A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 12. szám - A mezőgazdasági tőzsdékről szóló osztrák törvényjavaslat. Vége

96 A JOG Összehasonlítva az osztrák tőzsdejavaslat érintett rendel­kezéseit a budapesti tőzsdén uralkodó gyakorlattal, különös örömmel kell konstatálnunk, hogy ezen javaslatban foglalt és az üzleti élet tisztaságának védelmére s az üzérkedés korlá­tolására vonatkozó rendelkezések igen nagy részben a buda­pesti tőzsdén már keresztül vannak vive és ezen körülmény annál nagyobb örömet kelthet, mert az ez iránti rendelkezé­seket a tőzsde maga, önKormányzati alapon, a magyar tör­vényhozás és kormány minden beavatkozása nélkül létesítette De azért a magyar tőzsdei élet is mutat fogyatkozásokat' amelyek csak törvényhozási uton orvosolhatók. Ugy tudjuk' hogy a magyar kereskedelmi minisztériumban serényen foly­nak a tőzsdetörvényre vonatkozó előmunkálatok. Egységes és a tőzsdei élet összes viszonyait szabályozó törvényre annál is inkábbb van szükségünk, mert mindezideig a tőzsdeintézmény Magyarországon nélkülözi a törvényi szabályozást. Vasváry Ferenc dr., jogak. tanár Pécsett. Nyilt kérdések és feleletek. A végrehajtási törvény 249. §-ának értelmezése. Az X-i járásbíróság kötelezi alperest, hogy . . . K. .. t. tökét és jár. felperesnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett meg­fizessen. Az Y-i kir. törvényszék mint felebbviteli bíróság kötelezi alperest ezen elsöbiróságilag megítélt töke és jár. elő­legezésére.) *) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet hivatalból visszautasítja (I. G. 596901.), mert «a Vhtv. 249. §-a szerint az I. bíróság Ítéle­tét helybenhagyó II. b. ítélet ellen felebbezésnek és így felülvizs­gálatnak nincs helye.» Kérdés: helybenhagyónak tekinthető-e a II. b. itélet, mely az I. b. Ítélettől eltérőleg nem fizetésre, hanem előlegezésre kö­telez ? Azonos e perjogi szempontból e két fogalom ? Es ha nem azonos: alkalmazható-e a vhtv. 249. §-a a jelen esetre? Második kérdés: alkalmazható-e ezen §. oly esetben, midőn az alsóbiróságok világos törvénysértést követtek el és a felülvizs­gálati kérelem éppen ezen törvénysértések ellen irányul ? Nem köteles-e a Kúria ez esetben a pert hivatalból is felülvizsgálni ? Talán akad valaki, aki e kérdésre felelni tud. ? ? ? Vegyesek. Helyreigazítás. Lapunk lO-ik számának Vegyes rovatában «A tőzsdebiróság ügyforgalma* cimü közleményünk azon félre­értésre adott alkalmat, mintha e közlemény irója a tőzsdebirák judika­turájának függetlenségét megtámadta volna. Készséggel kijelent­jük, hogy arra sem oka, sem alkalma nem volt, — a cikk tenora ezt különben is teljesen kizárja. Kortesvilág. Úgyszólván kapuzárás előtt megjelent az "ügy­védi középpártnak* ujabb, ezúttal terjedelmesebb programmja, melyre ugylátszik szüksége volt, hogy a ^reformpártnak* mult számunkban főpontjaiban közzétett programmját ellensúlyozza, annak kétségtelen erkölcsi hatását csökkentse és az utóbbi párt érdekében latbavetett 23 országgyűlési képviselő befolyását és actióját paralizálja. Hogy mennyiben fog ez sikerülni, az már csak rövid idő kérdése. A programm főrészét képezi ebből folyólag a polémia a «reform» és