A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 13. szám - Közvetett- és szolgabirtok. Kritikai tanulmányok a német polgári törvénykönyv és a magyar általános polgári törvénykönyv tervezete alapján. Második rész. Folytatás

A JOG 99 zamba hozatala, egymásnak mintegy kiegészítése, a törvényben nincs keresztül vive. E törvényben dispositiók foglaltatnak, amelyek nem felelnek meg a büntető törvények fogalmának. így pl. ezen § ban meghatároztatik a lopás fogalma, a lopott tárgynak értéke és nagyon természetes, hogy ez mint erdei kihágás elbírálandó lesz elsősorban a szolgabíró stb. által. A 74. §. utána mindjárt ezt mondja : «Büntettet képez az erdei lopás A 80. §. bizonyos esetekben a rendőri kihágásokra vonatkozó szabályokra hivatkozik. Mennyire indokolt épen e törvény érdekében az, hogy e törvényjavaslatnak ez a része még kimerítőbb r evizió alá vétessék.» És a képviselőház naplójában erre mindjárt ez következik : oBaross jegyző olvassa a 72—74. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.)) Tehát komoly államférfiak hiába sürgették a javaslatnak az igazságügyi bizottsághoz utasítását, a lopásra vonatkozó szakaszoknak ujraszövegezését s a büntetőtörvénykönyvvel és a kihágási törvénykönyv javaslatával összhangzásba-hozatalát; — mert Kemény Gábor báró kijelentése szerint «akárhány ilyen töivényt elfogadott a ház már anélkül, hogy azokat jogi szempontból az igazságügyi bizottsághoz utasította volna». így az igazságügyi bizottság meghallgatása nélkül elfogadtatott a törvényjavaslatnak ez a része és megszületett az 1879: XXXI. t.-c. 74. §-a. (Folytatása következik.) Közvetett- és szolgabirtok. Kritikai tanulmány a német polgári törvénykönyv és a magyar általános polgári törvénykönyv tervezete alapján. Irta KLEIN EDE dr., szepesi ügyvéd, y Második rész.*) (Folytatás.) Csakhogy ugyanezen bizottság (Prot. 4. köt. 585. 1.) utóbb azt határozta, hogy mindazon rendelkezések, melyek a birtokhoz jogi hatásokat kötnek, a közvetett birtok viszonyaira is alkalmazandók és hogy a szeikesztő bizottság helyesebbnek tartotta a törvénykönyvet oly módon szövegezni, hogy birtokos alatt elvileg a közvetett birtokos is értendő és ennélfogva, hol valamely jogtétel csak a «közvetlen» birtokosra vonatkozik, az külön hangsúlyozandó, hacsak ezen korlátozás magából az összefüggésből ki nem derül. «Dass fast alle Bestimmungen, welche rechtliche Folgen an den Besitz knüpfen. auch auf dass Verháltniss des mittelbaren Besitzes anwendbar seien, und das es die RedaktionsKommission deswegen für richtiger und zweckmássiger erachtet habe, das B. G. B. so zu redigiren, dass grundsatzlich unter dem Besitzer auch der mittelbare Besitzer verstanden werde und da, wo sich ein Rechtsatz auf den unmittelbaren Besitzer beziehe. dies hervorzuheben, soweit sich nicht die Beschrankung schon aus dem Zusammenhange ergebe.» Ami ismét F i s c h e r-H e n 1 e-G i e r ke felfogása mellett szól. Épp így az emlékirat: «. . . verlangt das praktische Bedürfniss, dass neben dem Besitzer auch dem Anderen, welcher seine thatsáchlichen Beziehungen zur Sache immerhin nicht vollstándig aufgegeben hat und den deshalb der Entwurf als mittelbaren Besitzer bezeichnet, in gewissem Umfange Besitzschutz zugestanden werde.» Tekintve, hogy a törvény szövege a közvetett birtokost is kifejezetten birtokosnak deklarálja, a B i e r m a n n-S t r o h a 1K n i e p féle közvetítő nézet talán a helyes, természetesen a német polg. törvénykönyv szempontjából. Ha a közvetett birtok intézményét elfogadjuk, a kifejezés helyessége ellen kifogásunk alig lehet. Ez eléggé plasztikusan fejezi ki a tényleges viszonyt a két egymással szemben álló személy között; a bérbeadó fizikailag nem tartja hatalmában a bérbeadott dolgot, hisz maga adta ki kezéből, de miután valamelyes vonatkozásban a dologhoz még is maradt, miután birtokjogi positióját teljesen fel nem adta, bátran állithatjuk, hogy a bérlő, mint valódi birtokos, a bérbeadó birtokát közv etiti. Ezen kifejezés is tulajdonképen Jher ingr e vezethető vissza. (L. Besitzwille 314. 