A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 11. szám - A mezőgazdasági tőzsdékről szóló osztrák törvényjavaslat

A J jog vagy hányad vitás volta már a halálesetből vagy más rendelkezésre álló iratokból is kitűnik s itt kérdéses lehet az eljárás, ha az örökösök a tárgyalásra meg nem jelentek. — ( Nézetem szerint azonban itt sincs más mód, mint a hagyatékot a törvényes vagy a végrendeleti örökösödés szerint a? örökösök meghallgatása nélkül adni át, mert az 1894 : 16. t.-c. azon intencióját, hogy a tkvi birtokallapotok hivatalbóli hagy. eljárás utján is rendeztessenek, nem lehet az örökösök tetszésétől függővé tenni. Belföld. A Magyar Jogászegylet március 8-án, Környei Ede dr. ügyvéd elnöklete alatt tartott teljes ülésén, ismét a perrendi törvényjavaslat képezte napirend tárgyát. König Vi'mos dr. ügyvéd erősen kárhoztatja, hogy a javaslat a járásbíróságok túlterheltségét nemcsak fentartotta, de a váltóperek egy részének odautalásával még növelte is. Sommás praxisunk rosszaságát (okozza még a perek elhúzódása, s a kezdő birák nagy száma. Kivánja az értékhatárnak 400 koronára való leszállítását, másrészt pedig a csőd- és cégügyeknek a járásbíróságok hatáskörébe utalását. A revízió-rendszert hevesen támadja. A Kűria amúgy is kénytelen az egész per anyagával foglalkozni, hogy a jogkérdést kihámozhassa, s az igazság érdekében a legtisztább ténykérdésre ráfogni kénytelen, hogy az jogkérdés, amit számos példával illusztrál. A legnagyobb igazságtalanság, hogy a felsőbíróság kénytelen elutasítani feleket azon cimen, hogy a ténykérdés őt nem érdekli. Végül támadja a javaslatnak az ügyvédség ellen irányuló határozmányait is. A zajos tetszéssel fogadott felszólalás után Fodor Ármin dr. kísérelte meg a javaslat álláspontját dr. K ő n i g-g e 1 szemben is megvédeni. Végül felszólat P a p József dr, hogy megvédje azon állítását, mely szerint javaslatunk a tiszta szóbeliség elvére csak annyiban van fektetve, amennyiben tiszta szóbeliség egyáltalában elképzelhető. A keresetlevélre nem állitható, hogy az puszta idézés, vagy előkészítő irat, miután beadásához fontos magánjogi hatályok fűződnek. Az előkészítő iratra nézve továbbra is szükségesnek tarja, hogy az elnök a felet figyelmeztesse, ha szóbeli előadásában attól eltér, s e figyelmeztetésben az eljárás egyik nagy garanciáját találja. Minden tekintetben ragaszkodik ahhoz, amit mult havi előadásán kifejtett. A budapesti ügyvédi kamara évi jelentése 1901. évi működéséről első sorban a kegyelet adóját rójja le elnöke Győry Elek, továbbá Szilágyi Dezső elhunyta alkalmából. A statisztikai adatokból átvesszük a következőket: Érkezett 4,857 beadvány: m. é. hátralék 18=4,875. Ebből elintéztetett 4,8/2, hátralék 3. Felvétetett 76 ügyvéd, a felvétel megtagadtatott: 1=77, kitörültetett 41. Az ügyvédek létszáma 1901 végével 1,268, tehát 35-tel több mint 1900 ban. Ügyvédjeiölt 402 jelentkezett felvételre; bejegyeztetett 379, a felvétel megtagadtatott 23; kitörültetett 310. Létszám 1901 végével 886, 69-cel több mint m. évben. Ezek közül gyakorlaton volt bíróságnál 42, kincstári vagy közalapitv. ügyészségnél 16, ügyvédeknél 821=870. Ügyvédi vizsga ir. kérvény beadatott 117,4-gyel több mint 1900-ban Pártfogó ügyvéd kirendeltett polg. ügyben 406, bűnügyekben 