A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 22. szám - Az igazságügyi költségvita a képviselőházban. Vége

176 A JOG radt 3,169 (1,005), érkezett vétségi 28,284 (26,588), kihágási ügy 2,575, (2,383) = 30,809 (28,969). Befejeztetett 31,104 (26,806). Tárgyalás tartatott 36,226 (33,466), Ítélet hozatott 11,678,(10,891), folyamatban maradt 2,874 (3,169). Vizsgálóbirói ügy m. évről folyamatban maradt 279 (198), érkezett 6,582 (11,463). befejeztetett 6,750 (11,832), folyamatban maradt 111 (279). Telekkönyvi beadvány és per elintézetlen maradt m. évről 5,314 (8,318), ebből per 3,124 (4,378), érkezett beadvány 140,689 (132,917), per 86,717 (77.917). Elintéztetett beadvány 141,651 (133,767), per 66 (45), végrehajtási ügy: végreh jog bejegyzése 5,578 (6,419), árv. kv. 2,306 (2,055), sorrendi tárgyalás 1,'H4(885), vételár felosztás 1.131 (660), egyéb tkvi ügy 78,228 (69,007) = 88,353 (79,171). Folyamatban maradt beadvány 1,228 (2,190), per 1,488 (3,124). Elnöki ügy volt 5,052 (6,529). A kassai kir. tábla és annak területéhez tartozó elsőfokú bíróságok működéséről csak akkor volna tiszta képünk, ha módunkban állana azt más táblák működésével összehasonlítani és az eredményeket kölcsönösen latba vetni. Szívesen vennők, ha ezen szerény tanulmányi kísérletünk arra ösztönözné a táblák vezetőségeit, hogy a megfelelő adatokat époly liberálisan rendelkezésünkre bocsátanák, mint ezt cselekedte a kassai kir. tábla érdemes elnöke. Révai Lajos dr, A Magyar Jogászegylet május 24- iki ülésén Vavrik Béla elnöklete alatt folytatta a jogi szakoktatás reformjáról szóló érdekes vitát. Nagy Dezső rámutatott arra, hogy a reformban az egyetem szemben áll a jogakadémiákkal, amelyeket fenn kell tartani. Schwarz Gusztáv dr., egyetemi tanár magas színvonalú beszédben foglalt állást a miniszteri tervezet ellen. Az akadémiákat — úgymond — az egyetemtől nemcsak fokozati különbség, hanem a t mideál választja el. Nem áll, hogy a budapesti jogi kar az utóbbi időben hanyatlott volna, sőt ellenkezőleg, a tanárok irodalmi munkássága sohasem volt oly kiterjedt és mélyieható, mint mostanában. A túlzsúfoltságot a tervezet nem szünteti meg, mert annak oka az, hogy a jómódú tanulót a főváros kényelme, a szegényt pedig a könnyebb megélhetés vonzza Budapestre Ez ellen hathatós szer csak az volna, ha a szigorlatozásKolozsvárolt csak annak engedtetnék meg, aki ott hallgatott, és ha az alsóbbrendű közigazgatási hivatalok számára a képesítés külön szakiskolán volna megszerezhető. A tervezet nemcsak hogy nem orvosol, de uj politikai, nemzetiségi és kulturális bajokat teremt. Főhibája azonban, hogy a vizsgákat kiveszi a tanárok kezéből és hiányos képzettségű vidéki elemekre bízza. A tanítás pedig, melyet a tervezet céloz, csak jogi mesterembereket képezhet, nem pedig művelt jogászokat. Az egyetemi tanárnak nem íeladata, hogy jogi kompendiumokat tanítson be, hanem hogy érdeklődést keltsen tárgya iránt. Az előadást zajosan megtapsolták. Az igazságügyi költségvita a képviselőházban. — Vége. — Április 28. Az első szónok Simon yi-Semadam Sándor, a járásbíróságok tételénél azt hangoztatta, hogy az albirákat kinevezésük után, nem mint egyes birákat kellene alkalmazni a járásbíróságoknál, hanem mint tanácsbirákat a törvényszéknél, amelyeknél különben egyik-másik elnök autokratikusán jár el. Ezután polemizált és disszertált a nélkül, hogy figyelmet keltett