner oszt. tan., L é v a y és Balázs titkárok), 11 fővárosi és 13 vidéki ügyvéd, 1 orvos (Schlichter dr.), 3 közjegyző, 1 főkapitány, 1 szolgabíró, 1 árvaszéki ülnök, 2 tszéki jegyző, 1 ügyvédjelölt, 2 magánzó. Feltűnő és a magyar csoportelnökök mulasztásául felró­ható, hogy Horvátország mint különálló ország szerepel a kimutatásban, holott annak csak a magyar csoporton belül volna helye. Horvátország, mely külön csoportelnökség­gel is bir, Klein igazságügyi kormányfőnök elnöklete mellett, — 37 tag által van képviselve, köztük 2 lőispán, 10 ügyvéd, 1 szeptemvir, 4 egyet, tanár, 1 tszéki elnök, 1 báni táblai alelnök, 3 báni táblai biró, 2 főügyész, 2 tsz. és jbiró, 2 ügyész; az igazság­ügyi kormányból 8 tag van képviselve, végül a lepoglavai fegy­ház igazgatója és 1 közjegyző. Magyarországot hir szerint Fekete Gyula tsz. biró fogja képviselni a kongresszuson. A központi iroda (bureau-central) állPlószésPrinss elnökökön, Liszt jegyzőn és Van-Hamel pénztárnokon kivül a nemzeti csoportok képviselőiből. Minden, nem az egylet szék­helyén lakó, az üléseken megjelent tag ülésenkint 80 márka uti átalányt kap. Nemzeti csoportok működnek: Belgiumban 1 elnök, 2 jegyző = 3; Dániában:! elnök, 1 jegyző, 1 pénztáros és 4 vál. tag = 7; Németországban: 1 elnök, 1 jegyző, 17 vál. tag. = 19; Franciaországban: 1 elnök, 2 alelnök, 1 jegyző-pénz­táros = 3; Horvátországban: 1 elnök. 1 hely. elnök, 1 jegyző = 3; Norvégiában: 1 elnök, 2 vál. tag = 3; Por­tugáliában: 1 elnök, 1 alelnök, 1 pénztárnok = 3; O r o s z­országban: 1 elnök, 1 jegyző, 1 pénztárnok, 4 vál. tag == 7; Svájcban: 1 elnök, 1 alelnök, 1 jegyző-pénztáros = 3; Ma­gyarországban: 1 elnök, 2 jegyző, 4 vál. tag = 7, összesen 62 tag. A budapesti büntető járásbíróságnál a védelem egy idő óta oly védőügyvédek kezében kezd összpontosulni, kik részben a hivatalszolgák ajánlása, részben pedig önajánlásuk folytán jutnak a klientelához. A szolgák — nem mindig önzetlen — sáfárkodásának a járásbíróság vezetője, az önajánlásnak pedig a kamara ügyésze vethetne véget, —- ha ugyanazok, akik ezen, mindenesetre a con­currence déloyale jellegével biró müveleteket nálunk felpanaszolják, mindkét forumot a kellő adatokkal, bárcsak bizalmas uton is, el­látnák, mert delator szerepére senki sem vállalkozik. Mi is készek vagyunk az illetőket névleg megnevezni, ha az illető közlő a konkrét adatokért a felelősséget elvállalja, — természetesen csak a sajtóhatósággal szemben. •MJLM MtavtHVT/jMM^O NYOWUUA tUOAFMTM.

Next

/
Thumbnails
Contents