A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 22. szám - A bányajog-alkotás legfőbb problémái. 1. [r.]

Huszonegyedik évfolyam Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. 22. szám. Budapest, 1902. június hó 1. A JOG Kiadóhivatal: (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) V., Rudolf-rakpart 3. sz. MM ü ,Gmttí te™ KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ÜGTTÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI UR Kéziratok vissza nem adatnak. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 3 korona Fél « _ 6 « Egész « _ 12 « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM : A bányajogalkotás legfőbb problémái. Irta Wahlner Aladár, m. kir. bányakapitány Budapesten. — Előzetes letartóztatás a jbirósági eljárásban. Irta Kecskeméti Bálint, pancsovai kir. albiró. — A sommás birói határozatok közlése. Irta T ö r ök István dr.. mezőtúri betétszerkesztö kir. albiró. — A birói nevelés hiányai. Iita Herz Bódog, Szombathelyen. Tarlózás. Irta Silex — Belföld (A kassai kir. Ítélőtábla. Irta Révai Lajos dr. — A Magyar Jogászegylet ülése. — Az igazságügyi költségvita a képviselőházban.) Sérelem (Igazságügyi mizériák Versecen és fehértemplomban. Irta Pá thy János, fehértemplomi kir. albiró.) — Vegyesek. TÁRCA : Apponyi Albert gróf a magyar parlamentről. Irta Horváth János dr. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. A bányajog-alkotás legfőbb problémái.* Irta WAHLN'ER ALADÁR, m. kir. bányakapitány Budapesten. V *• Az eddigi b á n y a j o g - a 1 k o t á s i kísérletek; a bányatörvény megalkotásának nehézségei. Első tekintetre különösnek tűnhetik fel, hogy a magyar bányatörvény megalkotása oly soká elhúzódik. Számításba se véve az 1791., 1827. és 1843/4. évi országgyűléseknek a hazai bányászati viszonyok önálló jogi szabályozására irányuló törekvéseit s az ezen törekvések eredményeként jelentkező, mindannyiszor meghiúsult s ma már csak jogtörténeti szempontból érdekes bányajog-kodifikálási kísérleteket: közismeretü tény. hogy alkotmányunk helyreállítása óta ez a kérdés úgyszólván állandóan napirenden van tartva; a magyar bányatörvény megalkotását mindegyik kormány fölvette munkaprogrammjába, s a bányatörvény-tervezeteknek egész sora jelzi már azóta, hogy a magyar bányatörvény megalkotását magok az intéző körök is mindenha kiválóan fontos közgazdasági törvényhozási feladatnak tekintették, melynek megoldása elől a társadalom legfőbb gazdasági érdekeinek kockáztatása nélkül kitérni nem lehet. Vessünk egy futó pillantást az eddigi törvényelőkészitési munkálatok menetére. Amint a magyat törvényhozás az alkotmány helyreállításával kapcsolatos közjogi kérdéseket megoldotta, s ezzel az ország belső rendezkedésének nagy munkájához hozzáláthatott: a magyar bányatörvény előkészítése is legottan munkába vétetett. A bányaügyi közigazgatás vezetése és ezzel kapcsolatban a bányászatra vonatkozó törvényhozási munkálatok előkészítése is akkor a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium ügykörébe tartozott, ahol a bányajog kodifikálásának alapgondolata és irányelve tekintetében azon álláspontra helyezkedtek, hogy a hatályban lévő ausztriai általános bányatörvényt, ugy alapelveiben, mint rendszerében gyökeresen megváltoztatni s a fennálló bányarenddel teljesen szakítani nem volna célszerű, de nem is szükséges és nem is volna indokolt, mert ez a bányatörvény már modern alapelvekre van fektetve és hatályba-léptekor a szakkörök részéről általában elismerő kritika fogadta. A volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium tehát a bányatörvény előkészítésének munkaprogrammját akként állapította meg, hogy kiindulásul mindenesetre az osztrák ált. bányatörvény választandó és ez lesz oly irányban módosítandó és fejlesztendő, amint azt egyrészt hazai bányászatunk különszerü viszonyai és az osztrák bányajog * Ezen nagyérdekü cikksorozatra, mely a készülő uj bányatörvényjavaslat szempontjából nemcsak időszerű, de — tekintve azon körülményt, hogy a kitűnő szerző egyike ezen javaslat készítőinek is, — kétszeres fontosságú, felhívjuk olvasóink figyelmét. A -szerkesztőség. