A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 9. szám - Perjogi kérdések, tekintettel az uj perrendjavaslatra. Vége

gással, s ha igen, hol, mikor és minő alakban ; de nemis tiltják, sőt megengedik azt. A gyakorlat pedig az ujitó fél ellenfelének eme jogát nyíltan elismeri; terminológiájába pedig ezen megjelöléssel, «ellenzi a perujitást», fel is vette. A gyakorlatnak ezen meghatározása nem fedi ugyan tel­jesen a fogalmat ; mert ugyanis az. hogy a perujitási kérelem­nek helyt adjon-e a biró vagy nem ? nem függ minden esetben az ujitó fél ellenfelétől. Ugyanis vannak esetek, midőn a per megujithatása a törvény által ki van zárva ; ebben az esetben tehát a beleegyezés értéktelen, vannak ismét oly okok, a melyeknek fenforgása esetén, tekintet nélkül az ellenfél ellen­zésére, van helye perújításnak. És csak kevés az olyan esetek száma amelyekben az ellenfél tetszése vagy nem tetszése, ellenzése vagy beleegyezése lehet kizárólagosan az irányadó. Ezen megjelelölés tehát «ellenzi a perújítást», akként is kifejezhető lenne és talán helyesebb is volna, hogy : perújítást gátló kifogással él. Ugyanis, ha az ujitó fél ellenfele a perujitási kérelem elvetése iiánt terjeszt elő ellenkérelmet, ezen kérelmét, szem­ben a perujitó keresetben felhozott ujitó alap vagy okkal, szin­tén megokolni, megalapítani tartozik. Lehet ugyan eset, hogy az ujitó fél ellenfelének elegendő a felhozott ujitó okot tagadni. Ha azonban az újított fél az ujitás felhozott okát nem tagadja, avagy, ha az ellenében bizonyítást nyert, akkor az ujitott félnek még mindig jogában áli oly ténykörülményeket felhozni, amelyek a perujitó kérelem elvetésére alkalmasak lehetnek. Ha pedig az ujitott fél ily módon védekezik, ha a per­ujitó kereset ellen ilyen gátló ténykörülményeket hoz fel, tény­kedése nem egyéb perújítást gátló kifogásnál. Minélfogva igénytelen és szerény véleményünk szerint talán nem volna felesleges és talán nem rontaná kitűnő per­jogi tervezetünk összhangját és rendszerét, ha 598. §-ában helyet foglalhatna, a gyakorlat által immár úgyis elismert az a joga az ujitott perfélnek, mikép az ujitó kereset ellen az újítást gátló kifogással élhet. Talán igy : «Ha a perujitó ellenfele a per megújítását gátló kifogások­kal akar élni, ezeket az ujitó kereset előadása után az ügy érdemének a tárgyalása előtt együttesen tartozik előadni és azokkal utóbb csak annyiban élhet, amennyiben oly akadá­lyokra vonatkoznak, amelyek a bíróság részéről az Ítélethoza­tal előtt az eljárás bármely szakában hivatalból veendők figye­lembe, vagy amennyiben valószínűvé teszi, hogy kifogásait korábban hibáján kivül nem érvényesíthette.)) Szükségesnek vélnénk ily irányú intézkedést azért is, mert az 598. §. különben is jogot ád a bíróságnak, hogy a per­újítás kérdését előzetesen tárgyalja és eldönthesse. Ezen intézkedésében pedig — hallgatag — úgyis el van ismerve az ujitott félnek ama joga, mikép az ujitás ellen gátló kifogásokat felhozhasson. Ha pedig bir ilyen joggal, akkor nem vélünk okot fen­foroghatni arra, hogy e joga kifejezetten is el legyen ismerve. De meg szükséges volna ez talán abból a szempont­ból is, hogy az ujitott fél szorítva legyen netán létező ilyen kifogásainak az ujitó kereset előadása után leendő előadására és hogy a mennyiben az alapper a perújítás kérdésével együtt tárgyaltatik, ne halogathasson egy esetleg fontos újítást gátló kifogást egy hosszas és költséges bizonyító eljárás lejáratása utáni időre A perujitó kereset fektethető olyan okra is, a melynél fogva az alapper sem lett volna megindítható, p. o. ha a fel­peres már az alapkereset indításakor nem birt perképességgel és mellőzött törvényes képviselője nem kívánja az eljárást. Ez nem más, mint az alappert gátló kifogásnak az ujitott perben — keresetben — történt érvényesítése. Ha pedig si­keres, eredménye az, aminek már az alapperben be lehetett és kellett volna következnie, vagyis : az alapperben hozott ítélet feloldása és az alapper megszüntetése.1) Hozható-e fel perdöntő kifogás az ujitott perben? Ha a perújítás megengedhetősége felett már tárgyalás tartatott és határozat hozatott : akkor az ügy érdeme feletti tárgyalás az alapperben megtartott tárgyalás folytatásaként tekintendő. S az ügy a perujitó ok, alap által érintett részében újból lesz tárgyalva; s illetve az eljárás ott kezdetik meg és folytattatik tovább, ahol a megtámadásra, az ujitásra alapul ». Indokolás a magyar polgári perrendtartási előadói tervezetéhez 1893. évből 278. lap. szolgálható ok keletkezett; az addig letárgyaltak, s az ujitás oka által nem érintett részek továbbra is érvényben maradnak1) A perújítás alapjáról intézkedő 1881 : LIX. t.