A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 13. szám - Az ügyvédi kamara választásai

100 A JOG Ez által üdvös purificatiót vitt véghez a tervezet, a kontroverziák légióját csirájukba fojtotta. De ezen eredménynek igen drága vala az ára. Igaz, felmentette a jogászt a hosszas, kinos vizsgálódástól, hogy az egyes szakaszokban voltaképp melyik birtokról szól a törvény, de végtelenül megnehezítette magának a terminológiát ott, hol a ((közvetett birtokrób rendelkeznie kellett. Ahol a német polg. törvénykönyv egyszerűen e két szócskával, «közvetett birtok» beérheti, a tervezet kénytelen, — éppen, mivel az 523. §-ban a ((közvetett birtok» technikus terminusát kerüli, hosszú körülírásokat, az 523. §-ra való kifejezett hivatkozással alkalmazni, mi a szöveget nemcsak nehézkessé, de érthetetlenné, sokszor teljesen értelmetlenné teszi, sőt elvitathatlan antinómiákat szül az egyes egybevágó szakaszok között. Ott van például a constitutum possessorium definitiója. Mily világos, mily átlátszó a német polg. törvénykönyv 930. §-a: «Ist der Eigenthümer im Besitze der Sache, so kann die Übergabe dadurch ersetzt werden, dass zwischen ihm und dem Erwerber ein Rechtsverhaltniss vereinbart wird, vermöge dessen der Erwerber den mittelbaren Besitz erlangt.» Milyen nehézkes ezzel szemben a tervezet 627.§-a: «Az eddigi tulajdonos és a szerző az átadás helyett oly jogviszonyban egyezhetnek meg, amelynél fogva az eddigi tulajdonos birtokos marad, de a szerző irányában a dolgot terhelő jognál vagy jogviszonynál fogva lesz a birtokra jogosítva. (523.§.)» Hogy az 523. és 627. §-ok között metsző ellentmondás létezik, arra még visszatérek.6 Az indokolás ama további érvét, hogy azért mellőzi a közvetett birtok kifejezést, mivel az a vonatkozó fogalmat értelmileg nem fedi, nem oszthatom. Mindenekelőtt nem áll, hogy az a fogalmat nem fedi, a közvetett birtok helyes és megfelelő kifejezés. Vajha a fogalomról ugyanazt állithatnók. A bérbeadó nem maga használja a házát, hanem mint fentebb láttuk, birtokát a bérlő közvetíti, azért ő helyesen nevezhető közvetett birtokosnak. A félremagyarázásokra és a fogalmak elhomályositására nem a «közvetett» kifejezés ad okot, hanem az, hogy utr bbi a német polg. törvénykönyv szerint «is birtokos». Az abból eredő félreértések kikerülésére azonban más eszköz kínálkozik, a célból nem szükséges anonim kifejezésekkel operálni. De ha a «közvetett birtok» kifejezés aggályos is volna, akkor a bajon ugy kellene segíteni, hogy megfelelőbb kifejezést keressünk. Rendelkezésünkre áll a leggazdagabb és legképzékenyebb nyelv mérhetetlen kincsesháza, mely felett a jogász souverain hatalommal rendelkezik. Ott van példának okáért az oszthatatlan és fogyaszthatatlan dolog jogi fogalma, ott másrészt a kereskedelmi jog terén a «behajt» és «beszed» közötti különbség. Ami nem teljesen megfelelő, az — amint fentebb láttuk — a közvetett birtok korrelát fogalma. Vagyis, ha a bérbeadó ((közvetett birtokos». akkor hajlandók volnánk a bérlőt közvetlen birtokosnak nevezni. Ezen kifejezés azonban tág, hiszen közvetlen birtokos nemcsak a bérlő, hanem inkább a háziúr, ki saját házában lakik. Azért mellőzi a 