A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 20. szám - A vádhatóságok működése az uj Bp. életbelépte óta. Folytatás. 2 [r.] A budapesti kir. főügyészség

A JOG 155 a hagyatéki tárgyalás során, vagy külön előterjesztendő zárlati kérvényben szabatosan jelöljék meg azokat a tényeket, amelyek a hagyatéki ingatlanok állagának, és azokon levő függő terméseknek veszélyeztetését involválják. Ilyenek lehet nek: a kerítések, tetőzetek és épületek gondozásának, jó karban tartásának, esetleg a gazdasági okszerű müvelésnek elhanyagolása, az ingatlanok rongálása és elfoglalásuknak tűrése stb. A zárlatot kérő fél ezekre vonatkozó tényállításait és bizonyítékait — ha ilyenek csakugyan vannak — annak rendje és módja szerint előterjesztheti s a bíró azok mibenlétét a felek meghallgatása és a bizonyítási eljárás (tanuk, birói szemle) felvétele által kiderítheti és a zárlat elrendelése felett ezek előrebocsátása nélkül, semmiképen sem határozhat. Egy esetet képzelünk csak, ahol a veszélytetés tüzetes demonstrálása rendszerint nem szükséges amidőn t. i. hagyatéki ingóságok zárlat alá vételéről van szó, mert az ingóságok könnyen elidegenithetők, elcserélhetők. egyik helyről a másikra szállíthatók, értékükben csökkenthetők és el is rejthetők és mert ezeknél a veszélyeztetés lehetősége és bekövethezhetése rendszerint úgyszólván kézen fekvő, de kivételek e részben is előfordulhatnak. Mindezek alapján oda konkludálok, hogy a hagyatéki biró a törvény szellemével és a hagyatéki zárlat rendeltetésével összhangzatban cselekszik, ha mindenekelőtt jól meghányjaveti: van-e szükség a hagyatéki zárlat elrendelésére ; különösen ha azt vizsgálja, hogy a hagyatéki vagyon veszélyeztetése adva van-e és hogy igen üdvös munkát végez, amidőn azt látva, hogy a törvényhozó által tagadhatatlanul kontemplált veszélyeztetés igazolva nincs, a zárlati kérelmet gondos megokolással elutasítja és ezzel arra törekszik, hogy a zárlat az örökösödési eljárásban deiüre-borura ne alkalmaztassák s a felek ellenségeskedésének játéklabdájává ne fajuljon, hanem mint törvényes vagyonvédelmi jogeszköz mindenkor sértett vagy veszélyeztetett valódi jogérdekek istápolója legyen. A vádhatóságok működése az uj Bp. életbelépte óta. (Folytatás.*) II. A budapesti kir. főügyészség. Kozma és Hammersberg öröke újból a legjobb kézbe jutott. Szék ely Ferenc, a jelenlegi főügyész, hosszú éveken át volt Kozma hűséges munkatársa, később pedig a Kúrián is, mint biró, a legjelesebbek sorába tartozott. Tudományos készültsége, párosulva hosszú évi gyakorlattal, az adminisztráció legkisebb részletének alapos ismerete és előzékenységgel párosult erélye őt ezen állásra mintegy predesztinálták. Mi természetesebb tehát, mint hogy az alája rendelt ügyészi törzskar is a legnagyobb szabatossággal működik és az ügyészi intézmény ennek folytán még a nagyközönség körében is — mirabile dictu, —mind népszerűbbé válik. A budapesti főügyészség hatásköre, mely az uj Bp életbe lépte előtt több kir. tábla területére kiterjedt, most szűkebb körre — kizárólag a budapesti kir. tábla területére szorítkozik. De ennek dacára, vagy talán éppen ezen okból a főügyészség működése sokkal intenzivebb lett. Mert a Bp. a főügyészségeket egészen más, az eddigitől eltérő munkakörrel: a vádnak a kir. táblák előtt való Képviseletével ruházta föl. A szóbeliség és közvetlenség elve a főügyészeket éppúgy mint a vád többi hatóságait a túlnyomóan adminisztratív teendők nagy része alól felmentette, ellenben a bűnvádi perrendtartás kiépítésében neki épp oly hálás, mint a büntető jogszolgáltatás magas színvonalának érdekében nélkülözhetetlen munkakört biztosított. A mai ügyész lényegesen különbözik a Bp. előtti korszak ügyészétől. Jóllehet a bűnvádi eljárásnak modernizálása a Btkv. életbelépte óta csaknem kizárólag az ügyészség érdeme volt, mégsem tudott ez az akkor még inkvizitórius szellemben működő perrend békóiból kiszabadulni. Ellenben ma az ügyészségek az egész országban azegy éni szabadság legbuzgóbb. legelfogulatlanabb védői. És ők nagy praerogativáikat époly tapintattal mint diskrécióval végzik, üldözve a bűnöst, de az ártatlanok minden szükségtelen zaklatása nélkül, sőt