A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 10. szám - Vitás kérdések a petíciók beadási határideje körül

80 A JOG parlament eié való terjesztése alkalmából magas kitüntetésben részesíthette. Ritkán — nagyon ritkán jutott ily magas rendjel méltóbb kézbe, áldásdusabb tevékenység jutalmául. Fogadja a miniszter ur lapunk meleg szerencsekivánatát is. A J o g Plósz­ban kormányralépte első percétől kezdve a providenciális férfiút láJia^kiben nemcsak a tehetség, hanem a jóakarat is megvan /^/rá^gízs^gszolgáltatásnak minden irányban európai nivóra való /íys€n^ésé$e.\ A nagy tudós jó adminisztrátornak is bevált és most, midőn kodifikácionális tevékenysége szünetel, az adminisztrációra is nagyobb gondot lesz képes fordítani, a sok létező bajon segíteni. r. I. A tőzsdebiróság ügyforgalma az 1901. évben. Nem ma han­goztatjuk először, hogy nem rokonszenvezünk ezen bíróság műkö­désével oly perekben, melyek nem tisztán «expertise»-en alapu­lók, termények vagy értékpapírok adásvételére irányulnak; ame­lyek tekintetében elismerjük, hogy a birák egyúttal szakértőkkép­pen is szerepelnek. Ami egykor a tőzsdei bíráskodás érdekében főérvül felhozatott, t. i. a perek elintézésének gyorsasága, ez is már régóta a mesék országába való. Ellenben való bizo­nyos, hogy sok esetben oly perek elbírálására vállalkoznak, melye­ket még a tárgyalás után sem igen képesek felfogni. És igy szü­letnek a zöldnél zöldebb ítéletek, melyektől minden jogászember hüledezik. És ezen operettszerü birák mellé sorakoznak a tőzsdebiró­ság benfentes házi ügyvédei, mint külön jogi specialitás, akik nél­kül per a tőzsdén talán el sem képzelhető, ük mindenre vállal­koznak és mindent keresztül is visznek; jó lábon állnak a bírák­kal és ismerve azok gyengéit, szájuk ize szerint allegálnak is. Ezt persze az ügyvédektől rossz néven nem vesszük, hanem csak a bíróság nívójának jellemzésére hozzuk fel. Az 1901. évről szóló kimutatás szerint a tőzsdebirósághoz érkezett — az előző évben függőben maradt 403 (ü)perrel együtt 2,524 kereset. Ebből elintéztetett: ítélet által 908 (ebből elu­tasítóan 119), egyezség által 170. 11 IJe t é k e s s é g leszállí­tása által 12, hivatalból visszautasittatott: 12; szünetelt 662, hát­ralékban maradt 340. Igazolási kérvény elintéztetett: helytadólag 8, elutasi­tólag 8. Fe 1 fo 1 y a m o d á s felterjesztetett: a kir. táblához 71, a Kúriához 2, visszavonatott 4, hivatalból visszautasittatott 3. A tábla által helybenhagyatott: 51, megváltoztatott: 1, megsemmisít­tetett: 3. A Kúria által az elsőbirósági határozat helybenhagya­«i((|^||pp||^.másodbirósági: 1. Végrehajtás elrendeltetett: 545. Kereskedő felek közt toiyt: 1,472, kereskedő és nem kereskedő közt 105, kereskedő és földbirtokos vagy gazda közt 141 per. A perek közt szerepelnek: az ügyvédi meghatalma­zás i perek is (!?), továbbá bizományi, adásvételi, közvetítési, köz­kereseti társasági, biztosítási, szállítási és bérleti perek. Legtöbb­jéhez a birák annyit értenek, mint a hajdú a harangöntéshez. Az uj perrendtartás ezen szégyenle es bíráskodásnak is mi­előbb végét fogja vetni. Könnyet utána nem sírunk. Kortesvilág. Múltkor foglalkoztunk a reformpárt för­medvényével és ma előttünk fekszik az ügyvédi középpárt (azonos a «függetlenül gondolkozók»-kal) sokkal tárgyilagosabb hangú, de azért még eléggé borsos programmja. E párt is azt találja, hogy a budapesti ügyvédi kamara tevékenységében hosszabb időn át lankadás észlelhető, mely «indokolt elégedetlenséget idézett elő*. Szervezett párttá