868. §-a a közvetlen birtokos legális kifejezését. A birtok tehát kétféle : közvetett és közvetlen. A közvetlen birtok ismét kétféle lehet: teljbirtok (teljesbirtok, Vollbesitz) és idegenbirtok (Fremdbesitz), avagy közvetítő birtok ; az alanyra vonatkoztatva pedig: birtokközvetitő. Sőt talán hasznosíthatjuk nyelvünk bámulatos képzékenységét és a következő terminológiát alkalmazhatjuk; vagyis a birtok: közvetett és közvetlen ; — a közvetlen birtok (tágabb értelemben) ismét vagy közvetetlen birtok (teljbirtok. teljesbirtok, közvetlen birtok szűkebb értelemben) — midőn a háziúr saját házában lakik — vagy közvetítő birtok (a bérlő stb. birtoka.) u Ezen distinctiók azonban inkább tudományos használatra szánt kifejezések. A törvény csakis a ((közvetett birtokw kifejezést a'ig fogja nélkülözhetni. 7 (Folytatása következik.) 5 V. ö. Jogtudományi Közlöny 1901. évf. 39. számában közölt értekezésemet. 6 Hogy ezen szófaragásokra nem valami nagy súlyt fektetek és hogy eme kifejezéseket csak faute de mieux indítványozom, tán kiemelnem is fölösleges. ' Ha a közvetett birtok fogalma a törvényből ki nem küszöbölhető, akkor elkerülhetetlen annak elnevezése. A tervezet megfordított Mephistokép jár el: «denn eben wo Begriffe fehlen, da stellt ein Wort zur rechten Zeit sich ein.» Belföld Az ügyvédi kamara választásai. Három napi szavazás után f. hó 23-án délután zárták le a választást az ügyvédi kamarában. Öszszesen 1,078 ügyvéd adta le a szavazatát. Elnök lett Szivák Imre dr. országgyűlési kép! viselő Alelnök Brüll Ignác dr. A titkári állásra Pap Józsefet I választották meg. Pol Iák Illés ismét a kamara ügyésze lett. < Pénztáros lett No v á k Sándor dr. Választmányi rendes tagok lettek: Kőnig Vilmos dr., ! Fittler Dezső, Messinger Simon, Somogyi Miksa, Wittmann Mór, Zsigmondy Jenő, Bihari Mór, B a racs Marcel, Á r k a y Kálmán, Darányi Gyula, Stern Sámuel, E d v i Illés Károly. Választmányi póttagok lettek: Gyöngyösi József, Okolicsányi Géza, R e i c h Ferenc, G 1 ü c klich Emil, Gr a b er Károly és Neuschloss Tivadar. Az ügyvédi kamara közgyűlését f. hó 25-én délután folytatta, melyen Vámossy Károly dr., a szavazatszedő küldöttség elnöke jelentést tett a választás eredményéről. Az eredmény kihirdetése után Messinger Simon dr. azt indítványozta, hogy a közgyűlés Nagy Dezső dr. volt titkárnak, a kisebbségben maradt elnökjelöltnek a magyar ügyvédség s a kamara érdekében hosszú időn át teljesített kiváló tevékenységeért jegyzőkönyvi köszönetet szavazzon. «Mig mások, — úgymond, — a társadalom és nyilvános élet sok csábítóbb mezején kerestek dicsőséget, addig ő csüggedést nem ismerő lelkesedéssel és kitartással az ügyvédség közös érdekeinek rögós mezejét szántotta. Nem rajta mult, ha még nem, vagy nem mindenütt sarjadt ki a dus vetés abból a barázdából, a melyet ő szántott, abból a magból, melyet ő hintett el, de azokba a barázdákba ő 21 életév munkájának legjavát szántotta és sikereinkkel és kísérleteinkkel, törekvéseinkkel és munkásságunkkal elválaszthatatlanul egybeforrt az ő tervező gondja: fényes tollal és ékes szóval teljesített fáradhatatlan munkássága, az ügyvédségen szeretettel csüggő lelke.