A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 18. szám - Az igazságügyi költségvetési vita eredményei 2. [r.] - A vizsgálati fogság beszámítása és levonása

Huszonegyedik évfolyam 18. szám. Budapest, 1902 május hó 4. Szerkesztőség: JT y Előfizetési arak: V., Rudolf-rakpart 3. sz. mmL. Ilim ( | Helyben, vagy vidékre bér­>V / mentve küldve: K- , .i • x 1 . .. . — .. .. N^/Aév" Negyed évre ._ -i korona íadonivatal: (ezeiő« MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) ^—6 V., Rudolf-rakpart 3. sz. HETIUP iZ IG1ZSttY tóMBB KÉPViSELKTÉRE. A MAGYAR ÜSTTÍDI, BÍRÓI, CGTÉSZf ÉS KÖZJEGYÉ KAR KÖZLÖNYE. Egég2 ~ ,„ ) Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. Az előfizetési pénzek ügyvédek. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a ~ ' postautal ványnyal kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden Vasárnap. küldendők. TARTALOM : Az igazságügyi költségvetési vita eredményei. Irta Stiller Mór dr. — A vizsgálati fogság beszámítása és levonása. Irta Balpataky József, eperjesi kir. alügyész. — Néhány szó a B. P. 110. §-ához. Irta Szabó Gyula dr., lévai kir. albiró — Belföld. (A kassai kir. Ítélőtábla. Irta Révai Lajos dr. — Az igazságügyi költségvila a képviselőházban. - A Magyar Jogászegy­let ülése.) - Sérelem (Kártalanítás bűnjelként lefoglalt dolog­ért. Irta O n i s o r Viktor dr. besztercei ügyvéd.) — Vegyesek. TÁRCA: Vámbéry Rusztem : A házasság védelme a büntetőjogban. Jrta — g—n. .MELLEKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és dönt­vények. — Kivonat a líudapesti Közlöny-bői. Az igazságügyi költségvetési vita ered­ményei. y IL A meglehetős hosszura nyúlt, bár mindig élénk igazság­ügyi költségvitában elhangzott beszédek közt kétségtelenül a legérdekesebb az, melyet Plósz igazságügyminiszter tartott. Nem annak nagy külső hatásából indulunk ki ezen ítéletünkben. Sem annak rendkívülien találó polemikus modorát, egyszerű közvetlenségét, vagy a támadások túlzásaival szemben egész­séges humorát akarjuk kiemelni. Ezek méltánylást találtak abban, hogy az igazságügyi kérdések iránt szokásos közömbös Ház figyelmét csaknem két órán át valóságosan lebilincselni képes volt. Mindez azonban, bár értékessé teszi a miniszteri beszédet, mégis inkább annak külső sikerére vonatkozik. A mit. mint értékest jelezni kívánunk e beszédben, az több mint szén külsőség. Az. azon nagyfontosságú nyilat­kozatok tártai ma. mely tiszta, meggyőző, mert átlátszó vi­lágosságot vetett az igazságügyi kormányzat nagy és változa­tos mezejére, és azon becsületes, serény munkára, mely annak egész területén szakadatlanul folyik a tervező építész főfel­ügyelete, sőt egyenes közreműködése mellett. Hogy a hazai igazságügy ezen építési területén számos építmény még csak alapterveiben van meg, hogy mások csak részben ké­szek, ismét mások, bár haladottabb állapotban, de még mindig tető alatt nincsenek, — ki tagadhatná ? Azt is el kell ismerni, hogy a már teljesen elkészültek és rendeltetésükhöz képest használatban lévők tatarozásra, toldásokra pótépitkezésre szo­rulnak. De ez mind a fejlődő élet szükségleteinek, a jobb- és alkalmasabbnak a tapasztalatok alapján való felismerésének, szóval a haladásnak természetes következménye. Azon­ban az elfogulatlan szemlélőnek bizonyára örömmel kell iga­zolni azt is, hogy ami még nem kész ez alkotásokból, az tervszerűen és azért biztosan halad befejezése felé, és hogy kü­lönösen a munkálatok egész vonalán egy erős céltuda­tos vezérlő akarat érvényesül, ami a célba vett alkotások sikerének