A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 27. szám - Szegénységi jog korlátozása a polg. perrendtartás javaslatában

108 A JOG a sértés alatt, a sértés fogalmának általánosan elfogadott érteim­szerint csakis a test épségét sértő külbehatás érthető; jelen eset­ben tehát a vádbeli cselekmény a Btk. 309. §-a rendelkezése alá nem vonható, hanem a nevezett sértett testének ölési szándék nélkül történt bántalmazása folytán a bekövetkezett eredményhez képest a Btk. 301. és 302. §-ának rendelkezései alá esik és amennyiben az alsófoku bíróságok a minősítés kérdésében a törvény rendel­kezéseit a vádlott sérelmére tévesen alkalmazták, a vádlott által a B. P. 385. §. első bekezdésének 1. b. pontja alapján semmiségi panasz foiytán, mind a két alsófoku biróság Ítéletének a vádbeli cselekmény minősitéséről és abból kifolyóan a büntetés kiszabásáról reixlelkezőrészát a most idézett törvényszakasz alapján a B. P. 437. §. harmadik bekezdése értelmében megsemmisíteni és a tör­vénynek megfelelően ítélni kellett. Ellenben vádlottnak a B. P. 385. §. első bekezdésének 3. pontja alapján bejelentett semmiségi panasza mint alaptalan a B. P. 439. §. negyedik bekezdése értelmében elutasítandó volt, merc a kir. Ítélőtábla által megállapított enyhítő körülmények, szemben az elfogadott súlyosító körülménynyel, a Btk. 92. §-ának alkalmazását helyénvalóvá nem teszik. Vádlott az elsőfokban eljárt kir. törvényszék előtt meg­tartott főtárgyalás folyamán egyedül a btk. 302. §-ának első bek. első tétele szerint büntetendő súlyos testi sértés vétsége miatt vádoltatott és ítéltetett el, mihez képest az 1897. évi XXXIV. t.-c. 18. §-ának I. 4. pontja szerint az ily vétség a kir. járásbíróság hatásköréhez tartozván, a Bp. 381. §-a 2. bekez­désének 2. pontja értelmében a kir. törvényszéknek ily íté­lete ellen perorvoslatul nem fölebbezés, hanem a bpts. 426. §-ának 2-dik pontjához képest a kir. Kúriához semmiségi panasz hasz­nálható. A magy. kir. Kúria (1902 április 10. 7,994. sz. 1901 bt. sz. a.) súlyos testi sértés és személyes szabadság megsértésének vétsége miatt vádolt B. B. K. I. és K. J. ellen folyamatba tett bűnvádi perében következő végzést hozott. A fel folyamodásnak hely adatván, a kir. Ítélőtáblának nehez­telt végzése, úgyszintén a kir. törvényszéknek az a határozata, mely szerint K. I. vádlott és védője által a kir. törvényszék Íté­lete ellen bejelentett fölebbezés elfogadtatott és az ügyiratok a kir. Ítélőtáblához felterjesztetni rendeltettek, — megsemmisíttetik és utóbbnevezett biróság utasittatik, hogy az ítéletet vádlottnak és védőjének újból hirdesse ki, ez alkalommal a vádlottat a B. P. 361. §-a második bekezdésének 2-ik pontjára utalással minő per­orvoslat használhatásáról kellőleg világosítsa fel és a kifejlendők­höz képest tovább szabályszerűen járjon el. Indokok: Az eljárás adatai szerint K. I. vádlott az első­fokban eljárt kir. törvényszék előtt megtartott főtárgyalás folya­mán egyedül a btk. 302. §-ának első bek. első tétele szerint bün­tetendő súlyos testi sértés vétsége miatt vádoltatott és Ítéltetett el, mihez képest az 1897. évi XXXIV. t.