tömörül tehát «a kamara jelen keretén belül is létesítendő egészséges testületi szellem megteremtése és elvei (? !) gyakorlati érvényesítése céljából». A «függetlenügyvédekhez* fordul tehát, hogy végre-valahára elébredve tespedésükből* (? !) velők közös táborba gyűljenek és segítsenek «friss erőt önteni autonómiánk elbágyadt szervezetébe*. Ez kicsit bajos lesz a «jelen keret* mellett). Hadat üzen a «k 1 i k k-szempontoknak, a kulisszák mögött szövődött intrikáknak s a szük k^rre szorítkozó pajtási kedvezé­seknek*. (Ezt feltétlenül helyeseljük, de még bebizonyítandó lesz ezen agilis fiatal párt részéről, vájjon komolyan veszi-e ebbeli igéretét, vagy újból csak nagyhangú kortesszólamokkal állunk-e szemben ? Mert ezt még eddig minden számottevő párt tűzte zászlójára, de annak megvalósításával mindannyi mind a mai napig adós maradt. Könnyebb is ilyet Ígérni mint betartani!) Nem akarja tűrni, hogy «egy kis társaság reáljogának tekintse a kamarai tisztségeket, hogy az ügyvédség szélesebb rétegeinek megkérdezése nélkül osztogasson javadalmakat, melyeket nem az egyének(?!), hanem az összeség javára szerveztek). (Az utolsó mon­dat kissé homályos; talán annak akar kifejezést adni, hogy nem türi az «erbgesessen* állásokat, vagy a kortesszolgálatok fejében borravalókép osztottakat. Egyebekben az itt mondottak annyira megegyeznek a lapunk idei 8-ik számában elmondottakkal, hogy a programm e részéhez minden fenntartás nélkül feltétlenül csatla­kozunk.) Hadat üzen «azon veszélyes irányzatnak is, amely a ladi­kális reformok harcias hangoztatásának örve alatt, nem anny ra a maradiságot akarja megdönteni, mint inkább és elsősorban jogo­sulatlan egyéni ambíciók érvényesítésének akar emeltyűje lenni.* IEZ már gyanusitás, mely egy uj, még ki sem próbák párt részé­ről legalább is helytelen. Nem tart-e attó), hogy a saját hsztájá­ról, mely eddig csak a kolumnális állások tekintetében jutott nyil­vánosságra, ugyanazt fogják majd mondani? Es talán némi joggal is, mert mint értesülünk, ezen lista a régi körpárttal való pak­tálás és kompromiszumok szüleménye. Csak akkor, amidőn meg lesz a kész teljes lista, fog majd eldőlni, hogy mennyi fogadható el ezen ígéretekből készpénz gyanánt, — ma ezek még csak oly «jancsi-bankó»-féle olcsó kortesigéretek. Féltik «az ügyvédség igaz érdekeit az egyoldalú tendenciák­tol, a sokat markoló túlzásoktól és a ki nem próbált erők szárnypró­bálgatásaitól.* Helyes, de mi marad akkor reformnak? Erről a felhívás nagy bölcsen hallgat. Mert az csak nem reform, hogy «hivatott* férfiak neveit irták zászlójukra — quod erit demon­strandum! — és hogy az ügyészi állás oly férfiú kezébe kerüljön, aki «bátoi védője tud lenni meghurcolt kartársainak, üldözője a zugirászatnak és igazságos irányitója a fegyelmi hatóságnak* ? ! Lehetünk az eddigi ügyész egyénisége, rátermettsége és működése felől bármi véleménynyel, de azt csak nem állithatja senki, hogy ő a programm e pontjának mindenekben meg nem felelt vo na ? És miben áll akkor az Ígért reform ? Miben különb legény a párt ügyész-jelöltje r Kabátot emberhez és nem megfordítva szo­kás szabni. Semmi kifogásunk a párt elnök-, titkár- és ügyész-jelöltjei ellen. Mindannyi derék, és kipróbált férfiú, aki teljes joggal küzd kartársai bizalmáért. De e küzdelem mindvégig nemes legyen és tartózkodjunk első sorban a mérgezett nyilaktól. Legyen szabad jelölés, szabad választás elvek és nem kortes jelszavak alapján. És győzzön jobbik r. I. PAtLM RÍSZvéN TÁÍWAJKO A jogvédő egyesület vagyontalanok részére f. hó 2-án délelőtt 11 órakor tartotta ötödik évi rendes közgyűlését Katona Béia dr. koronaügyészhelyettes elnöklete alatt a Markó-utcai törvény­széki palota III. számú főtárgyalási termében. A közgyűlésen jelen voltak Zsitvay Leó, büntető törvényszék elnöke, Czárán Ist­ván, G a j z á g ó Manó ítélőtáblai birák, Drill Béla, Pap Géza dr, Barta László dr. törvényszéki birák, Daróczy Elek dr., Hodászy Antal dr., Polgár Viktor dr. kir. ügyészek, Schreyer Jakab dr., S g a 1 i t z e r Gyula dr. ügyvédek s többen. Katona Béla dr. elnök kegyeletes szavakkal emléke­zett meg az egyesület elhunyt alelnökéről Győry Elek dr. ka­marai elnökről, akinek emlékét a közgyűlés — az "elnöki indít­ványára — jegyzőkönyvileg örökítette meg. Ezután S c h r e y e r Jenő dr. egyesületi titkár olvasta fel az egyesület mult évi mű­ködéséről szóló jelentést. Ez a jelentés ismerteti az egyesület öt évi működésének történetét s részletezi a lefolyt év ügyforgalmát. Beérkezett 1091. évben 621 ügy; ebből 131 rendes per, 143som­más per, 93 büntető, 109 perenkivüli ügy, 9 hagyatéki és 36 ve­gyes ügy volt A 621 ügyből befejezést nyert a lefolyt évben 220 ügy, folyamatban yan 401 ügy. Az évi jelentés azután áttért Fehér Miksa dr. fővárosi ügyvédnek a vagyontalanok jogvédel­mének reformja c. cikkére. Ez az első megoldást abban találja, hogy a jogvédelem ügyét egész terjedelmében az állam vegye a kezébe. Az állam nevezzen ki minden bíróság mellé egy pártfogó ügyvédet, aki minden szegény embernek összes peres és peren­kivüli ügyeit lássa el. A megoldás második módja az lenne, hogy a gondnoki kirendelésekből származó jövedelmek a vagyontalanok számára sajátíttassanak ki, s az ily módon származó jövedelem illesse azokat az ügyvédeket, akik ennek tejében a vagyontalanok ügyeit díjtalanul ellátnák. A javaslat szerint minden járásbirósági székhelyen fiatal, kezdő ügyvédek egyike három évre szegényvé­dőnek rendeltetnék ki. A szegényvédőnek kötelessége volna a járásbirósági épületben naponta egy külön, rendelkezésére bocsá­tott helyiségben a délelőtti órákban a vagyontalanoknak rendel­kezésére állani. Végre a harmadik megoldás a szegényvédelem országos szervezésében állana. Az évi jelentést a közgyűlés tudo­másul vette. Zsitvay Leó indítványára azonban Fehér dr. reformterveinek tanulmányozásával a közgyűlés a választmányt bizta meg. A pénztári jelentések tudomásvétele után megválasz­tották újra a választmány ama tagjait, akiknek mandátuma ez év­ben lejárt, és pedig: Atlas Gyula dr, Kesz its Antal dr., M a n d e 11 o Károly dr., Messinger Simon dr., R á c z Károly dr., Visontai Somát és mint uj tagot Teller Miksa dr.-t A felügyelőbizottság tagjai lettek: Arkay Kálmán dr., Fuchs Mór dr„ M a n d e 11 ó Hugó, Nagy Rezső és Polgár Viktor dr. A közgyűlés, miután köszönetet szavazott Katona Béla dr. elnöknek odaadó munkásságáért, az elnöknek rövid befejező be­széde után véget ért. Midőn a bíróság a perújítás megengedése mellett, a perujitási keresetnek helyet nem adott, az alapperben hozott ítélet érvényben tartása, nem pedig a kereset elutasítása mondandó ki. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa (1902. február 5. I. G. 501,901. sz. a.) nem hagyhatja megjegyzés nélkül azt a per­jogi szabálytalanságot, hogy a felebbezési bíróság akkor, amikor a perújítás megengedése mellett a perujitási keresetnek helyet nem adott, az alapperben hozott ítéletnek érvényben fenntartása he­lvett a kereset elutasítását mondotta ki. BUDAPESTEN.

Next

/
Thumbnails
Contents