A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 31. szám - Jegyzések a lapszélen. 3. [r.] - A tanú előéletének megkérdezése

Huszonegyedik évfolyam 31. szám. Budapest, 1902 augusztus 3. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. MLAP AZ Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) iÜCT ÉRDi KEINEK KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ÜGY7ÉD1. BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGY! Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédeit. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ._ 3 korona Fél « _ « « Egész « _ 12 • Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postau talvá nynyal küldendők. TARTALOM. Jegyzések a lapszélen. III. Irta Révész Ernő dr., szabadkai ügyvéd. — A tanú előéletének megkérdezése. Irta K. N agy Sándor, pestvidéki tszéki biró. — Meghatalmazottak az uj perrendtartásban. Irta P o 1 i t z e r Gusztáv dr., budapesti ügyvéd. Irodalom (Grossmann Mihály dr: A vasutak felelősségéről). — Vegyesek. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Jegyzések a lapszélen. Irta RÉVÉSZ ERNŐ dr., szabadkai ügyvéd, o \ III. (Befejező közlemény.) Nem ötlött a szemükbe önöknek, hogy mintha egykissé sokszor állapítaná meg a kir. Kúria a Bpts. 441. §-a alapján, hogy a törvényszékek — mint fölebbezési biróságok— határozata a fórvényt megsértette ? Oh. de mily kevés az a holttest, amit exhumálnak ! ... A jogi szakoktatás reformján nyakra-főre dolgoznak a kultuszminisztériumban, és az igazságügyi miniszter amazzal együtt kívánja életbeléptetni az egységes gyakorlati vizsgálatot. Észrevették végre, hogy az egyetemen nemigen kultiválják az auktorokat, hanem megelégesznek a kompendiumokkal. Hogy aztán a kérdés-feleletes kis könyvek emlőjétől elválasztott jogász az életbe lépve nem mivelődik : az tiszta sor. A szabadkai ügyvédi kamara valamelyik általános jelentése mondja erről a témáról két-három év előtt, hogy az a succrescentia, amelyet a fiatalabb jogásznemzedék szolgáltat az ügyvédi és a birói karnak, nem áll a kellő színvonalon. Ezen a bajon ím tehát most igyekeznek segíteni: ám a sommás törvény 64. §-át már korább beleszőtték a perrendünkbe, megszorították a jogorvoslatokat, és a bűnvádi perrendtartás, amely a ténykérdés megállapítását jóformán teljesen az elsőbiróságoknak szolgáltatja ki s a büntetendő cselekmények nagy részében az utolsó szó kimondását a törvényszékekre bízza — szintén kellő színvonalú bíróságokat követel. Szóval: itt is filius ante patrem. Ám az uj polgári perrend javaslata sem a legenyhébb. A 321. §. 3. pontja azt követeli meg a magánokirat bizonyító erejéhez, hogy az írástudatlan ember kezétől származó okiraton a kézjegy bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve legyen. Az Indokolás azt mondja, hogy bár a hitelesítés nehézséggel jár: a visszaélések elhárítására s a jogt iztonság védelmére való törekvéssel szemközt ez a nehézség nem vehető figyelembe. Az Indokolás a német s az osztrák perrenddel vigasztalódik: odakint is igy van. There stop a little! Az ember a vidéken nemigen fér az országos adatokhoz, de Bácsmegyén'íl a kezem ügyében van egynéhány. Szabadkának 82,122 lakosa van az utolsó népszámlálás szerint. írni és olvasni tud belőle 34,334 Zombornak 29,609 a lakosa; ir, olvas közülök 14,351. Baja város hires az iskoláiról, Bács-megyéoen mustrául szolgálnak. 