volna. H a y d i n dr. kormánypárti az előtte szólóval szemben védelmezte a bíróságok mai rendjét. Krasznay Ferenc ,Kossulh-párti Bach dr. jogászi mondásaiból vett citátummal bebizonyította, hogy az uj jogi reform keresztülvitelére a magyar közélet nem készült el, a magyar bírói kar még nem képes, mert a bírák legnagyobb része ad hoc, csupán a vizsgálatra való tanulás eredményével kerül a birói karba. A pandektákat például Kérdések és feleletek cimü füzetekből tanulják. Rákosi Viktor: Jogi szanatóriumokban tanítják (Derültség.) Krasznay Ferencz: Rendőrileg le kellene foglalni e füzeteket. Aki biró lesz: az tovább nem tanul. Miért nem alkotnak a táblai elnökök jogászegyesületeket f Sajnos, hogy a biróság nem alkalmazza a méltányosság és humanizmus elveit s hogy a retorikát kiüldözte a bizonyításból. A magyar birákat nem is nevelik. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Darányi Ferenc a végrehajtási törvény néhány rossz intézkedését hozta föl, s indítványban kérte a lefoglalható ingóságok korlátozását. (Helyeslés a néppárton ) Nessi Pál szemrehányást tett a kormánypártnak, amiért az igazságügyi vita iránt semmiképp nem érdeklődik, azután több anomáliát említett föl, ezek közt azt is, hogy biráinkat rosszul fizetik és dohos rossz bérházakban helyezik el bíróságainkat. Budapesten az összes járásbíróságokat központosítani kellene. Szégyen az, ami a csődtömeggondnokságok protekciós osztogatásánál történik. Okolicsányi László rövidé nyilatkozik. Plósz Sándor igazságügyminiszter válaszolt ezután sorba a vita rendjén fölhozott panaszokra. Nem helyes, ha újonnan kinevezett birákat rögtön egyes birákul alkalmaznak. Ez azonban nem a Semadam ideája; a miniszter ezt már régen hangoztatta s adminisztrációban igyekezett is alkalmazni. Meg helyesebb az albirák számának emelése. (Helyesles.) A szegenyjogon való pörlést az uj perrendtartásban szabályozzak. E porrendtartás nem teoretikus, hanem a gyakorlati szempontokból készült. Meltánytalán a Kúriától azt kívánni, hogy a választási ügyekben oly világos szabatosággal alkalmazza az uj törvényt, mintha azt már évtizedek óta alkalmazná. Plósz miniszter beszéde további során Krasznay beszédére reflektált s állította, hogy az alsó bírói kar fejlődésében haladás van: ezért visszautasítja azt a foltevést mely szerint a magyar birói kar nem volna képes az uj perrendtartás szerint járni el; igenis képes, amit az is bizonyít, hogy a szóbeliség törvénye egészen jól bevált. De még ha nem volna is képes: a jobb törvénynyel jobb eredmény érhető el, mint a kevésbbé jóval. A gyönge ló is mélyebben és könyebben szánt a vas ekével, mint az ósdi faekével. A Darányi Ferenc határozati javaslatára adott válaszában azt mondta a miniszter, hogy a végrehajtási törvény hiányait és rossz intézkedéseit e törvény sietős revíziójában igyekszik megszüntetni s már az uj perrendtartásban is intézkedik. A bíróságok jobb elhelyezése szivén fekszik. Nagy baj abból nem származik, sőt helyes, hogy a tárgyalásra fix időt tűznek ki. (Helyeslés.) A tételt megszavazták. Darányi Ferenc határozati javaslatát visszavonta. A többi tételnél nem volt fölszólalás. Sérelem. Igazságügyi mizériák Versecen és Fehértemplomban. (Válasz.) A Jog folyó évi május hó 25-én megjelent 21. számában a Sérelem rovatban, a fenti cím alatt Ödön fi Miksa dr. budapesti ügyvédtől származó cikknek a fehértemplomi