A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 8. szám - A jogi államvizsgák reformja. Vége

32 A JOG kártérítést csupán a 4-dik helyen megnevezett sértett K. Mihály s az 5-dik helyen megnevezett sértett L. László követelnek a vádlott ellen, miért a vádlott, miután K. Mihálynak tényleg csak 20 irtot adott kölcsön s a sértett K. Mihály uzsorakamatban 8 frt 60 kr. értékű 2 köböl 2-szeres búzát adott a pénz felvételekor, az 1896. év máj. 3-án pedig a 20 frtból 10 frtot viszszafizetett s a fenmaradt 10 frtról készítette a 15. alatti 13frtról szóló kötelezvényt, s erre az összegre fizetett az 1897. szept. havában 12 frtot, s igy a kölcsönvett 20 frtra összesen 30 frt (i0 krt fizetvén, 21 kor. és 10 fillérnek, továbbá miután L. Lászlónak is tényleg csak 29 írt 50 krt adott kölcsön az 1894 év őszén s az 1895. év őszén kamatba 20 frtot s az 1897. év őszén kamatba ismét 20 frtot s igy a tényleg kölcsön vett 29 frt 50 krra uzsorakamatként összesen 35 frtot fizetvén, a tulfizetett 11 koronát sértettnek visszafizet i köteles. A többi fent nevezett 5 sértett kártérítést nem követelvén, részükre az elsőbiróság által megállapított kártérítés ez okból mellőztetett. Végre az 1883: XV. t.-c. 8. §-ának 1. bekezdése alapján mind a két esetből folyó uzsorás ügyleteket semmiseknek kellett nyilvánítani. A m. kir. Kúria (1902. jan. 24-én 5,013. sz. a.) által mindkét alsóbiróság ítéletének részben megváltoztatásával vádlott az 1883: X\V. t. c. 1. § ában meghatározott és a 2. § sze int minősülő 10 rendbeli uzsora vétségében mondatik ki bűnösnek és ezért a fenti törvény 2. §-a és a btk. 91. 96—97. §-ai alapján összbüntetésül ! hónapig tartó fogházra és a btk, 102. §-hoz képest minden eset után 20, ekként összesen 200 korona pénzbüntetésre, valamint 3 évig tartó hivatalvesztésre és poli ikai jogok gyakorlatának ugyanily tartamú felfüggesztésére ítéltetik. A Sz. Gábor, K. Tógyer és neje, valamint a D. György és neje panaszolta esetekben is az uzsora tényálladéka megállapittatván a bennük foglalt ügyletek az uzsoratörvény 8. §-a alapján szintén semmiseknek nyilváníttatnak, egyszersmind eme törvényszakasz ártelmében ezen és az alsóbirósági ítéletekben kijelentett megsemmisítések jogkövetkezményekép vádlottnak követelése D. Mihály és neje R. Anna sértettekk 1 szemben 47 koronában, Sz. Gábor sértettel szemben 47 koronában, D. György és neje sértettekkel szemben 32 koronában, Cs. Lőrinc és neje sértettekkel szemben 20 koronában állapittatik meg, egyebekre nézve pedig a kir. Ítélőtábla ítéletének felebbezett része helybenhagyatik. * Indokolás: Uzsoraügyletekkel üzletszerű foglalkozás, mint az uzsora minősítő körülménye az uzsora megállapított eseteit cselekménynyé egybe nem olvasztja, hanem a bennök foglalt ügyletek menyiségéhez képest meghatározandó számú cselekményekre nézve az uzsoratörvény 2. § ának alkalmazását vonja maga után. Ehhez képest az alsóbirósági Ítéletekben megállapított esetek a bennök foglalt ügyletek száma szerint és az üzletszerűség körülménye folytán 7 rendbeli minősített uzsorát képeznek, a melyek és a most megállapított Sz. G., K. T., és neje, valamint D Gy. és neje által panaszolt 3 eset miatt összesen 10 rendbeli uzsora vétségében volt vádlott bűnösnek nyilvánítandó az első fokú bíróság ítéletéből elfogadott és a most megállapított esetekre nézve a következő indokok alapján : Sz. Gábornak más tartozása miatt szorult helyzetében pénzre lévén szüksége, egy köböl búzát adott a vádlott 25. koronáért hitelben és ezt a kötelezett időben adós megfizetni képes nem lévén, ettől kamat fejében 2 vékás földet vett át használatba ; K. Tógyer és