848, gondnok 14. Fegyelmi: érkezett 1.932, m. é. hátralék 88=2,019; elintéztetett 1,924 ügydarab, hátralék 95. Panasz érkezett 191 ügyvéd ellen: 234 panaszostól, éspedig magánféltől 170, biróság, vagy kir. ügyésztől 55, hivatalból a kamara ügyésze által emeltetett: 3; egyéb hatóságtól 6= 234; m. é. hátralék 93. Elintézésre várt tehát 327. Nyilatkozattételre felhivatott 187 ügyvéd ; a felhívás mellőztetett 54 ügyvéddel szemben. Illetékesség hiányából megszüntettetett: 44;jtényálladék hiányából: 92; panasz visszavonása folytán.: 6; áttétel a kir. tszékhez: 2; rendreutasitással: 6; fegyelmi eljárás elrendelésével: 55; más módon: 2=207.Függőben maradt: 120. Fö!ebbeztetett:5; m. é. elintézetlen ügy: 7=12. Ebből helybenhagyatott: 8, elintézetlen 4. Fegyelmi vizsgálat elrendeltett 40, m. é. hátralék 36=76. Ebből befejeztetett: 34, befejezetlen maradt 42. 2. Ügyészi, vádhatározathozatal ir. indítvány volt 39 és ugyanannyi volt a vádhatározat. Ez ellen 14 felebbe zés adatott be a Kúriához; m. é. hátralék: 14; elintézésre várt tehát 28. Ebből helybenhagyatott 23, megmásittatott 1, elintézetlen maradt 4. Végtárgyalás tartatott 55, melyből halasztás 15; a vizsgálat folytatása elrendeltetett 1 esetben. Perújítás folytán tárgyalás tartatott: 1. A vétkesség megállapittatott 25 esetben, a nem vétkesség 13 esetben. Feddésre Ítéltetett 16; pénzbirságra 5, felfüggesztésre 3, elmozdításra 1. Fölebbeztetett 11; m. é. hátralék a Kúrián: 6=17. Ebből helybenhagyatott 10, megmásittatott 3, elintézetlen maradt 4 ügy. Az ügyvédségtől felfüggesztve összesen 6 ügyvéd volt a m. é. felfüggesztések hozzászámitásával. Ügyvédjelölt ellen érkezett 8 panasz, hozzá m. é. hátralék 8=16. Érdemileg elintéztetett 9, elintézetlen maradt 7. A jelentés többi érdemleges részével legközelebb foglalkozunk. Az itt közölt statisztikai adatokból kitűnik, hogy az ügyvédek létszámának árja folyton nő, védgátakra vagy az ár levezeOG 85 tésére pedig senki sem gondol. Mi természetesebb, mint hog1/ egy katasztrófának okvetlen be kell következnie. Es ennek dacára a fegyelmi esetek száma eltűnő csekély. A sok bosszú szülte feljelentésből egy ily nagy testületnél csak 39 ügyészi vádinditvány szűrődik le fegyelmi vétség tényálladéka gyanánt. A megtartott 55 végtárgyalásból is csak 25 esetben lett megállapítva a vétkesség, ebből is 16 esetben feddés, pénzbírság pedig 5 esetben lett kimondva. Ellenben felfüggesztés csak 3, elmozdítás csak 1 esetben fordult elő. A mai sanyarú visszonyok közt ezen kimutatás csak feltétlen dicséretére válik az ügyvédi karnak. Alig hisszük, hogy más társadalmi osztály hasonló kedvező eredményt mutathatna fel. Külföld. V A mezőgazdasági tőzsdékről szóló osztrák törvényjavaslat. ' Az a törvényhozási irányzat, amely a XIX. század túlzott szabadelvű eszméi ellenében a gazdasági élet összes tényezői közötti összhang létesítését tűzte ki céljául, fokozatosan hódit tért. A szabadság túlhajtott princípiuma sok egészségtelen elfajulás csiráját hordta magában. A gazdaságilag gyengébb társadalmi osztályok létérdekeikben támadtattak meg. A gazdasági liberalizmus egyedüli regulátora, a szabid verseny, ezen káros jelenségekkel szemben elégtelennek bizonyult. Az egyén, a társadalom ezen végveszélylyel fenyegető gazdasági válság leküzdésére