A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 22. szám - A bányajog-alkotás legfőbb problémái. 1. [r.]

Huszonegyedik évfolyam Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. 22. szám. Budapest, 1902. június hó 1. A JOG Kiadóhivatal: (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) V., Rudolf-rakpart 3. sz. MM ü ,Gmttí te™ KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ÜGTTÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI UR Kéziratok vissza nem adatnak. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér­mentve küldve: Negyed évre _ 3 korona Fél « _ 6 « Egész « _ 12 « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM : A bányajogalkotás legfőbb problémái. Irta Wahlner Aladár, m. kir. bányakapitány Budapesten. — Előzetes letartóztatás a jbirósági eljárásban. Irta Kecskeméti Bálint, pancsovai kir. albiró. — A sommás birói határozatok közlése. Irta T ö r ök István dr.. mezőtúri betétszerkesztö kir. albiró. — A birói nevelés hiányai. Iita Herz Bódog, Szombathelyen. Tarlózás. Irta Silex — Belföld (A kassai kir. Ítélőtábla. Irta Révai Lajos dr. — A Magyar Jogászegylet ülése. — Az igazságügyi költségvita a képviselőházban.) Sérelem (Igazságügyi mizériák Versecen és fehértemplomban. Irta Pá thy János, fehértemplomi kir. albiró.) — Vegyesek. TÁRCA : Apponyi Albert gróf a magyar parlamentről. Irta Hor­váth János dr. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és dönt­vények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. A bányajog-alkotás legfőbb problémái.* Irta WAHLN'ER ALADÁR, m. kir. bányakapitány Budapesten. V *• Az eddigi b á n y a j o g - a 1 k o t á s i kísérletek; a bányatörvény megalkotásának nehézségei. Első tekintetre különösnek tűnhetik fel, hogy a magyar bányatörvény megalkotása oly soká elhúzódik. Számításba se véve az 1791., 1827. és 1843/4. évi or­szággyűléseknek a hazai bányászati viszonyok önálló jogi sza­bályozására irányuló törekvéseit s az ezen törekvések ered­ményeként jelentkező, mindannyiszor meghiúsult s ma már csak jogtörténeti szempontból érdekes bányajog-kodifikálási kísérleteket: közismeretü tény. hogy alkotmányunk helyreállí­tása óta ez a kérdés úgyszólván állandóan napirenden van tartva; a magyar bányatörvény megalkotását mindegyik kor­mány fölvette munkaprogrammjába, s a bányatörvény-terveze­teknek egész sora jelzi már azóta, hogy a magyar bányatör­vény megalkotását magok az intéző körök is mindenha kivá­lóan fontos közgazdasági törvényhozási feladatnak tekintették, melynek megoldása elől a társadalom legfőbb gazdasági érde­keinek kockáztatása nélkül kitérni nem lehet. Vessünk egy futó pillantást az eddigi törvényelőkészitési munkálatok menetére. Amint a magyat törvényhozás az alkotmány helyreállí­tásával kapcsolatos közjogi kérdéseket megoldotta, s ezzel az ország belső rendezkedésének nagy munkájához hozzáláthatott: a magyar bányatörvény előkészítése is legottan munkába vé­tetett. A bányaügyi közigazgatás vezetése és ezzel kapcsolat­ban a bányászatra vonatkozó törvényhozási munkálatok előké­szítése is akkor a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi minisztérium ügykörébe tartozott, ahol a bányajog kodi­fikálásának alapgondolata és irányelve tekintetében azon állás­pontra helyezkedtek, hogy a hatályban lévő ausztriai általános bányatörvényt, ugy alapelveiben, mint rendszerében gyökere­sen megváltoztatni s a fennálló bányarenddel teljesen szakí­tani nem volna célszerű, de nem is szükséges és nem is volna indokolt, mert ez a bányatörvény már modern alapelvekre van fektetve és hatályba-léptekor a szakkörök részéről általá­ban elismerő kritika fogadta. A volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszté­rium tehát a bányatörvény előkészítésének munkaprogrammját akként állapította meg, hogy kiindulásul mindenesetre az osztrák ált. bányatörvény választandó és ez lesz oly irány­ban módosítandó és fejlesztendő, amint azt egyrészt hazai bányászatunk különszerü viszonyai és az osztrák bányajog * Ezen nagyérdekü cikksorozatra, mely a készülő uj bányatörvény­javaslat szempontjából nemcsak időszerű, de — tekintve azon körülményt, hogy a kitűnő szerző egyike ezen javaslat készítőinek is, — kétszeres fon­tosságú, felhívjuk olvasóink figyelmét. A -szerkesztőség. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed. uralma alatt szerzett tapasztalás, másrészt pedig az ujabbkori jogfejlődés megkívánják. S minthogy az ausztriai ált. bányatörvénynek az ország bányászatára való kihatását, ezen törvény hátrányait és hiá­nyait s a gyakorlati bányászatnak a célba vett jogreform ke­retében kielégítendő szükségleteit magok a bányavállalkozók ismerhették fel a legjobban: a bányatörvény megalkotásának előkészítésénél az volt az első lépés, hogy a hazai bányavál • lalatok és a bányászati érdekképviseletek szervei az ausztr. ált. bányatörvénynek, a magyarországi bányászati viszonyok szempontjából való gyakorlati értéké- s az ezen törvényben foglalt jogintézményeknél a szerzett tapasztalás szerint szüksé­gesnek mutatkozó módosítások és kiegészítések tekintetében véleményadásra hivattak fel, s ezzel egyidejűleg másrészt a minisztérium részéről azon kérdés is tanulmány tárgyává té­tetett, hogy mennyiben volna célszerű a legutóbbi időkben a külföldön megvalósított, vagy felszínre hozott legújabb bánya­jogi eszméket a magyar bányatörvénybe is átültetni. A fenti rendelkezés folytán a megalkotandó bányatör­vény alapelvei, illetve az ausztriai bányatörvény egyes jogintéz­ményeinél szükségesnek mutatkozó módosítások és kiegészíté­sek tekintetében több bányavállalkozó részletesen nyilatkozott, s e tárgyban mindegyik bányakapitányságnál a kerületbeli érdekeltek még együttes szaktanácskozmányokat is tartottak. A bányavállalkozók szakvéleményei, a kerületi szakta­nácskozmányokról fölvett jegyzőkönyvek, valamint a miniszté­rium rendelkezésére állott egyéb adatok alapján s a szakiro­dalom és a külföldi bányajogalkotások, jelesül az 1865. évi június 24-ediki porosz bányatörvény figyelembe-vételével készí­tette el 1870-ben a minisztériumban szervezett szerkesztő bi­zottság a magyar bányatörvény első tervezetét1), mely az érdekelt szakkörökkel, a sajtó képviselőivel és mindazon tes­tületekkel, melyekről a munka behatóbb tanulmányozása és tárgyilagos megbirálása feltételezhető volt, véleményadás végett közöltetett. Ennek következtében ismét több szakvélemény érkezett be, s a törvénytervezet ezekké együtt egy nagyobb bizott­ság elé vitetett, melynek tanácskozmányaiban a bányaiparo­soknak bányahatósági kerületenkint választott képviselői is résztvettek. Ez a tágabbkörü bizottság az időközben össze­gyűlt adatok felhasználásával egy kiigazított törvénytervezetet mutatott be a miniszternek, melyet Zichy József gróf, akkori földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1874-ben alkot­mányos tárgyalás végett a törvényhozás elé terjesztett. A képviselőház által ezen törvényjavaslat az 1875. évi május hó 22-én tartott 398-adik ülés határozata szerint annak következtében, mert a kőszénkérdésben ezen ás­ványnakjavaslatba hozott felszabaditásamiatt igen heves ellenzéki áramlat támadt, további tár­gyalás végett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi és a pénzügyi minisztereknek adatott ki. Ezen képviselőházi utasítás következtében a bányatör­vényjavaslatot a nevezett két minisztérium szakegyéneiből ala­kított bizottság beható tárgyalás alá vette, s a képviselőház által a javaslat előzetes tárgyalására kiküldött bányaügyi bi­zottság többségének véleményére való tekintettel még 1875-ben elkészttette a bányatörvény ujabb tervezetét. (Harmadi k tervezet.) Ez a tervezet véleményezés végett az egyes szakminisz­terekkel még közöltetett ugyan, a bányajogi kodifikálás mun­kájának folytatását azonban az akkori viszonyok egészen hát­térbe szorították, ugy hogy az elejtett fonalat csak 1884-ben veszi föl újra a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi l) Bizottsági bányatörvényjavaslat és annak indokolása. Pest, 1870. Ezen első tervezet 19 fejezetből és :í40 szakaszból áll.

Next

/
Thumbnails
Contents