1.) És ez a legális a (német) törvényhozás által szentesitett hiteles és hivatalos kifejezés. Ha a bérbeadó, a haszonbérbeadó, haszonkölcsönvevő, a letevő stb. közvetett birtokos, akkor közel esik a feltevés, hogy az annak megfelelő korrelát *) Megelőző közleményeket I. a f. évi 10. számban. kifejezés «közvetlen» birtokos, tehát a bérlő, haszonbérlő, haszonkölcsönvevő, letéteményes «közvetlen» birtokos volna. De ha a bérlő közvetlen birtokos, micsoda akkor a háziúr, ki saját házában lakik? Nemde közvetlen birtokos? Mily eszmezavarra vezetne, ha a birtok két oly heterogén fajára ugyanazon egy megjelölést alkalmaznék. Es a német polg. törvénykönyv tényleg mellőzte a kételyekre vezető ((közvetlen)) birtokos kifejezés legális használatát, anélkül azonban, hogy helyette jobbat kreált volna. Egyszerűen agyonhallgatja a ((közvetett birtok» korrelát kifejezését. De a tudomány nem nélkülözheti a szabatos terminus technikust egyetlen meglevő jogi fogalomra sem, igy tehát arra van utalva, hogy a rendelkezésre álló szókincsből ilyet alkosson. És a német tudomány nem is vonta ki magát ezen feladat alól, sőt ellenkezőleg nem fösvénykedett e tekintetben és az már valóságos embarras de richesse, ami ott e téren burjánzik. Az iránt, hogy a ((közvetlen birtok» (unmittelbarer Besitz) nem korrelát kifejezése a ((közvetett birtok»-nak (mittelbarer Besitz), egybehangzók a vélemények. Azonban majd minden tudós, ki e kérdéssel foglalkozik, más-más kifejezést hoz javaslatba. így Wendt a ((levezetett birtok»-ot (abgeleiteter Besitz) ajánlja tekintettel arra, hogy az illető birtokosok: bérlők, haszonbérlők stb., jogaikat a közvetett birtokostól levezetik. Ezen kifejezés némi támaszponttal bir ugyan a német polg. törvénykönyv 941., 986. és 991. §§-aiban *), de az már azért sem ajánlatos, mivel Savigny ezen meglehetősen ominózussá vált mííkifejezést egészen más értelemben használta, mi a zavart csak fokozná. Cosack az «Unterbesitz» (tán albirtok), Dernburg — ellentétben az Eigenbesitz-zel — a Fremdbesitz (idegen birtok) kifejezést ajánlja. Endemann a «Besitz zum vollen Rechte» és a «Besitz zum begrenzten Rechte» műszót hozza javaslatba az ellentét kifejezésére. Legnagyobb pártolást nyert a B e k k e r által javaslatba hozott «BesitzmittIer» kifejezés, eszerint tehát a birtok kétféle volna: közvetlen és közvetett; a közvetlen birtok ismét kétféle: teljes birtok — a fent érintett esetben, mik( r a háziúr maga lakik házában — és birtokközvetitő a 868. §-ban szabályozott összes esetekben, midőn tehát a bérlő, haszonbérlő, letéteményes stb. a bérbeadó, haszonbérbeadó, letevő birtokát közvetíti. Ezen állásponton áll Bierma nn is, csakhogy ő a birtokközvetitőket «vermittelnde Besitzer»-nek nevezi. Kniep a közvetlen birlok két faját: «Zeitbesitz» és «Dauerbesitz»-re osztja, S t r o h a 1 szerint pedig a birtok fogalmának két félre való hasítását a német polg. törvénykönyv szelleme nem türi el. Csakis teljesség okáért kiemelem, hogy némely tudós a birtokközvetitők egy-egy csoportját annak célja és rendeltetése alapján összefoglalja és közös elnevezéssel ellátja. Ezen uton különböztet meg Eck «Nutzbesitz» (bérlő, haszonbérlő, haszonkölcsönvevő), Strohal «Verwahrungsbesitz» (letéteményes), Dernburg «Verwaltungsbesitz» (gyám, zárgondnok). Most azon feladat előtt állunk, hogy 1. a birtokközvetitők eseteit a 868. §. alapján lehetőleg kimerítően kiderítsük, 2. azon jogviszonyt kifejtsük, mely a) a közvetett birtokos és a birtokközvetitő, b) a közvetett birtokos és harmadik személy között fenforog, illetve mily birtokvédelmi eszközök állanak a közvetett birtokosnak a közvetítője és harmadik személyek ellen rendelkezésére. Ehhez sorakozik majd a közvetett birtok intézményének kritikája. Miután azonban ugyanezen kérdések a tervezet alapján is megfejtendők. célszerűbb leend mindenekelőtt a német polg. törvénykönyv 868. és a tervezet 523. §-a közti különbséget tisztázni és azután, amennyiben lehetséges, a felvetett kérdéseket mindkét jogrendszer szerint együttesen megoldani. Legjelentősebb azon különbség, hogy a tervezet a ((közvetett birtoka kifejezést teljesen mellőzi. Teszi pedig azt azon okból, hogy a német polg. törvénykönyv szerkezete által felidézett fönt ecsetelt kontroverziáknak útját vágja. Ez által hivatalosan van deklarálva, hogy a ((közvetett birtok» birtokot nem alkot, a közvetett birtokos nem birtokos, Vagyis, ahol a tervezet birtok és birtokosról szól, kivétel nélkül a közvetlen (t. i. a fentebb kifejtett tágabb értelemben) birtok és birtokos értendő. *) Még inkább a tervezet 523. §-ában. A magyar terminológiára meg visszatérünk.