első és biztos záloga. Még azok is, kiknek a munka egymásutánjára, annak egyes részleteire, az ütemre, melyben végeztetik, tán kifogásaik volnának, kénytelenek elismerni azon megnyugtató tényt, hogy a műhelyben, honnét a munka irányittatik. oly férfi ül, ki teljes erkölcsi tudatában van azon nagy feladatoknak, melyeket a hazai igazságügy kiépítése annak vállára rak, aki állásánál fogva azok teljesítésére hivatott. Elismerik azök is. hogy azon férfiú e mellett bir azon nélkülözhetetlen szimat­Lapunlc mai siáat t a 1 az élet szükségletei és követelményei iránt, mely nélkül a gya­korlati államférfiú tevékenysége örökké meddő marad, hogy bir elég tudással és komoly akarással is, hogy azo­kat teljesítse. Igazán meglepő tanúságot tett erről Plósz beszéde, melyből megtudtuk, hogy mindaz, ami tevékenysége birála­tánál akár baráti, akár ellenzéki táborból panasz vagy reformként hangoztatott, nála már rég a megfontolás állapotá­ból kibontakozott, és fejlődési folyamatában halad a in e g­valósítás felé. Amit a n.iniszter a vándorbiróságok uj intézmé­nyéről, a tőzsdebiróságok hatásköréről, az ügyvéd­rendtartás alapelveiről, azugirászatról, a bűn te tő­törvény novellájának irányáról, a kihágások sta­tuálásának tultengéséről, az uzsoratörvény revíziójáról, és a végrehajtási törvény legsérelmesebb részeiről, a birtokrendezési és telekkönyvi reformjáról, a birák kinevezésének és fizetésük rendezésé­nek kérdéseiről, a bírói és ügyvédi kvalifikáció egységesítéséről mondott. — hogy többet ne említsünk. — iga­zán oly megnyugtató mindezen reformok közel jövőben való megvalósítása és a megvalósítás irányára nézve, hogy csak az találhat gáncsolni valót, ki minden kákán csomót keres. A magyar elfogulatlan jogászság túlnyomó része — és végre is igazságügyi kérdések megítélésénél ez a legilletéke­sebb — teljes bizalommal viseltetik a jelenlegi igazságügyi kormányzat iránt, mert meg van győződve, hogy becsületes törekvéssel azon fáradozik, hogy megvalósítsa azt az igazság­ügyi eszményt, melyet St. Giron oly szépen fejezett ki e szavakkal :*) «Pour une bonne organisation de la justice il faut: un j u g e impartial et éclairé, une 1 o i, qui lui permette de reconnaitre le droit; une rég le, qui donneaux parties le moyen de s'adresser au juge compétent.» Stiller Mór dr. A vizsgálati fogság beszámítása és levo­nása. Irta BALPATAKY JÓZSEF eperjesi kir. alügyész. A btk. 94. § a és az ennek értelmezése tárgyában ho­zott 4. sz. kúriai bűnügyi döntvény, valamint a bp. 327. §-a 2. bekezdésének e) pontja az előzetes letartóztatás és vizsgá­lati fogság beszámításának föltételét, arányát és az alapul veendő idő terjedelmét oly határozottan körülírják, hogy a bíróságok az ítéletben a beszámítás kérdését a legpontosabban megoldhatják. Azonban megeshetik, hogy az itélet valamely ok miatt nem tartalmaz, vagy nem tartalmazhat intézkedést a beszámí­tás iránt. Viszont ha az itélet intézkedik is a beszámítás felől, az itélet meghozásától a büntetés tényleges megkezdéséig még több-kevesebb idő telhetik el. Intézkedni kellett tehát az iránt, hogy az előzetes fog ságnak a büntetés megkezdéséig terjedő egész ideje fölött legyen határozat hozható. *) S e p a r a t i o n d e s P o u v o i r s, 412. 1. : «A jó igazság-z"l­yáltatáshoz szükséges : b i r ó, ki jó és felvilágosodott legyen — törvény mely lehetővé tegye neki, hogy az igazságot felismerhesse. — el j ári'­mely a feleknek módot nyújtson az illetékes bíróhoz fordulhatni. • 12 oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents