A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 15. szám - A végrehajtási törvény reviziója

114 A JOG 35. §. A végrehajtás folyamán tett intézkedések ellen előterjesztéssel lehet élni. Ez a jogorvoslat különösen az ingó árveréseknél ad sok viss7aélésekre és huza-vonára alkamat, amenynyiben az 1,605/1888 számú igazságügy miniszteri rendelet í. pontja értelmében az árverési hirdetménynek jogerőre emelUedését a késedelmes kézbesítések folytán az árverési hirdetményre reá vezetni sok esetben azért nem lehet, mert az ogerőre nem emelkedett. És ezzel az árverés megtartása megakadályoztatik. Ennek egyik fő oka pedig abban keresendő, hogy a végrehajtási törvény 103. §-a szerint az ingó árveréseknél legtöbb esetben az árverési határnap a hirdetménynek a bíróságnál való kitüggesztését követő naptól számítandó 8—lö napra már kitűzhető, mig az előterjesztés a sérelme végzés (árverési hirdetmény) kézbesítésétől számítandó 8 nap ala t adandó be. Ez a 8 nap pedig sokszor az árverésre kitűzött határnap után jár le. Vagy az előterjesztés beadására megszabott határidőt kell tehát megrövidíteni, vagy pedig, és eza célravezetőbb, a 103. §. rendelkezéseit kell megfelelően és legalábbis olykép módosítani, hogy az ingó árverés határnapját 15 napnál rövidebb időre kitűzni ne lehessen. A végrehajtató fél érdeke ezzel a pár nappal sérelmet alig szenved, mig ezzel szemben a végrehajtást szenvedő-, különösen ennek vagyontalanabb részével kíméletesebb eljárás tanusittatik az által, hogy az ügy rendezése, illetve a fizetés teljesithetésére neki hosszabb határidő engedtetik. 47. §. Az igazságügyi politika áramlata — és helyesen — oda irányul, hogy a szegényebb sorsuaknak legszükségesebb ingóságai a végrehajtás alól kivétessenek. Ezt a célt a szakasznak rendelkezése teljesen nem valósítja meg, mert a foglalást a sokszor nagyon is csekély árverési költségtől teszi függővé. Szükséges tehát vagy ezen, de még helyesebb az 51. §-nál oly dispoziciókat venni föl a törvénybe, mely szerint a végrehajtást szenvedettnek és a vele egy háztartásban élő háznépének legszükségesebb fehér- és butornemüi is a foglalás alól kivétetnének. Végül a birói ügyv. szab. 321. §-ának ama rendelkezése, hogy a foglalás mellőzése esetén is jegyzőkönyv veendő fel, és abban a le nem foglalt ingók a megállapított becsértékkel együtt körülirandók, a szakasznál a törvénybe lenne iktatandó. 51. §. Az előző szakasznál előadottak alapján a h) pont a következőkép lenne kibővitendő : «h) a végrehajtást szenvedettnek és a vele egy háztartásban élő háznépe részére szükséges öltözetek, ágynemüek és a legszükségesebb fehér- és butornemüek, továbbá» stb. 54. §. A megélhetési viszonyok az 1881. évi 60. t. c. életbeléptetése óta felette változtak, súlyosbodtak. A hivatalnokok fizetése emeltetett, és ezzel az 1/3-ad rész összege is emelkedett. Ezekre való tekintetből a szakasznak megfelelő módosítása a változott viszonyok folytán indokolt. És miután a megélhetésre szükséges minimum a személyi állapotok szerint változó, ezért szükséges annak a megkülönböztetése is, hogy a végrehajtást szenvedő nőtlen, nős, avagy pedig nem teljeskoru leszármazók tartásáról gondoskodni köteles — a szakasz tehát a következőkép módosítandó : ^legföljebb egy negyede és ez is csak ugy vonható végrehajtás alá, hogy a végrehajtást szenvedő részére, amennyiben az nő vagy nőtlen férji: 600 frt., amennyiben pedig nős, vagy nem teljeskoru leszármazói tartásáról gondoskodni köteles : 1,000 frt. a foglaláson tul is érintetlenül maradjon.» 55. §. Ugyanennek megfelelően módosítandó : «... fizetései szintén csak egy negyedrészben foglalhatók le és ez is csak ugy, hogy a régrehajtást szenvedő részére, amennyiben az nő vagy nőtlen férfi: 500frt,amenynyiben pedig nős, vagy nem teljeskoru leszármazóinak tart ,sarol gondoskodni köteles: 800 frt a foglaláson tul is érintetlen maradjon.^ 57. §. A katonai házassági biztositék kamatainak csak egy negyede és csak ugy foglalható le, hogy a kamatokból egy évre legalább (100 frt a végrehajtás alól ment maradjon.» 58. §. Ezen szakasz rendelkezései szerint az egész nyugdíj és személyes pótdij korlátlanul lefoglalhatok. Ez a rendelkezés tulszigoru és magának a marasztalt félnek a megélhetését támadja meg. Ez a szigor sem a feleség sem a törvényes leszármazók, de legkivált a szülők tartása esetére indokoltnak nem tekinthető, és ez utóbbi esetben megkülönböztetés tárgyát kell hogy képezze még az is, váljon az illető nőtlen, vagy nős, és nem teljeskoru leszármazóinak tartásáról köteles-e gondoskodni, mert ez utóbbiak érdeke is kell hogy kellő védelemben részesüljön, éspedig első sorban. Ez a szakasz tehát következőkép lenne módosítandó : « . . Ez esetben, éspedig a feleség és a törvényes leszármazók tartása miatt a marasztaltnak 300 frt. a szülék, vagy nagyszülőket illető tartás miatt pedig, ha a marasztalt fél nő illetve nőtlen férfi: 400 frt., ha pedig nós vagy nem teljeskoru leszármazóinak tartásáról gondoskodni tartozik : 600 frtot meghaladó tényleges szolgálati illetményei, tényteges szolgálaton kivül pedig nyugdijának és személyes pótlékainak az előbbi megkülönböztetés szerint 300, illetve 500 frtot meghaladó része foglalhatók le.» 61. §• «... egyének évi fizetéseinek és járandóságainak csak egy harmad része és ez is csak ugy vonható végrehajtás alá, hogy amennyiben a marasztalt fél nő vagy nőtlen férfi: 500 frt, amennyiben pedig nős, vagy nem teljeskoru leszármazóinak tartásáról gondoskodni köteles: 800 frt a végrehajtást szenvedő részére fennmar-adjon.» 62. §. Az országgyűlési képviselők napidijai megszűnvén, a szabályozott fizetésre való tekintettel ennek megfelelőleg módosítandó a szakasz. (53. §. Ez a szakasz is a végrehajtást szenvedő megélhetését tá madja és ezért ekként módosítandó: «... azzal az eltéréssel alkalmazandók: a) hogy a fizetés- és járandóságoknak 2fi-ad része, és amennyiben a feleség és törvényes leszármazók tartása miatt vezettetik a végrehajtás, a marasztaltnak járandóságaiból jOO frt, ha pedig a szülők, vagy nagyszülőket illető tartás miatt vezettetik a végrehajtás, ha a marasztalt fél nő vagy nőtlen férfi: 400 frt, ha pedig nős, vagy nem teljeskoru leszármazóinak tartásáról gondoskodni köteles : 800 frt, a foglaláson tul is érintetlen maradjon: b) a napidíjaknak csak 1js-ad része, illetve amennyiben a feleség és törvényes leszármazóinak, avagy a szülök, vagy nagyszülőket illető tartás miatt vezettetik a végrehajtás, annak 2/s-ad, illetve 2li-ed része képezheti csak lefoglalás tárgyát.» 67. §. Az igazságügyi és szociálpolitikai áramlatok, amint az már a 47. §-nál felhozatott oda irányulnak, hogy különösen a szegényebb sorsú földmivelő nép részére a megélhetési létminimum biztosittassék, éspedig az által, hogy az ingatlan vagyon bizonyos része a foglalás és elárvereztetés alól kivonassák. Erre való tekintettel is már eleve szükséges megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek ezen még csak alkotandó törvénynek az alkalmazásával kapcsolatosak és annak mintegy előfeltételét képezik és a végrehajtási törvény keretében már most megoldhatók, és azért a 67. §. ekként módos'tandó : ((Mezei gazdálkodással foglalkozó egyéneknek azon igavonó stb. . . . amelyek saját tulajdonukat képező 5 katasztrális holdat meg nem haladó stb.. . . végrehajtás alá nem vonhatók, azok pedig, amelyek saját tulajdonukat képező 5^-/5 katasztrális holdat meg nem haladó és általuk házilag művelte stb . . . 78. §. (Lásd az 1. §-nál b) pont alatt előadottakat.) 83. §. A gyakorlatban sokszor elnöki és nemcsak birói letétbe helyezett összegek is lesznek lefoglalva, és miután ezek némelyike oly természetű, hogy arra foglalás