A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 25. szám - A hosszufalusi járásbiróság

100 A JOG lessége egyszersmind az egybegyűjtött adatok alapján a vádbeli cselekmény keretéhez tartozó tényeket is itéletileg megállapítani. Minthogy a bűnvádi uton megtorlás alá vonható vagyonbukás alapfeltétele az, hogy közadós tartozásai vagyonának értékét meghaladják s a vagyonhiány által a hitelezőknek károsodása következzék be, mindezek előtt szükséges vádlott cselekvő és szenvedő vagyoni állapotának, nemkülönben a cselekvő és szenvedő vagyoni állapot közt fennforgó különbözetnek számszerű megállapítása s jelen esetben különös tekintettel vádlott kinnlevő követeléseinek nagy összegére, kiderítendő s megállapítandó az is, hogy e követelések mely időből szárm znak, behajthatóknak s ekként valódi vagyonértéknek fogadhatók-e el, de a vagyoni állapot helyes megállapithatása céljából kinyomozandó ezenfelül még az is, hogy vádlott a kimutatott kinnlevő követelésekből önmaga mennyit szedett be s mily összeg erejéig állanak még fenn e követelések. Továbbá a vádbeli cselekménynek a Btk. 416. §-a 4. pontja szerint minősítésére lényeges körülményt képez az, hogy vádlott mikor jutott fizetésképtelen állapotba, fizetésképtelenségének beállta után mely uj adósságokat csinált, a csődkérvény beadásának elmulasztása által mely hitelezőknek nyújtott módot arra, hogy vagyonára végrehajtási vagy zálogjogot szerezzenek. Tekintve hogy az elsőfokú bíróságok ezen bűnvádi pernek elbírálására lényeges befolyással bíró körülményeket figyelmen kivül hagyták, ezek kiderítése nélkül pedig a vád tárgyának a vádbeli cselekmény minősítésére a büntető törvény megfelelő rendelkezéseit alkalmazni nem lehet: ennélfogva a fent megjelölt anyagi semmiségi okok miatt mindkét alsófoku bíróság ítéletét a Bp. 437. §-ának ötödik bekezdése értelmében, mégpedig részben a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjára nézve ugyanazon törvényszakasz végző bekezdésénél fogva hivatalból is megsemmisíteni s a kir. törvényszéket további eljárásra utasítani kellett. A semmiségi panasz indokai beadásának idejéről a bpdt' 557- §-a külön nem rendelkezik, hanem azt a határozatot tartalmazza, hogy egyebekben a bpdt. 429—439. §-a megfelelően alkalmazandók; a 430. §-ban hivatkozott 388. §. 5-ik bekezdése szerint pedig a perorvoslat a bejelentés napjától nyolc nap alatt indokolható. A m. kir. Kúria (1901. dec. 3-án 348 sz. a.) rágalmazás vétsége miatt vádolt T. Károly elleni bűnvádi ügyben következő végzést hozott: A felfolyamodásnak hely adatván, a kir. járásbíróságnak 1901 . december 3-án B. 348. sz. a. hozott végzése megsemmisíttetik, a W. Elek magánvádló által beadott semmiségi panasz indokai elfogadtatnak és a 7,387. sz. a. felterjesztett bünügyiratokhoz csatoltatni rendeltetnek. Mert: A semmiségi panasz indokai beadásának idejéről a bpdt. 557. §-a. külön nem rendelkezik, hanem azt a határozatot tartalmazza, hogy egyebekben a bpdt. 429—439. §-a megfelelően alkalmazandók. Minthogy a 430. §-ban hivatkozott 388. §. 