-c. 18. §-ának I. 4. pontja szerint az ily vétség a kir. járásbíróság hatásköréhez tartozván, a Bp. 381. §-a 2. bekezdésének 2. pontja értelmében a kir. törvényszéknek ily Ítélete elien perorvoslatul nem felebbezés, hanem a bpts. 426. §-ának 2. pontjához képest a kir. Kúriához semmiségi panasz használható. Ezek szerint tekintve, hogy a kir. törvényszéknek ezen ítélete ellen a vádlott védője álta1 bejelen­tett, bár tévesen fölebbezésnek megjelölt perorvoslat felülvizs­gálata egyedül a kir. Kúriához tartozván, a kir. Ítélőtábla hatás­körét túllépte és ezáltal semmiségi okot idézett elő akkor, amidőn a kir. törvényszék ítélete ellen a vádlott és védője által használt és semmiségi panasznak tekinthető fölebbezését visszautasitolta, ahelyett, hogy az ügyiratoknak illetékes ellátása céljából a kir. Kúriához felterjesztése iránt tett volna intézkedést, ugy a kir. tör­vényszék is nemkevésbbé szabálytalanul járt el akkor, amikor íté­lete ellen a vádlott és védője által bejelentett és tévesen fölebbe­zésnek címzett perorvoslatot elfogadva az ügyiratokat a kir. ítélő­táblához felterjesztetni rendelte, mihez képest mindkét alsófoku biróság határozatát megsemmisíteni és az elsőfokban eljárt kir. törvényszéket a jelen végzés rendelkező része értelmében meg­felelő további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az 1887. XXVIII. t.-c. 4. §-a b) pontjában foglalt esetben az illető ügyvéd az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztendő lévén, a fegyelmi biróság azon intézkedése, hogy a felfüggesztés csak az ezt kimondó határozat jogerőssége után fog foganatosíttatni, törvénytelen annál is inkább, mert a felfüggesztés végrehajtása nem a fegyelmi biróság, hanem a kamara hatáskörébe tartozik. A pozsonyi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1902. ápr. 24-én 186. és 187. sz.) E. Sándor dr. nyitrai lakos ügyvéd elleni fegyelmi ügyben következő határozatot hozott: E. Sándor dr. nyitrai ügyvéd a nyitrai kir. törvényszéknek 1902. évi március 13-án kelt 1165/1902. sz. vádhatározatával a btk. 355. §-ába ütköző, a btkv. 356. §-a szerint minősülő sikkasz­tás, valamint a btkv. 404. §-ába ütköző, a btkv. 403. §-a 1. pontja szerint minősülő magánokirathamisitás büntette miatt, — továbbá ugyanezen kir. törvényszék vádtanácsának 19C2 március hó 14-én 175/902. sz. vádhatározatával a btk. 403. §-ának 1. pontja szerint minősülő magánokirathamisitás miatt jogerejüleg vád alá helyez­tetvén, nevezett nyitrai ügyvéd az 1887. évi 28. t. c. 4. §-ának b) pontja alapján az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetik azzal, hogy a felfüggesztés csak jelen határozat jogerejüvé-válta után fog foganatosttatni, stb. A m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa (1902. június 7. 291. sz.) Minthogy az 1887. évi XXVIII. t.-c. 4. §-ának b.) pontja szerint a fegyelmi biróság az ügyvédet az ügyvédség gyakorlatá­tól felfüggeszti, ha a büntető biróság által ellene olyan bűntett miatt, melyre a büntető törvénykönyv szerint a hivatalvesztés mint mellékbüntetés van megállapítva, vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt hozott vádhatározat jogerőssé vált; minthogy a törvény a most emiitett okon történő felfüggesz­tést vagy annak végrehajtását nem köti más feltételhez, csupán ahhoz, amely a felhitt b) pontban van meghatározva, ez lévén oka annak is, hogy, ha az a feltétel fenforog, a fegyelmi biróság bárkinek is a meghallgatása nélkül közvetlenül határoz; minthogy a törvény most kiemelt értelmű rendelkezésének alapoka világos; ugyanis: nem lehet az az 1874. évi XXXIV. t. c. 38. § szerint