a régi «kör»-párttal. Érdekes jelenség, hogy minden párt a választási campagne-t egyesek érdekéből folyónak mon dja, de mindenik csak a másiknak a szemében látja meg a szálkát. A programm markánsabb pontjait az alábbiakban közöljük: «Az eddig bénának látszó önkormányzati test — úgymond — egyszerre ifjú erővel fejt ki oly mozgékonyságot, hogy ha ugyanez az erő csak kis hányadrészében állandóan működött volna a tes­tület tagjaiban: ma a budapesti kar a helyett, hogy szárnyasze­getten a megélhetés feltételeiért vivódó társadalmi csoportok egyikének szerepét kénytelen betölteni, — a világ legelső barrója, s magas szárnyalású társadalmi mozgalmak vezetője, az egyéni jogok és a közszabadság biztos védője lehetne.* «Sajnos a mozgalom sok tünete azt a hitet ébreszti fel, hogy az erőteljes szervezkedés az egyesek érdekéből s nem az egész kar fejlődésének, felemelésének biztosítása iránti lelkesedésből táplálkozik.* cHosszu, hangzatos programmokat olvastunk. Eloszlatják-e azonban azok e kétségeinket? Találtunk-e bennük egyetlen egy uj eszmét is ?» <Mert mit mondjunk arról a prog ammról, amelyet ugy állítanak oda, mintha saját találmányuk és szerzeményük lenne, holott annak pontjai úgyszólván kamaránk fennállása ota ismere­tesek és megvalósításáért karunk jelesei már évtizedek óta küz­denek.* (Ezen küzdelemből eddig nagyon keveset láttunk, sőt el­lenkezőleg: az általános elégedetlenség azt alaposan cáfolja. Magun­kért mindent, a kar érdekeiért minél kevesebbet, — az volt ed­digi bizalmunk letéteményeseinek jelszava. Ezért vittük dolgunkat oly gyönyörűségesen nagyra.)* cA hangzatos «reformprogramm* tehát csak kölcsönvett takaró, mely ezúttal csak a személyes ambició előretöré­sét és az ügyvédség közérdekeivel szemben a múltban tanú­sított teljes közömbösséget van hivatva elfedni.* (? !) «Evvel szemben a mi jelölésünk már magában is teljes, rész­letes elvi programm, mely az általunk választott vezérekben méltó képviselőkre, kipróbált harcosokra talál.* «Az legyen tehát a kar elismerése, hogy e férfiakat a ka­mara vezetéséből kiszorítsa akkor, a mikor eszméiket és törek­véseiket maga az ellenfél programmként állítja fel !» »Nekünk az Ígéretek beváltására nem a szavakban, nem a törvényhozói állásban, de az emberben s annak eddigi működé­sében kell a biztosítékot keresnünk.* «Nem oszthatjuk azt a nézetet, hogy a jelen nehéz bajai között a kamara uj elnökében első kellék az, hogy a parlament tagja legyen.* «Az ügyvédi kar nem sülyedhet azoknak a vidéki választóke­rületeknek az erkölcsi színvonalára, amelyek helyi érdekeik kielé­gítésére a nagy befolyású képviselőkért versengenek.* (Ezen nézet eddig is divott és eredménye az volt, hogy nem akadt a parla­mentben az ügyvéd képviselők sorából senki, aki az ügyvédi kar érdekeinek szószólója lett volna, — hallgatag tűrték az ügyvédi kar erkölcsi lealázását, vitális szükségleteink mellőzését és fitymá­lását.) 1 «Ez épp ugy ellenkezik a kar méltóságával, mint az a bifur­káció, a melyet az u. n. reformpárt programmjának aláírói lét­rehoztak s amely képviselők s nem képviselőkre osztotta tagjait.