-c. 69. §-a 2. pontjában perújításnak akkor ad helyt — ide nem értve az ügyvéd hibájáról intézkedő első pontot - ha a fél lénye­gileg a per tárgyára vonatkozó olyan bizonyítékot hoz fel. melyet az alapperben nem használt. Tehát csak bizonyítékról szól, uj tények felhozását nem említi A magyar polgári perrendtartásról 1893-ban közzétett tervezet 595. §-ának ide vonatkozó 10 pontja : uj tanút, ok­iratot és szemletárgyat emlit, uj tényt nem. S nem emlékszik meg uj tények felhozásáról az erre vonatkozó indokolás sem 1901 évi javaslatunknak idevágó 588. §-a 10-dik pontjában szintén nem tesz említést uj tények felhozhatásáról, hanem ez is csak uj tanú, okirat és szemle tárgy felhozásáról intéz­kedik. A járásbirósági eljárásban hozott olyan ítéletek elleni perújításról intézkedő 12. pontjában azonban, amelyek ellen a 4<>7. i? értelmében a felebbezés ki van zárva, már az alap­perben elö nem adott tényeknek a felhozását is megengedi. Kérdés merülhel most fel. hogy vájjon 1901. évi javas­latunk 588. §-ának 10. pontja uj tények, tehát a felperes részé­ről az alapkeresetben érvényesített jog megállapítására szol­gáló további tények, az alperes részéről pedig az érvényesített jog kizárt vagy megszűnt voltát tanúsító, kimutató uj tények felhozhatók, vagy pedig csakis az alapperben már felhozott tények igazolására hozhatók-e fel ujabb tanuk, okiratok, szemletárgyak, szóval bizonyítékok. Mi azt hisszük, hogy ha az alapkereset például kölcsön­szerződésre volt alapítva, és ha az alapperben az alperes egy jogkizáró kifogással — p. e. hogy kiskorú volt — védekezett ; de mivel a felperes kimutatván, hogy nagykorúságának elérte után fizetést ígért, az alperes pervesztes lett: az ujitott perben nem csupán e tekintetben hozhat fel uj bizonyítékot, hanem produkálhat esetleg egy addig nem használt nyugtát, elengedő nyilatkozatot is stb. Ez kétségen kivül uj és lényegileg a per tárgyára vonat­kozó bizonyíték. Olyan uj bizonyíték azonban, amelynek érvé­nyesítését, felhozását, egy uj tényállításnak : a fizetés elen­gedés ténye felhozásának meg kell előznie. Ha azonban az 1901. évi javaslat 588. §-ának 10. pontja az ilyen uj tényállítást — mit különben lehetőnek nem tartunk, kizárni akarná, akkor a feltalált uj okirat nem sokat használhatna a pert megujitó félnek. Helyesebbnek tartjuk ennélfogva az osztrák perrend 530. §-ának 7. pontját és alkotandó peirendünkbe is felvehe­tőnek s felveendőnek tartanánk, mikép a fél az alapperben elő nem adott oly tényeket, tehát kifogásokat is felhozhat, a melyek részére az alapperben kedvezőbb határozatot ered­ményeztek volna. Az anyag alakban érvényesül. Az anyagi jog, még a leg­tisztább, és legszilárdabb is csak ugy lehet hasznára, javára a jogalanynak, ha érvényesülésre alkalmas alakot ölthet. Téves nézet lenne az alaki jogot az anyagi mögé vagy alá helyezni. Mi lenne a cararrai m.írvány szobrász vésője nélkül Az alak meg az anyag össze van forrva, a^kettő együtt képez egy egészet. Maradandó hatásra csak akkor szá­mithatnak, ha hzabályos alakot, értékes anyagot ölt. Tetszetős alakban a sár nem állandó, torz alakban a drága kőnek sincs hatása. A perjog nálunk csecsemőkorát éli, nem ismeri eljá­rásunkat az, aki azt hiszi, hogy a szóbeliség, közvetlenség és a bizonyítékok szabad mérlegelésének az 1893. évi XVIII. t.-c. lerakott magasztos elvei a gyakorlatba már teljesen átmentek. E törvényünk egy lépéssel ugyan előbbre vitte, de álta­lánossá még nem tette a perjogi ismereteket. Ezt csakis a munka alatt levő végleges perrendtől várjuk; és tekintve, hogy annak szerkesztése elsőrangú, legkitűnőbb, de sőt európai niveaun álló perjogászaink kezeibe van letéve, méltán várhatjuk is. Belföld A budapesti ügyvédvizsgáló bizottság alakuló ülésén Szé­ke 1 y Ferenc elnök a bizottság mull évi működését a követke­zőkben vázolta: Az 1901. évben vizsgára jelentkezett 251 jelölt, 21-gyel több mint az előző évben. Ezek közül kettő az írásbeli vizsga alatt megkisérlett csem­pészkedés miatt a vizsga letételétől fellüggesztetett, ellenük az R in leien Der Civil process 1891 Berlin 137. §

Next

/
Thumbnails
Contents