kir. törvényszékre vonatkozó része a valóságnak meg nem felel. A hivatalos iratokkal és könyvekkel igazolható tényállás ez. cikkíró P. verseci lakos ellen három ízben adott be sommás váltó-keresetet, egyidejüleges biztosítási végrehajtási kérvénynyel, az elsőt 1902. évi január 29-én a másodikat 1902. évi május 1-én, a harmadikat 1902. évi május 8-án. Az első ügyet az előadó január hó 30-án kapta meg s ugyanazon a napon el is intézte, február hó 1-én leirás végett kiadta, ez ügy február 4-én expediáltatott s az elintézését a cikkíró február 8-án vette kézhez. A második ügyet az előadó május 2-án kapta meg, május 4-én elintézte és leirás végett kiadta; ez ügy május 7-én expediáltatott s az elintézést a cikkíró május 14-én vette kézhez. A harmadik ügyet a. előadó május 9-én kapta meg, 11-én elintézte, 12-én leirás végett kiadta, ez ügy május 14-én. expediáltatott s az elintézést a cikkíró május 16-án vette kézhez. Ezek szerint nem való, hogy az első ügy elintézését 17 nap múlva vette kézhez a cikkíró, valamint nem való az sem, hogy a második ügyét április 30-án, a 3-ikat pedig május 7-én adták volna be, s nem való az sem, hogy az utóbbi két ügy elintézését május 20-ig megnem kaptavolna, mert miként föntebb említtetett, azok egyikét május 14 én, a másikát pedig május 16-án már kézhez vette. Mindezeknél fogva helyesen teszi a cikkíró, ha jövőben, hasonló förmedvények közrebocsátása e'őtt, pontos adatokkal szereli fel magát, és ha a cikke megírásától annak megjelenéséig történteket becses figyelmére méltatva, cikkét, mielőtt közzététetnék, megfelelően kiigazítani méltóztatik. Páthy János, fehértemplomi kir. tszéki albiró. Vegyesek. A horvát-szlavon-dalmát báni táblának gondnokság alá helyezésre vonatkozó Ítélete a magyar korona egész területére hatályos. (A belügyminiszternek 42.420/1902. sz. a. Z. vármegye árvaszékéhez intézett rendelete.) Felterjesztésére értesítem a Címet, hogy G. Péter dr. ügyvéd zágrábi lakosnak, mint a báni tábla ítéletével gondnokság alá helyezett M. István gondnokának számadásai megvizsgálására — tekintettel arra, hogy nevezett volt gondnokolt a vármegye területén fekvő S. községben bírt illetőséggel - az 1877: XX. t.-c. 193. §-a alapján a Cím illetékes. Egyben Címet a következőkről értesítem: Ami a n—i kir. törvényszéknek az iratokhoz csatolt végzéseiben foglalt azon kijelentést illeti, hogy a báni táblának az az ítélete, amelylyel M. Istvánt gondnokság alá helyezte, a magyar korona egész területére hatályos, helyes Ugyanis a nemzetközi magánjog szabályai szerint csak külföldi bíróság nem járhat el magyar állam területére is hatályosan a magyar állampolgár személyállapotá' tárgyaló perekben. A horvát bíróságok azonban — amelyek ő Fensége a magyar király neveben gyakorolják a birói hatalmat - közjogi kapcsolatunknál es az állam egységénéi fogva hazai bíróságoknak tekintendők s íteleteik hatályosak. Helyes továbbá a kir. törvényszék végzésének az a kijelentése is, hogy az elmebetegség miatt gondnokság alá helyezett M. István gondnokának számadását és költségszámláját a bíróság nincs hivatva megvizsgálni és annak érvényesítése tárgyában intézkedni, mert az 1877 XX t-c 31 8-a szerint bíró. hatáskörbe csak a gondnokság elrendelése tartozik a gondnok kirendelése és az ezzel kapcsolatos teendők ellenb- n, - ammo a szébanjévöjtérdés is — a bircság elé nem tartozik. > HrotIDÁj* auOAFMTM- " •