A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 20. szám - A bűnügyedben használt perorvoslatok helyes megjelöléséhez

156 A JOG alatt áll a Bp. életbelépte óta csakis a budapesti kir. tábla területéhez tartozó 11 ügyészség. Ezek közül csakis a budapesti é; székesfehérvári ügyészség vezetői bírnak főügyészhelyettesi ranggal. Melléjük sorakoznak : B.-Gyarmaton ügyész alügyész aljegyző B.-Gyarmaton — ... 1 2 — Besztercebányán — ... 1 2 1 Budapesten ... ... ... 8 11 5 Egeiben ... ... ... ... 1 2 1 Fiumében ... — ... 1 Ipolyságon ... ... .. ... 1 1 — Kalocsán ... ... 1 1 Kecskeméten ... ... ... ... 1 2 • —4i?i Pestvidéken ... 1 4 1 Székesfehérváron - ... 1 2 Szolnokon ... ... ... ... ... 1 3 1 A fogalmazó személyzet közé számítandó még egy joggyakornok a budapesti ügyészségnél. Ehhez képest van 2 főügyészhelyettes (2). 17 (12) ügyész, 30 (36) alügyész, 9 (9) aljegyző és 1 (l) joggyakornok. A kezelő és fogházi őrszemélyzet száma összesen 34-9 ; az összlétszám pedig 408 (402.J Fölötte örvendetesnek tartjuk az ügyészek létszámának emelését. Most, midőn az uj Bp. oly fokozott igényeket támaszt az ügyészi karral szemben ; midőn a modern bünper nemcsak nagyfokú eloquentiát, de alapos tudást, teljes lélek jelenlétet, gyors tájékozódást ás visszavágási képességet követel, — csak méltányos, hogy az előléptetési viszonyok is kedvezőbbek legyenek, a munkakedv és ambíció fokoztassék. Örvendünk, hogy az általunk 2 év előtt megpendített ezen eszme olyan gyorsan felkaroltatott. Beérkezett: 111,240 beadvány ; a nyomozási és vizsgálati lajstromba vezetett ügyek : 17,673 ; házassági perek lajstromában vezetett ügyek : 8 ; fegyelmi ügyek 92. Az év végén hátralék 2,403 bűnvádi ügy a nyomozás stádiumában, 259 a vizsgálat szakában, összesen 2,662 ; 8 házassági és 5 tegyelmi ügy. A bűnvádi ügyek részletes ügyforgalma tekintetében ezúttal még hü képet nem nyújthatunk. A velünk közölt számadatok mellől hiányzik az előző 1900. év adataival való öszszehasonlitás, és ennek indokául az szolgál, hogy az 1900. évi statisztika ((tárgyilagosan» meg nem állapitható. Hogy ennek mi az értelme,könnyen kitaláiható. Kezdetben nagy volt a zűrzavar, a statisztikai adatok közlése még nem volt teljesen megbízható és feladatuk komoly és szükséges voltáról kellően tájékozott kezekbe letéve — és azért a lelkiösmeretes főügyészség ezen adatokat statisztikai anyagnak elfogadni nem volt hajlandó. Mindazonáltal, •— már a jövőre való tekintetből is, közöljük a rendelkézésünkre bocsátott anyagot, — valeat quantum valere potest. a) F e 1 j e 1 e n t és érkezett összesen 13071; elintéztetett 13069, hátralék 2. Ebből esik B.-Gyarmatra 1,135. Besztercebányára 640, Budapestre 4,275, Egerre 918, Fiúméra 229, Ipolyságra 336, Kalocsára 608, Kecskemétre 974, Pestvidékre 1,676, Székesfehérvárra 773, Szolnokra 1,504. A bpesti két ügyészségen kivül a legnagyobb szám esik Szolnokra és B.-Gyarmatra, a legkisebb szám Fiúméra, b) Elintézést nyert Révai Lajos dr. (Vége következik.) A bűnügyedben használt perorvosi itok helyes megjelöléséhez. Irta SCHULCZ ÁGOST dr., Ipolysági kir. alügyész. A felsőbíróságok tapasztalják, mekkora a zavar a B. P. perorvoslati részének használatában. Büntető perrendtartásunk e fejezetében, mely futólagos áttekintésre bizony alig válik átl itszóvá, roppant nehezen igazodnak el a felek. Kitűnt azonban, hogy első biróságaink egy része is a semmiségi okok (BP. 381. és 385. §§.) érvényesítésének módja tekintetében tévedésben van. Ha pl. a fél indítványa ellenére a tanút megesketik, vagy meg nem esketik, a fél a 384. §. 9-ik pontja alapján asemmiségi panasza-t szokot bejelenteni s a bíróság erre kihirdeti a végzést: «a s e mmiségi panasz elfogadtatik.» Pláne az is megtörtént, hogy a járásbirósági ügy másodbirósági tárgyalásán a kir. törvényszék helyesnek találta a kir. járásbíróságnak azt a végzését, melylyel az oly közbeszóló végzés ellen semmiségi okból (BP. 384. §. 