nejétől szintén szorult helyzetükben adott 36 kor. kölcsön után 40 kor. tőketartozásról vett kötelezvényt kamat fejében 4 és fél vékás földet, utóbb a tőke törlesztésére két köblös földet vett át használatra ; D. György és nejétől pedig adótartozásuk fizetése miatt szintén szorult helyzetükben adott 80 kor. kölcsön után 4 vékás földet használt a vádlott egy éven át, tőketörlesztésül 40 koronát vett fel, és mindezek dacára eme követeléseiről az 1. n. t. a. csatolt oly kötelezvények birtokában találtatott, mintha ezek az adósai is az egész tőke és a lejáratoktól számítandó kamatokkal tartozásban volnának. Ilyen hitelezés az uzsora összes ismérveit magában foglalván, vádlott ezen uzsoraügyletek miatt is bűnösnek volt ítélendő és az uzsoratörvény 8. §-ában foglalt kötelező rendelkezések értelmében az ügyleteknek megsemmisítése mellett a megsemmisítések jogkövetkezményeit is meg kellett állapítani; és mert D. Mihály és neje sértetteknek a vádlott valósággal 87 koronát hitelezett, a kamat fejében használt földekből pedig 40 kor. értéket kapott: ennek levonásával fenmaradt 47 kor. mint a hitelezőt illető érték ennek felebbezése folytán meg volt állapítandó. Azonos módon a vádlott javára estek a fenti egyéb megállapítások is, mert Sz. G. kapott 25 koronát, vádlott pedig a föld használata által 8 koronát s igy ennek jogos követelése 17 kor., D. György és neje kaptak 80 koronát, mely után vádlottat a föld használatáért 8 és törlesztés fejében fizetett 40 korona levonása után még 32 korona jogosan illeti, Cs. Lőrinc és neje pedig tényleg kaptak 20 koronát és erre mit sem fizetvén, a vádlott részére a valósággal kölcsönadott 20 korona meg volt állapítandó. Habár K. János és B. L. Demeter sértettek túlfizetéseket teljesítettek, de mert kártérítéseket nem igényeltek: ezekre ugy a kiegyenlített tartozásokra, valamint a K. Mihály es S. László javára másodbiróságilag kötelezett megállapításokra nézve a kir. ítélőtábla ítélete indokaiból hagyatott helyben. A büntetés kérdésénél figyelembe vétettek sulyositólag az esetek halmazata,enyhítőül pedig a vádlott jó előélete, beismerése, családos állapota és a sértettek vallomásaiból kitetsző az a körülmény, mikép vádlott az uzsorás előnyök érvényesítése yégett a legkisebb kényszerítő eszközt sem vette alkalmazásba; és ez a nyomatékosan enyhítő körülmény szolgált okául annak, hogy a vádlott főbüntetése a megállapított halmazat dacára enyhittetett. A mi végül a kir. ítélőtábla ítéletének egyéb felmentő részét illeti, ez a rendelkezés helybenhagyatott, mert: F. Miklós sértett a kölcsönt nem szorultságból, hanem saját bevallása szerint disznókereskedés céljából vette fel; a felmentés többi esetei pedig mind olyanok, a melyekben részint kamatfizetés, részint károsítás ténye panaszolva nincsen, vagy a kamatfizetés mérve oly csekély, hogy azt a vagyoni romlásokozásra vagy fokozásának tényezőjéül venni nem lehetett. Kérelmező a terhére rótt és a törvény értelmében büntettet képező cselekmény vádja alól, a kir. Kúriának 1900. évi július 19-én 7,157. sz. a. hozott ítéletével azért mentetett fel, mert a fenforgó terhelő adatok nem képeztek megnyugtató alapot annak megállapítására, hogy vádlott a sértett öntudatlan és védelmére tehetetlen állapotát használta fel n nemi közösülés véghezviteléhez; ellenben sem az, hogy a vád tárgyává tett cselekmény egyáltalán elkövetve nem volt, sem az, hogy a cselekményt nem vádlott követte el, meg nem állapíttatott; s minthogy ezekhez képest vádlottnak a vád alól történt felmentése dacára a bp. 576. §-ának 1. és 2. pontjaiban meghatározott feltételek hiányában kártalanításra igénye nincs: ennek helyt adni nem lehetett. A m. kir. Kúria (1902. jan. 8-án 6,581. sz. a.) az erőszakos nemi közösülés vádja alól jogerősen felmentett B Mórnak az elszenvedett vizsgálati fogságáért igényelt kártalanítás iránt beadott kérvényét a hivatalból teljesített nyomozás befejezése után vizsgálat alá vévén, következő v égzést hozott. A kártalanítás iránti igényeknek hely nem adatik. Indokok : B. Mór az ellene a btk. 232. §-ának 2. pontjában körülirt erőszakos nemi közösülés büntette miatt a budapesti kir. büntető törvényszék előtt folytatott bűnvádi ügyben 1898. évi november 23-tól 1900. évi július 19-éig kiállott vizsgálati fogságáért azon az alapon igényel kártalanítást, mert a kir. Kúria 1900. július 19-én 7,157. sz. alatt hozott ítéletével őt mintkét alsóbb fokú ítélet megváltoztatásával a vád alól felmentette. Minthogy azonban vádlott B. Mór a terhére rótt és a törvény értelmébe büntettet képező cselekmény vádja alól a kir. Kúriának most idézett Ítéletével azért mentetett fel, mert a fenforgó terhelő adatok nem képeztek megnyugtató alapot annak megállapítására, hogy vádlott a sértett öntudatlan és védelmére tehetetlen állapotát használta fel a nemi közösülés véghezvitelére ; ellenben sem az, hogy a vád tárgyává tett cselekmény egyáltalában elkövetve nem volt, sem az, hogy a cselekményt nem vádlott követte el, meg nem állapíttatott ; s minthogy ezekhez képest B. Mórnak a vád alól történt felmentése dacára a bp. 576. § ának 1. és 2. pontjaiban meghatározott feltételek hiányában kártalanításra igénye nincs : ennek helyt adni nem lehetett. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : A pozsonyi tszéknél Braun Mór dunaszerdahelyi szatócs ellen, bej. márc. 20, fsz. ápr. 2, csb. Würtzler Ödön, tg. Izakovics Ármin dr. — A miskolci tszéknél Rosenwasser Mór helybeli kereskedő ellen, bej. ápr. 2, fsz. ápr. 16. csb. Gallovich IsUán, tg. Borsodi Ignác dr. — A budapesti tszéknél B&u Salamon helybeli kereskedő ellen, bej. ápr. 2, fsz. ápr. 29, csb. Andorfíy Károly dr., tg. Kálosi József. — A szegedi tszéknél Magyar István kisiratosi lakos ellen, bej. ápr. 5, fsz. ápr 12, csb. Fehér Tamás dr., tg. Vince Kálmán dr. — Az egri tszéknél Csathó Jenő gyöngyösi kereskedő ellen, bej. márc. 8, fsz. ápr. 9, csb. L. Farkas Kálmán, tg. Cserján Károly. — A soproni tszéknél Rosenberger Miksa kapuvári lakos ellen, bej. ápr. 15, fsz. máj. 12, csb. Gulyás Dezső, tg. Deutsch Miksa dr. — A nagykikindai tszéknél Protits Vladimír török-kanizsai kereskedő ellen, bej. ápr. 10, fsz. ápr. 18, csb. Kovách Gusztáv, tg. Bolgár István. Pályázatok : A szamosujvári jbiróságnál bírói áll. márc. 1. (36). — A hajdúböszörményi jbiróságnál b i r ó i áll, márc. 5. (39). Kúriai és táblai értesítések Hódságh L. F. dr. 3,749/901. p. n. e. — Jászberény M. B dr. 4,992 901. n. e. — Kiskunfélegyháza V. L dr Van'a—Varga (2,317/901.) jan. 30. hh. - Kolozsvár Gy. B. A. dr RosenbergBrecher érk. 1,140/902. p. sz. a. előa. Pecháta, n. e. — Kolozsvár I Gy. dr. Fadere-Vlájk (2,411/901.) febr. 6. hh. — Nagykároly A A. dr Kardos-Sugár érk. I. G. 10. sz. a. Az előadót csak május felé lehet megtudni. - Pósz-Láng érk. 1,163^02. p. sz. a. előa. Siaud n e Nyaradszereda D. L. Incze-Incze (899/901.) febr. 18. hh -'- Óbecse V. A. dr. Tyoszics-Rajákov (3,029/901.) febr. 6. hh. - Szegzárd S L. dr. Ellebruch-Ellebruch (7,367/901.) febr. 11. hh. - Turócszentmárton R. J. Czipcziar-Czipcziar (223/901.) febr. 10. hh. — Zombor S. L. dr. Vaály-Ferenc-csat. (682-3/901.) febr. 12. rmv. - VeproVoáo™g;"SZ?u febr- 1- hh- - Bácsm. árvaszék-Horn ;2,345/901.) febr. 5. hh. PALLA8 RÉaZVÉN-TÁHBAeÁO NYOMDÁJA BUDAPESTEK.