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed. uralma alatt szerzett tapasztalás, másrészt pedig az ujabbkori jogfejlődés megkívánják. S minthogy az ausztriai ált. bányatörvénynek az ország bányászatára való kihatását, ezen törvény hátrányait és hiányait s a gyakorlati bányászatnak a célba vett jogreform keretében kielégítendő szükségleteit magok a bányavállalkozók ismerhették fel a legjobban: a bányatörvény megalkotásának előkészítésénél az volt az első lépés, hogy a hazai bányavál • lalatok és a bányászati érdekképviseletek szervei az ausztr. ált. bányatörvénynek, a magyarországi bányászati viszonyok szempontjából való gyakorlati értéké- s az ezen törvényben foglalt jogintézményeknél a szerzett tapasztalás szerint szükségesnek mutatkozó módosítások és kiegészítések tekintetében véleményadásra hivattak fel, s ezzel egyidejűleg másrészt a minisztérium részéről azon kérdés is tanulmány tárgyává tétetett, hogy mennyiben volna célszerű a legutóbbi időkben a külföldön megvalósított, vagy felszínre hozott legújabb bányajogi eszméket a magyar bányatörvénybe is átültetni. A fenti rendelkezés folytán a megalkotandó bányatörvény alapelvei, illetve az ausztriai bányatörvény egyes jogintézményeinél szükségesnek mutatkozó módosítások és kiegészítések tekintetében több bányavállalkozó részletesen nyilatkozott, s e tárgyban mindegyik bányakapitányságnál a kerületbeli érdekeltek még együttes szaktanácskozmányokat is tartottak. A bányavállalkozók szakvéleményei, a kerületi szaktanácskozmányokról fölvett jegyzőkönyvek, valamint a minisztérium rendelkezésére állott egyéb adatok alapján s a szakirodalom és a külföldi bányajogalkotások, jelesül az 1865. évi június 24-ediki porosz bányatörvény figyelembe-vételével készítette el 1870-ben a minisztériumban szervezett szerkesztő bizottság a magyar bányatörvény első tervezetét1), mely az érdekelt szakkörökkel, a sajtó képviselőivel és mindazon testületekkel, melyekről a munka behatóbb tanulmányozása és tárgyilagos megbirálása feltételezhető volt, véleményadás végett közöltetett. Ennek következtében ismét több szakvélemény érkezett be, s a törvénytervezet ezekké együtt egy nagyobb bizottság elé vitetett, melynek tanácskozmányaiban a bányaiparosoknak bányahatósági kerületenkint választott képviselői is résztvettek. Ez a tágabbkörü bizottság az időközben összegyűlt adatok felhasználásával egy kiigazított törvénytervezetet mutatott be a miniszternek, melyet Zichy József gróf, akkori földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1874-ben alkotmányos tárgyalás végett a törvényhozás elé terjesztett. A képviselőház által ezen törvényjavaslat az 1875. évi május hó 22-én tartott 398-adik ülés határozata szerint annak következtében, mert a kőszénkérdésben ezen ásványnakjavaslatba hozott felszabaditásamiatt igen heves ellenzéki áramlat támadt, további tárgyalás végett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi és a pénzügyi minisztereknek adatott ki. Ezen képviselőházi utasítás következtében a bányatörvényjavaslatot a nevezett két minisztérium szakegyéneiből alakított bizottság beható tárgyalás alá vette, s a képviselőház által a javaslat előzetes tárgyalására kiküldött bányaügyi bizottság többségének véleményére való tekintettel még 1875-ben elkészttette a bányatörvény ujabb tervezetét. (Harmadi k tervezet.) Ez a tervezet véleményezés végett az egyes szakminiszterekkel még közöltetett ugyan, a bányajogi kodifikálás munkájának folytatását azonban az akkori viszonyok egészen háttérbe szorították, ugy hogy az elejtett fonalat csak 1884-ben veszi föl újra a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi l) Bizottsági bányatörvényjavaslat és annak indokolása. Pest, 1870. Ezen első tervezet 19 fejezetből és :í40 szakaszból áll.