9.) bejelentett felfolyamodást visszautasította, mert a BP. 384. §-a ily végzés ellen csak semmiségi panaszt és nem felfolyamodást enged meg (!). Ily körülmények között és mert alább vázolt álláspontommal szemben meglepetésemre olyanok is érveltek, akiknek nézete különben tekintély előttem, a perorvoslatok bejelentésének precizitása érdekében nem látszik fölöslegesnek néhány elemi szabály hangsúlyozása : Közbeszóló végzés ellen a BP. csak felfolyamodást enged meg (378, 546. §§.). S e m m i s é g i panasz pusztán ítélet vagy a kir. ítélőtáblának érdemleges végzése ellen és csak a Kúriához intézhető (462. §.). Ugylátszik az zavarja a fogalmakat, hogy a kir. táblának a törvényszéki, — a törvényszéknek a járásbirósági ügyekben másodfokban is van «m e g s e m m i s i t é s i» joga; továbbá, hogy a 384. és 385. §§. «s e m m i s é g i» okokról szólnak. Ezek némelyeknél bizonyos gondolatugrasztással azt a benyomást keltik, hogy semmiségi ok csak semmiségi panaszban érvényesíthető s az ítélet vagy végzés megsemmisítésének semmiségi panasz az előfeltétele. A tévedés annyira szembeszökő, hogy itt hosszú érvelés, kapacitálás naivitás volna. Elég, ha ily gikszerek kikerülése céljából szót emelve, a figyelmet a következő alaptételekre hivom fel: A B. P. 384. és 385. §-ai nem külön perorvoslatról szólnak, csak perorvoslati okokat sorolnak fel. Hogy ez tény, a két §. szövegének kezdő szavaiból, de abból is kiderül, hogy e szóban lévő §§. a perrendtartásnak a fölebbezé s-ről szóló fejezetébe vannak bele illesztve. «Semmiségi okok»-nak nevezi a B. P. ezeket a perorvoslati okokat annak jelzése végett, hogy fenforgásuk esetében a határozat s illetőleg eljárás megsemmisítendő. Ez a megsemmisítés azonban nem pusztán sernmiségi panaszszal érhető el. Igen, semmiségi panasznak van helye az esküdtbíróság, vagy Il-od bíróság ítélete ellen a Kúriához. (A járásbirósági eljárásban megszorításokkal B. P. 556. §.) De fölebbezésnek is van helye semmiségi okok alapján, mint ahogy ezt a 382-ik §. kifejezetten kimondja és minden jogász tudja. Ha pedig végzésben sérti meg a biróság ugy a törvényt, hogy a fél a semmiségi okok valamelyikét látja fenforgónak, a semmiségi ok fel folyamodásban érvényesítendő.*) Ezt az utóbbi tételt expressis verbis nem mondja ugyan ki a perrendtartás, mert a felfolyamodás okait sehol sem sorolja fel ugy, mint ahogy ezt a 382. §-ban a felebbezésre nézve taxatíve teszi. De következik e tétel egyfelől a 378. és 546. §§. fentebb idézett abbeli rendelkezéséből, hogy végzés ellen csak felfolyamodásnak van helye, s utal erre magának a 384. §-nak utolsóelőtti bekezdése is, mely nem a ((semmiségi panasz»-nak. hanem általában a közbeszóló határozat ellen használható «perorvoslat»-nak azonnal a határozat kihirdetése után való bejelentését teszi bizonyos esetekben kötelezővé. Ne jactemus verba! A vázoltakból kitünőleg a B. P. rendelkezésének akkor felel meg a közbeszóló határozat (végzés) ellen a 384. §. alapján bejelentett perorvoslat, ha azt a fél ekként jelöli meg: «felfolyamodást jelentek be a B. P. 384. §-ának *) S ezen természetesen mitsem változtat az a körülmény, hojiv az ily felfolyamodás, ha alapos, a megtámadott ítéletnek megsemmisítését is vonja maga után. B.-Gyarmat 1 Besztercebánya Budapest Eger Fiume Ipolyság Kalocsa Kecskemét Pestvidék Székesfehérvár Szolnok Összesen A vádképviselet megtagadásával 34 21 479 58 19 33 82 211 255 223 115 1,530 Áttétellel 218 49 1,281 68 37 17 27 L73 244 76 280 2,470 Nyomozás elrendelésével 839 534 2,488 594 128 2i9 339 506 1,074 442 ílöl s,114 Vádirat beadásával 10 — 2 35 1 — 1!) — — 4 70 141 Az újrafelvételi kérvény megtagadásával (454. §.)... — — 25 8 — — 5 5 11 11 8 73 Vizsgálat ir. inditványnyal (103. és 455. §. 1.) — 20 — 155 '.'7 89 79 39 17 34 536 Egyéb módon 28 16 — 8 44 — 75 — 53 — 76 300