* Percekig tartó zajos taps és lelkes éljenzés kelt e beszéd nyomán. Majd fölállt Nagy Dezső dr. s meghatva mondott köszönetet kartársainak a tüntető elismerésért. «Én csak egyet tudok, — mondotta, — azt, hogy állásomban, melyet a kar bizalmából viseltem, igyekeztem híven, lelkiismeretesen teljesíteni kötelességemet. S midőn erről a helyről távozom, a hiven teljesített kötelesség jóleső érzését viszem magammal. Keserűség nélkül távozom erről a helyről és midőn újból beállok a közlegények sorába, csak egyet fogadhatok : hogy az ügyvédi kar közérdekeinek ügyében épp ugy akarok munkálkodni, mint tettem eddig kartácsaiéi bizalmából birt díszes állásomban. Én testestől-lelkestől ügyvéd voltam és vagyok, szeretem hivatásomat és éppen azért a belső erős ösztön hajt arra, hogy közérdekeink előmozdítására szívvel-lélekkel munkálkodjam.* A közgyűlés egyhangúlag elfogadta Messinger dr. indítványát, s azután lelkesen üdvözölte Szivák Imrét, az uj elnököt, a kit küldöttség hozott a közgyűlésre. Szivák Imre köszönetet mondott a kitüntető bizalomért, s minekutána kegyeletes szóval emlékezett meg néhai elődjéről, Győry Elekről, kifejtette a maga programmját. «A kamara, — mondotta egyebek közt, — csak akkor fogja teljesíteni a maga hivatását, ha nem tisztán és kizárólag hivatalos testületnek tekinti magát, de oly összekötő kapocsnak, amely az ügyvédi kar tagjait egyesíti az összes ügyvédi nagy érdekek munkájánál. Önbizalommal kell az ügyvédi társadalom megteremtésének nehéz munkájához fogni és ha szükséges, az intranzigens elemekkel, akik útját állják eme reformtörekvéseknek, erélyesen kell sikra szállania. Az ügyvédi karnak az érdeke és a társadalom érdeke nem helyezhető ellentétbe; a nemzet egyes termelő ágai között nincs ellentét s igy a közönséget sem kell mintegy megoltalmazni az ügyvédség külön érdekeivel szemben. Erős kritika alá veszi a polgári perrendtai tási törvényjavaslat egyes intézkedéseit, amelyek az ügyvédségre nézve sértők anyagi és erkölcsi szempontból. Követeli a visszatartási jog megadását, az ügyvédi dijak biztosítása szempontjából. Reformálandónak tartja a fegyelmi bíráskodást. A jogi oktatás reformját szükségesnek tartja a kötelező doktorátus megtartásával és a gyakorlati idő meghosszabbításával. A szabad ügyvédség hívének vallja magát. Rámutat a nyugdíj- és segélyzési-ügy sürgős rendezésére. Jelszavának tartja, hogy a kar összes elemeit kell csoportosítani, mert I a munka nagy és nehéz.» I Az élénk tetszéssel fogadott beszéd után még Pap Józsei ; dr., az uj titkár mondott köszönetet a megválasztásáért mire a ; közgyűlés véget ért. A budapesti ügyvédi kamara jelentése 1901. évi működéséről. (Folytatás.) Az erély és a kezdeményezés teljes hiánya, mely kamaránk működésén — életbeléptetése óta, veres fonalként végig húzódik - a jelentésben is visszatükröződik. Langyos panaszok oly emberek részéről, akik jól laktak és az éhezők jajveszékelését nem *1?C~- nem eleSendök arra, hogy az ügyvédség évről-évre fokozódó ba,a. orvosoltassanak. Nem elég az, ha a retrospektív jelentésekben panaszt panaszra halmozunk, hanem szükséges egy világos, sok evi tapasztalaton alapuló programm, mely az égető ügy-