5-ik bekezdése szerint a perorvoslat a bejelentés napjától nyolc nap alatt indokolható és minthogy a magánvádló a semmiségi panasz indokait a nyolc napi határidőn belül adta be: ugyanazért a sérelmes végzést a bpdt. 379. §-a értelmében megsemmisíteni és a semmiségi panasz indokait elfogadni kellett. Megsemmisítés a BP. 437. S. 5. bekezdése alapján a tényállás hiányos földerítése cimén, mert csalárd bukás vádja esetén vádlott cselekvő és szenvedő vagyoni állapota számszerűen ki nem derittetett, jelesül nem állapíttatott meg, hogy vádlott kinnlevő követelései mely időpontból származnak s hogy behajthatók-e avagy sem? (A ni. kir. Kúria 1902. március 17. 2,459/902. sz. a.) Megsemmisíttetett az esküdtbirósági ítélet és az ennek -alapjául szolgált főtárgyalás, mert az esküdtbíróság a vádlottat a btkv. 279. §. és 68. §-ába ütköző és a 281. §. szerint büntetendő szándékos emberölés kísérletének bűntettében mondotta ki, bűnösnek és büntetését az érintett ij-ra hivatkozva szabta ki anélkül azonban, hogy közelebbről megjelölte volna, hogy a btkv. 281. §-nak melyik bekezdésében foglalt büntetési tételt alkalmazta. A m. kir. Kúria, 1902. febr. 24. 1,662 sz. a.) Az ügyész a nyomozatot megszüntetvén, a sértett felek a BP. 42. §-ának 1. bekezdése szerint helyesen jártak el, midőn a kir. ügyésznek általuk tévesnek tartott határozata ellen a kir. főügyészhez folyamodtak. (A m. kir. Kúria 1902. febr. 6. 813. sz. a.) A magánokirathamisitás tényálladékához elegendő, ha a hamis okirat bizonyítás céljából használtatik ; a cselekmény a bizonyítás nem sikerülése esetén is nem kísérletnek, hanem befejezett magánokirathamisitásnak minősül. (A m. kir. Kúria 1902. március 17. 2,450/902. sz. a.j Vasúti állomásnál a jegykiadással foglalkozó jegykiadó a btkv. 166. §. 2. pontja értelmében hatósági közegnek tehintendő. (A m. kir Kúria 1902. febr. 4. 998. sz. a.) A kereskedelmi törvény 299. S-ában foglalt s a forgalom biztonsága érdekében tett rendelkezésnek azt az elvi alapját, hogy az a vevő, ki a fenforgó körülményeknél fogva az eladót, az eladott ingó dolog tulajdonosának vélhette és az eladott dolgot teljes johiszemüleg szerezte, ezen dolog birtokában a tulajdonos és a zálogjogot szerző ellenében is jogi védelemben részesüljön, a magánjogi bírói gyakorlat is elfogadta. Vádlott más javára lefoglalt ingókat egy oly harmadik személytől, ki azokat végrehajtást szenvedettől szerezte meg johiszemüleg és anélkül, hogy a tárgy lefoglalásáról tudomással bírt volna, vette meg. Midőn tehát vádlott az ingókat elvitte, a magánjogi gyakorlat alapján és nem bűnös szándékkal járt el; az ő tette tehát ily szándék hiányában büntethető cselekmény tényálladékát meg nem állapítja. (A m. kir. Kúria 1902. április 16.3,479/902. sz. a.) Egyedül főmagánvádló jelenléte mellett tartott tárgyalás semmis, ha a bíróság a főmagánvádló által panaszolt tény egy része tekintetében vádlót at hivatalból üldözendő cselekmény alól fölmenti. (A m. kir. Kúria 1903. nov. 7. 6625 sz. a ) Semmiségi panasz az esküdtbiróságnak csak ítélete ellen lévén használható, a közbenszóló határozat ellen használt per orvoslat csak akkor érvényesíthető, ha az ítélet ellen is használtatik. (A m. kir. Kúria 190J. január 27. 284/1902. sz. a.) Erdőőr lelőheti az örizetére bizott vadászterüieten talált idegen kutyát, ha tudja is, kié a kutya. Fölmentés. (A m. kir. Kúria 1902. márc. 24. 