nem-egyszer védőiképpen. Sok, nyomós gyanuok és bizonyíték kell ma ahhoz, hogy a terhelt letartóztattassék. A főügyészség a Bp. életbe lépte óta nem terjeszt fel többé évi jelentéseket a miniszterhez. Ezek helyét pótolják most az ügyészek által a közigazgatási hatóságoknak bemu*) Megelőző közlemény a 17. számban. tátott és ezek által a miniszterhez felterjesztett jelentések. Ezek persze a helyzetet csak szűkebb, lokális szempontból és nem általánosságban tárgyalják. Az ily mozaik-munka természetesen nem pótolja a régi nagyszabású jelentéseket. Azon táblás kimutatások, melyek annakelőtte a főügyészségeknél vezettettek és melyeket ismételve volt alkalmunk e lapokban ismertetni — a Bp. életbe-lépte óta többé nem vezettetnek. A statisztikát, — mint már emiitettük most az orsz. statisztikai hivatal állítja össze, uj, a régitől teljesen eltérő módszer szerint. Ezen adatok azonban még nincsenek közrebocsátva. A főügyészség tehát csak ad usum delphini vezet házi statisztikát: saját szükségletére. Ezen összeállításból a következőket közöljük : A) A budapesti kir. főügyészség ügyforgalma és tevékenységi kimutatása az 1901. é v r e.*) a) Szervezet: főügyész 1, helyettes 3 (2), szolgálattételre beosztott fogalmazó 1, kir. alügyész 1, irodatiszt 2, irnok 1, dijnok 3, szolga 3, összesen 15 (14). b) Beérkezett: beadvány 4,890, bűnvádi ügy 997, fegyelmi 31; az év végén folyamatban maradt: fegyelmi 11. c) Részletes ügyforgalom. I. Bűnvádi ügyek. Mult évi hátralék 0 (3). A f. é. érkezett bűnvádi ügy 997 (677). A B. P. 42. §-a alapján használt folyamodások száma 5 i4 (405). Ezek közül elintéztetett a vádképviselet megtagadás a miatt használt folyamodás : helybenhagyólag 40, megváltoztatással 11, a nyomozás megszüntetése miatt használt folyamodás (101. §. utolsó bek. és 42. §.) : helybenhagyólag 355. megváltoztatással 86, más intézkedés által befejeztetett 52. A vádlott terhére alkalmazott perorvoslatok száma 420 (272). Ezek közül: fentartatott felfolyamodás ^\ncn\ « felebbezés 85 f visszavonatott felfolyamodás 49 1 ,7f-. « felebbezés 227) A visszavont perorvoslatok nagy száma : 276, arról tesz tanúságot, hogy a főügyészség teljesen ment azon üldözési szellemtől, mely k tout-prix akarja a terheltek elitéltetését, esetleg súlyosabb büntetésre marasztalását kierőszakolni. Az ily humánus irány szükségkép visszahat az alantas vádközegekre is és lassanként fejleszti a liberálisabb felfogásnak mind tágabb körben való érvényesítését. Csak igen gyérek immár a panaszok, holott azelőtt folyton napirenden voltak. B iró ságok között hatásköri és illetékességi összeütközések tárgyában tett indítványok (Bp. 28. §.) 3; ügyészségek közti illetékességi összeütközések kérdésében hozott határozatok: (Bp. 37. §.) 6; mentelmi jog felfüggesz tése iránt tett előterjesztések (Bp. 40. §.) 25. Elintéztetett összesen 1,000 (677). II. Házassági ügyekben a38,532/95. I. M. sz. rend. alapján tett véleményes jelentések száma 7. III. Fegyelmi ügyekben a kir. főügyész által emelt panaszok 28; megszüntetési vagy elutasítási indítvány 13 (18); vizsgálati indítvány 19 ; vádinditvány 12 (12). IV. Közreműködés tárgyalásokban. Az összes tárgyalási napok száma 352 (111); a letárgyalt büntető ügyek száma 1,508 (312); fegyelmi 14. (18). A kir. tábla teljes ülésében való közreműködések száma 7. Az I-foku bíróság előtt az illetékes ügyész helyett tárgyalt ügyek száma 1. V. Indokolt perorvoslatok száma 9 (7). VI. Bűnügyekben a kir. ügyészségeknek adott utasítások és rendeletek száma 127. VII. Kegyelmi ügyekben adott vélemények 47 (44) ; egyéb ügyekben 73. Felügyeleti vizsgálat tartatott 11 (11) ügyészségnél 66 (77) napon át. Sajnálattal nélkülözzük e kimutatásban az egyéni tevékenység kitüntetését, mely kellő tájékozást nyújtana az iránt, vájjon mennyire vannak a főügyészség tagjai munkával terhelve és nem forog-e fenn itt is a túlterheltség esete éppúgy, mint azt a koronaügyészségnél láttuk. B) A budapesti kir. főügyészség területéheztartozó kir. ügyészségek tevékenységének és ügyforgalmának együttes kimutatása 1901. évről. Szervezet. A budapesti kir. főügyész tenhatósága *) Az előző évi összehasonlító adatokat itt is zárjelben közöljük