jogosított az ország valamennyi bírósága és ható­sága előtt felek képviseletére, aki mint ebben az esetben dr. E. Sándor, sikkasztás büntette és magánokirathamisitás bűntettei miatt jogerősen vád alá helyeztetett; minthogy a felhozottakból kiviláglólag sérti a törvényt a fegyelmi biróság határozatában foglalt az a kijelentés, mely szerint felfüggesztés csak az ezt kimondó határozat jogerejüvé válta után fog foganatosíttatni, — sérti pedig annál inkább, mert az elren­delt felfüggesztés foganatosítása vagyis végrehajtása az 1874. évi XXXIV. t.-c. 27. §-ának 2. pontjából és 104. §-ából láthatólag nemis a fegyelmi bíróságnak, — hanem az ügyvédi kamara választmányának hatáskörébe tartozik, miként ezt a m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa már az 1893. évi december hónap 16-án 546/fegy. szám alatt hozott elvi határozatával is kinyilvánította; ezeknélfogva az elsőfokú fegyelmi biróság határozatának a ka­mara ügyésze részéről felebbezéssel megtámadott az a kijelentése mely szerint a felfüggesztés csak a jelen határozat jogerejüvé válta után fog foganatosíttatni, hatályon kivül helyeztetik. Egyéb rendelkezésekre nézve azonban az elsőfokú fegyelmi biróság határozata a tényekkel és a törvénynyel egyezőknek talált indokai alapján helyben hagyatik. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A soproni tszéknél Szekrényessy Gézáné savanyu­kut-pecsenyédi lakos ellen, bej. aug. 21, fsz. szept. 20, csb. Lukács Béla, tg. Szóka István dr. — A veszprémi tszéknél a Veszprémi betét­és kölcsönközvetitő egylet szövetkezet helybeli cég ellen. bej. sztpt. 10, fsz. szept. 29, csb. Misley Sándor dr, tg. Pillitz Antal dr. — A kolozsvári tszéknél Meggyesy Károly helybeli cég ellen, bej. aug. 2, fsz. aug. 23, csb.Jékey Dánieldr, tg. Albert Sándor dr. — A fehértemplomi tszéknél az Első temesmoravicai takarékpénztár-részvénytársaság ellen, bej. szept. 13, fsz. okt. 22, csb. Szalontay György, tg. Seemayer Károly dr. — A szombathelyi tszéknél Bejczy Sándor körmendi kereskedő ellen, bej. aug. 25, fsz. szept. 15, csb. Prugberger Vince dr, Singer Lőrinc dr. Pályázatok: A budapesti büntetőtszéknél két aljegyzői áll. jul. 12. (145) — A zombori jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. jul. 13. — A zalaegerszegi kir. ügyészségnél al ügyészi áll. jul. 13. — A lugosi tszéknél jegyzői, esetleg aljegyzői áll. jul. 13. (146) — Az esz­tergomi jbiróságnál albirói áll. jul. 15. (147) — A szegedi közjegyzői kamaránál kir. közjegyzői áll. Szegeden, jul. 18. (i5o) Kúriai és táblai értesítések. Kérjük t. előfizetőinket, hogy ismételt tudakozódás esetén a megtudott iktató számot is írják meg, ne csak a felek neveit. Csákóvá S. L. dr. 5,386/901. n. e. — Erzsébetváros I. Gy. dr. Bágya—Kisküküllővölgyi h. é. v. még nem érk. — Pécska F. M. dr. Hornoj—Bartolf—Schmiedt érk. 4,333—4,344/902. sz. a. előa. Sárói Szabó, n. e. — Trencsén S. K. dr. Ricsini—Mokricska érk. 7,282/901. sz. a. előa. Uhlyarik, n. e. — Vály—Badinszki érk. 2,823/902. sz. a. előa. Staud, n. e. - 324/902. v. 442/902., 502/902. (Trencséni tp. — Látal. 7,576/901. n. e. Gyakorlott közjegyzőhelyettes alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. A kapuvári királyi közjegyző helyettest keres 4—1 A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PALUU RÉBZVÍNvTÁflsAíÁO NYOMDÁJA BUDAPESTEK.

Next

/
Thumbnails
Contents