2703. sz. a.) Vádlottak abból az okból, mert bűntelenek, a Bp. 385. §• 1. k) pontja alapján jelent ettek be semmiségi panaszt. Minthogy azonban a hivatolt törvényszakasz jelzett pontjában három különböző semmiségi ok van felsorolva, vádlottak azt, hogy semmiségi panaszukat ezek közül melyikre alapítják, tüzetesen meg nem jelölték : a kir. törvényszék vádlottak semmiségi panaszát ez okból helyesen utasította vissza. (A m. kir. Kúria 1901. dec. 3. 6748. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: Az egri tszéknél Bagessy Árpád helybeli lakos ellen' bej. jun. 30, fsz. aug. 25, csb. L. Farkas Kálmán, tg. Erlach Sándor dr. — Az aradi tszéknél Janiga András és társa helybeli cég ellen, bej. aug. 21, fsz. szept. 11, csb. Schartner Sándor dr., tg. Lázár György. — A mitrovicai tszéknél Csilics Szlávko helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 30, fsz. jul. 15. csb. Szárics József, tg. Márics György. — A fehér templomi tszéknél Havranek József t.-moravicai kereskedő ellen, bej. aug. 4, fsz. szc-pt 3, csb. Szalontai György, tg. Hadzsi Szilárd dr. — A pancsovai t-zéknél Nikolics S. J. helybeli kereskedő' ellen, bej. jul. 16, fsz. aug. 11, csb. Penyigey M. Lajos, tg. Musitzky Döme dr. A dévai tszéknél Chromek János szászvárosi kereskedő ellen, bej. jul. 31, fsz. aug. 23, csb. Hidegh István, tg. Schul Győző dr. — A dévai tszéknél Lobstein József szászvárosi cég ellen, bej. jul. 31, fsz. aug. 30, csb. Hidegh István, tg. Aatoni Ede dr. — A sátoraljaújhelyi tszéknél Schwartz Adolf szerencsi kereskedő ellen, bej. aug. 14, fsz. szept. 6, csb Görömbey Balázs, tg. Szilva Béla. — A zalaegerszegi tszéknél Zsallár János helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 9, fsz. okt. 7, csb. Szirmay Béla, tg. Kele Antal dr. — A kaposvári tszéknél Ofenbeck Mátyás fajszi ács ellen, bej. jul. 12, fsz. jul. 18, csb. Havas Jenő, tg. Löwentritt Ödön dr. — A besztercei tszéknél Wilk József helybeli cég ellen. bej. aug. 11, fsz. szept. 9, csb. Bodolla Béla dr., tg. Linul György. Pályázatok : A jászberényi jbiróságnál a 1 b i r ó ( áll. jun. 27. (132). — A szegedi -jbiróságnál albirói áll. jun. 29. (134). — A kismartoni jbiróságnál albirói áll. jul. 2. (136). — A nagytapolcsányi jbiróságnál albirói áll. jul. 3. Kúriai és táblai értesítések. Kérjük t. előfizetőinket, kogy ismételt tudakozódás esetén a megtudott iktató számot is irják meg, ne csak a felek neveit. Alsókubin R. V. dr. Kapitány—Kováts érk. 346/902. V. sz. a. elöa. Grecsák, jun. 17. fo. — Arad R. M. dr. Hammer - Lőwy máj. 22. hh. előa. Staud. — Beregszáz Sz. K. Amalik—Mindák érk. 3,344/902. p. sz. a. elöa. Staud, n. e. — Kiskunfélegyháza L. L. dr. Bernácsky—Bernácsky érk. 510/902. sz. a. előa. Oroszi, n. e. — Nagykőrös Sz. Gy. Egyik sem érkezett, avagy csak bővebb adatok hijján nem található. — Siklós S. E. dr. Hollós—Nagy (4,331/901.) jun. 18. rmv. — Szepsi K. E. dr. Orosz—Fedor érk. 3,000/902. p. sz. a. előa. Staud, n. e. — Bodnár—Csarni érk. 2,704/902. p. sz. a. előa. Popu, n. e. — Baktai—Gergely érk. 2,709/902. p. sz. a. ;!őa. Fráter, n. e. — Tasnád S. D Éliás—Paneth érk. G. 133/902. sz. a. Csak szünet után kerül elintézésre. Baranyai Béla dr. pécsi kir. közjegyző gyakorlott közjegyzőhelyettest keres. Okiratokkal fölszerelt ajánlatok egyenesen hozzá intézendők. Gyakorlott közjegyzőhelyettes alkalmazást keres. Cirne a kiadóhivatalban. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V„ Rudolf-rakpart 3. PALLM RÉeZYÉNVTÍflíAMO NYOMDÁM BUDAPESTEN.