* «Nekünk most inkább mint bármikor független, semmiféle politikai párt- vagy kormányérdeknek le nem kötött vezérre van szükségünk, aminthogy a kar is csak akkor szerezheti vissza és tarthatja fenn politikai és társadalmi súlyát, ha függetlenségében érinthetetlen és követeléseiben intranzigens.» «Az ügyvédi kar helyzete javulásának legfőbb tényezői sze­rintünk maguk az ügyvédek; az önkormányzat csak annak a tes­tületnek ad erőt, amely tagjainak odaadó lelkes munkájában keresi azt.* «Mi tehát az ügyvédek olyan csoportosulását kívántuk, a mely a választási mozgalmaktól függetlenül és állandóan részt vesz annak a testületnek a munkájában.* «Hogy erkölcsi értékünket első sorban mi magunk igyekez­zünk a kartársi szellem ápolása mellett a karba nem tartozó s az ügyvédi állásra méltatlanok ellenőrzésével s ha kell kiküszöbölé­sével erősíteni és gyarapítani.* «Ha ezt megvalósítjuk, a karnak súlya lesz a társadalomban.» «E törekvések betetőzése a fegyelmi jog szigorú, de igazság 0 gyakorlása, az illojális verseny üldözése és az ügyvédi tekintély megvédése a hatósági önkény ellen.­«Ezeket a szempontokat és ezt az irányzatot a körpárton sem láttuk kifejezve. E párt elvénhedett; nem töltötte be hivatá sát; szük csoport kezében hagyta a kar vezetését; mert elmu lasztotta bevonni az önkormányzatba a kar széles rétegeit.» (A körpártnak ezen: nézetünkkel és állásfoglalásunkkal különben tel­jesen megegyező — lesújtó kritikája annál pikánsabb, mert nyil­titok, hogy a közép- és körpárt kompromisszumot kötöttek, sőt gonosz nyelvek állítása szerint nem is oly távol állanak egymás-t tói. A Mol t ke-féle «getrennt marschiren und vereint schlagen* elv itt is alka maztatik, hogy a siker annál biztosabb legyen Mi jogon bánik el különben a középpárt a körpárt tagjaival oly kemé­nyen, mikor jelöltjei közül számosan a jelenlegi vezetőség tagjai, f\??gsyn?eZ-°!iel 32 élÜkÖn °k0t szo'g*ltattak a fenti lesújtó kritikára? Mi mindent nem lehet a választóknak beadni!) r. I. A kassai ügyvédi kamara folyó hó 16-i tisztújító közgyű­lése a kamara, tagok élénk részvétele mellett következő eredmény­"íh l, K l6tt Ara"yossy László, elnökhelyettes­Jr^Vi ,Nálíd0r' tltkár H°Hánder Lajos dr., ügyész Blázy Kálmán dr., pénztárnok Hamar Ferenc, választmányi Kos'su th1áB H rpBéla ? S U k a Ödön> K 1 e i n Fülöp dr", Bernit dr sTlf' V** 1 ° V* * 1 Sándordr- Sichermann ta JnlT R ' A ,C- 'Ká™[y' S z a 1 a y László; választmányi pót­tagok B o s z László dr., C s e n ger y Dezső, Hálás z Béla dr. es Vitányi Bertalan. Vidéki táblai központban jómenetelü ügyvédi irodához vagyonos társ kerestetik. Cim a kiadóhivatalban 2-2 A magyar, német és tót nyelvben teljesen jártas egyén, vt^ͰhZJegyZl1-teendŐkben' külÖQÖ*en ahagyatéki tárgyalások véSébéí ? a,k0ZÓniségesen előforduld átruházási okiratok föl­vételében kiva ó gyakorlottsággal bir, több évig kir. közjegyző ZéTu" ™UkÖdÖ" ? kUünÖ bizonyítványokkal rendelek WvaÍalbaT gyZG1 lr°dáb8n S6gédÍ áUáSt keres' Cime a ^ === 2—2 *) A per tárgyát zárlatfentartási költség és zárgondnoki dij képezi PALLAÍ ftí»ZvtllYTAfl»A»AO NYOMOÁJA BUDAPESTEN. A szerkesztésért felelősek • Révai Lajos dr. stiUer Mór dr ^^an-utcaje. V., Rudolf-rakpart 3.

Next

/
Thumbnails
Contents