20,361 lakosa közül 12,750 ir, olvas. Ez már nagy sor! Bács-Bodrogh vármegyének 605,391 lakosa van. Ir, olvas közülöl: 338,882. És Bácska nem a legelmaradottabb megye ! A népszámlálás statisztikai adataiból emlékszem rá — az újságban olvastam, — hogy Magyarország lakosságának több mint a fele analfabéta. De a statisztika bölcsen lefölözi a hatévesnél fiatalabbakat s igy állapitja meg, hogy az analfabéták voltaképp 41 százalék körül vannak. Lapunk mai í.im Hát ide méltóztatik állítani Németországot? Ahol a kecskepásztor hajnalban a hegyek közé indulván : az egyik zsebébe túrót, kenyeret gyömöszöl, a másikba meg könyvet r 1 Ha a pacséri analfabéta az önsegélyző egyesületből nyolcvan korona kölcsönt vesz: egy napot vesztegel lovastul, amíg Topolyát a közjegyző hitelesítéséért megjárja, s a pénze, amely kamat, betáblázási d'j és költség, irásdij révén eddig is jócskán megapadva került a kezébe : aránytalanul drágább lesz. Kivált, ha nemcsak éppen kézjegyet kell hitelesíteni, ami a közjegyzői díjszabás szerint elég olcsó, hanem az okirat nyelvét is meg kell magyarázni s ezt az okiraton bizonyítani kell (javaslat 321. §. 5 bek., ha t. i. a kiállító nem érti az okirat nyelvét); holott — teszem — Bácskában a 605,391 lakosból csak 312,808 beszél magyarul és Bácsmegye ebben a tekintetben sem az uto>só. Ugy emlékszem, hogy az országos statisztikai adatok szerint a lakosság 40—41 százaléka nem ért magyarul. (Magunk között megválthatjuk, hogy a statisztikai felvételnek éppen e a része a legkevésbbé megbízható. Bizonyos szelid nyomással rózsaszínű festéket csepegtettek tudniillik az adatgyűjtők tintájába.) Szóval: az analfabétákkal való jogügyletkötés annyira meg lesz nehezítve, hogy ezek aligha tennék a kézjegyüket a perrendtartás 321. §-ának a megokolása alá s a javaslat medicinája rájuk bizonyosai) rosszabb, mint maga a betegség. Igaz : ott vannak a németek ! Ámde «a königgrátzi csatát a porosz iskolamesterek nyerték meg». Hát csak ne bolygassuk mi a németeket I Ellenben a kultuszminiszter mostanában küldte széjjel az ő fulmináns rendeletét, hogy a népiskolákat r ncbaszedje. Meg is termi a leirat tán a gyümölcsét — agy husz esztendő múlva, majd ha a mai elemi iskolások jogügyletkötésekre érnek meg: addig is azonban legalább — nos: legalább megépítik a másik minisztériumban az emeletet. A földszint ugy kerüljön később, jóval, jóval később alája. . . És megcsinálták a perrendtartást hatvannyolcban: tizenhárom esztendő múlva már foltozni kellett. Megcsinálták az ügyvédi rendtartást hetvennégyben : tizenhárom év multán tatarozni kellett rajta. A betétförvényt már a harmadik esztendejében korrigálták, két esztendővel utóbb megint igazítottak rajta : mégsem jó mind e mai napiglan. A közjegyzői törvény is csak tizenkét esztendeig maradt meg a régi mivoltában ; a gyámügyi törvény csupán nyolc évig; sőt a végrehajtók törvényével is négy esztendei intervallumban experimentáltak. És megcsinálták a lajstromrendszert az ingyenes dijnokok légiójával, a szóbeliségetrendszeresitik az egész vonalon, az alsóbiróságokra bízzák polgári, büntető ügyekben a jog szolgáltatás területének kilenctized részét annélkül, hogy helyi ségekről, annélkül, hogy szakbirákról gondoskodva lenne. Mert oh, mert minálunk a tévedések nem fölöttébb nagyon hosszú életűek, de minden igazságügyi reformunk tévedésben fogan; mert mi a magunk szakállán jtanuljuk a borotválkozást; mert ez az ország az experimentumok hazája ; mert itt a fiak korább születnek meg az apáknál ; mert itt szobatudósok csinálják a törvényeket, hogy rajtunk is beteljesüljön a Horatius mondása: Quid-quid delirant reges, plectuntur Achivi. A. tanú előéletének megkérdezése. Irta K. NAGY SÁNDOR, pestvidéki kir. tszéki biró A Jog egyik közelebbi száma fejtegeti a tanú korának és vallásának megkérdezését. Nem szólok e kérdéshez egyebetcsak azt, hogy a kor után valótudakozódás föltétlenül szük8 oldalra terjed.