tehetetlen lévén, az államhoz fordult segítségért. És az államnak a gazdasági élethez való viszonyában nevezetes irányváltozás állott be. Az oekonomiai liberalizmus helyébe a szociális princípium lépett. Ehhez képest az állami beavatkozás a gazdasági életbe napról-napra növekedik. Az államjog köre successive szélesbül, a pozitív közigazgatás mindinkább tartalmasabbá válik. Ennek igazolására elégséges, ha csak futólagos pillantást vetünk a magyar országgyűlés utolsó 10—15 évi működésére, vagy a hazánk jogi életére nem csekély befolyást gyakorló ujabb német és osztrák törvényhozási alkotásokra. Magyarországban a merev szabadelvüségen alapuló 1872. évi VIII. t. c-ben foglalt ipari rendtartást felváltotta a már szociális eszméket követő 1884: XVII. t. c. A záloglev.lek biztosításáról (1876: XXXVI.); a kamatvételi szabadság korlátozásáról (1877 : VIII.); az uzsora és káros hitelügyletekről (1883 : XXV.) ; a részletügyletekről (1883 : XXXI.); a nyereménykölc- önkötvényekről és az igérvényjegyek forgalmáról (1889: IX.); a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről (1898: XXIII.) stb. szóló törvények mindegyike a szabad verseny káros kinövéseit iparkodik kiirtani. Ezeken kivül a forgalmi élet egyéb egészségtelen jelenségeinek kiküszöbölésére nem csekély számú törvénytervezet van munkában, amelyek közül az árurészletügyletekről és a tisztességtelen verseny elleni ótalomról szólók már közzé is tétettek. Még messzebb mmt e tekintetben a német birodalom törvényhozása, melynek erre vonatkozó alkotásai óriási hatással vannak az európai államok szociális irányú törvényhozására. Az o ztrák parlamentnek ezen téren folytatott működését a néhány év óta duló nemzetiségi viszály és az ennek folytán beállott munkaképtelenség megakasztotta. De az újonnan megindult normálisabb alkotmányos élet, ugy látszik, nagy sietséggel akarja a mulasztásokat pótolni. Ezt főleg a rövid időn belül megjelent két nagy fontosságú törvényjavaslat igazolja: az egyik a néhány hét előtt közzétett s ugy a német törvényt (1898. május 27.), mini a magyar javaslatot tartalmasság tekintetében messze fölülmúló tervezet a tisztességtelen verseny elleni ótalomról;a másika mult évi i.ovember hó 19-én a képviselőház elé terjesztett törvénytervezet a mezőgazdasági tőzsdékről. A gazdasági élet föntebb jelzett korlátlan szabadsága a tőzsdei forgalomban is éreztette káros hatását. Senki se tagadhatja a tőzsdei üzérkedésből az oekonomiai viszonyokra általában háramló jótékony hatást, amelynek eredményeként a gazdasági szükségletek lehető legtökéletesebb kielégítése és az árhu'lámzásoknak a legkisebb körre való szorítása jelenkezik. Csakhogy a tőzsdei üzérkedés is sok tekintetben az elfajulás szomorú jeltit mutatja, az üzérkedés nem ritkán szédelgéssé, csalássá válik, a túltengő tőzsdei élet sok produktív munkaerőt károsan lekötve tart. Nemcsak agrárius oldalról mutattak rá a tőzsde ezen árnyoldalaira, hanem még olyan par-excellence liberális-merkantilista lap, a milyen a bécsi «Neue Freie Presse» is a newyorki tőzsde «Raubmanöver-jeiről (1894. évi január hó 11. szám*) ir. A tőzsde megrendszabályozása, főképen a gabonatőzsdékre vonatkozó állami ingerencia fokozása, közóhajjá vált. *) Földes: « Társadalmi Gazdaságtana II. köt. 1138. II t. j.