A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1901 / 7. szám - Magyar házassági és házastársi öröklési jog
28 A JOG ítélőtábla Ítélete az okirathamisitás vétségére vonatkozó felebbezett részében megváltoztattatik és e részben is az elsőfokú bíróság felmentő ítélete hagyatik helyben. — Indokok: A btkv 40(3. §-ában meghatározott okirathamisitás vétségének egyik lényeges alkotó elemét az képezi, hogy másnak okirata károkozás célzatával semmisittessék meg, megrongáltassék, vagy eltitkoltassék s a mennyiben a károkozás vagy károkozásra irányuló szándék meg nem állapitható : a btkv 406. §-ába ütköző okirathamisitás vétségének tényálladéka fenn nem forog. Minthogy pedig az eljárás adatai szerint nem cáfoltatott meg K. Josefa vádlottnak az a védekezése, hogy a H. János sértett ideiglenes adás-vevési szerződését kárositási szándék nélkül, csupán a közte és H. János sértett között felmerült versengésből keletkezett felindulásában szakította ketté; minthogy a vádlottnak ezt a védekezését nem csak L. János községi bíró s F. Ferenc községi jegyző tanuknak vizsgálati vallomásai támogatják, hanem az a körülmény is, hogy a vádlott H. János sértettnek a szerződésből származó jogait a szerződésnek megrongálása után is elismerte, sőt ujabb szerződés kiállítására való készségét a végtárgyaláson is kinyilvánitá: vádlottnak kárositási bűnös szándékkal való cselekvése bizonyítottnak nem tekintethetvén, a királyi Ítélőtábla ítéletét az okirathamisitás vétségére vonatkozó felebbezett részében meg kellett változtatni és az itt felhozottak alapján ugy az elsőfokú bíróság ítéletének indokainál fogva is a királyi törvényszék felmentő ítéletét kellett helybenhagyni. A BP. 385. Jj-ának 1. c) pontjára való utalás által semmiségi ok nincs megjelölve, mert ebből az utalásból nem határozható meg, hogy melyikre van a semmiségi panasz alapítva a Btk.-ben megállapított azon számos ok közül, melyek a beszámithatóságot. a bűnvádi eljárás megindítását vagy a büntethetőséget kizárják. A BP. 426. S-ának 4. pontjára való utalás által, valamint az által sincs semmiségi ok megjelölve, hogy a semmiségi pan aszt használó a bűnösség megállapítását nehezteli, mert a 426 ij-nak 4 pontjára utalás csak azt fejezi ki, hogy a semmiségi panaszt használó a kir. it. táblának, mint másodfokú bíróságnak ítéletét, azaz oly ítéletet kívánta megtámadni, a melyre nézve a kir. Curiáh^z semmiségi panasz használható. A bűnösség megállapítása azonban különböző okokon neheztelhető ; nevezetesen a BP. 385. s-ának 1. a) és c) pontjaiban meghatározottakon felül még azon az okon is, ha az illető ugy vélné, hogy a bizonyítékok folytan nem lehetett volna öt kimondani a vád alapjául szolgáló tett elkövetőjének, a mit azonban a törvény semmiségi oknak nem állapított meg. (A m. kir. Curia 1900. dec. 13. 10,226/900. sz. a.) Elutasittatott a BP 385. S- 3- pontjára a Btk. 92. S-ának nem alkalmazása miatt bejelentett semmiségi panasz, mert vádlott azt nem indokolta. — A BP. 427. §-ának 4. pontja esetében, ha tudniillik a kérdések feltevésénél a 354. és 361. S-ok rendelkezései megsértettek volna is, a BP. 427. S-ának utolsóelőtti bekezdésétől kifolyólag hivatalból 'való megsemmisítésnek helye nincsen. — Mellőztetett az esküdtbirósági főtárgyalás megsemmisítése, habár a koronaügyészség a Curia előtti tárgyaláson oly körülményeket adott elő, melyekből a cselekmény enyhébb minősítése (Btk. 307. §.) következnék, ha ezen körülményekre nézve sem a vádlott, vagy ennek védője, sem a kir. ügyészség, sem az esküdtek részéről kérdés nem inditványoztatott. (A m. kir. Curia 1900. dec. 12. 10,584/900. sz. a.) Vádlott a kir. itélő tábla ítélete ellen, annak kihirdetése alkalmával a BP.-ban a semmiségi okokat felsoroló szakaszok s illetve panaszpontok megjelölése, tehát a sértett jogszabály megnevezése nélkül csak egyszerűen azért jelentett be semmiségi panaszt, mert nem érzi m-igát bűnösnek és mert a kiszabott büntetést súlyosnak tartja. Mivel azonban az, hogy vádlott magát bűnösnek nem érzi és hogy a törvény keretén belül reá kiszabott büntetést súlyosnak tartja, semmiségi okmegjelölésnek nem tekinthető, vádlott semmiségi panasza a BP. 434. S-ának 3. bekezdése alapján visszautasittatott. (A m. kir. Curia 1900 dec. 5. 9,393/900. sz. a.) A Btk. 230 S§-a a házastárs ellen elkövetett szándékos emberölés bűntettére életfolytig tartó fegyházbüntetést határoz, ily esetben pedig a kísérlet büntetése a Btk. 66. §-ának 2-ik bekezdése értelmében határozott ideig tartó fegyház, mely azonban 3 évnél enyhébb nem lehet. (A m. kir. Curia 1900. dec. 5. 10,453/900 Minthogy vádlott a BP. 9. és 330. S§-ban foglalt rendelkezések figyelmen kivül hagyásával a kir. törvényszék mint másodfokú bíróság ítéletének kihirdetése alkalmával a megengedett perorvoslatok használhatóságáról felvilágosítva nem lett, a felterjesztett iratok azzal az utasítással küldettek vissza a kir. járásbíróságnak, hogy a kir. törvényszék ítéletét vádlott előtt újból hirdesse illetve hirdettesse ki, és vádlottat az iránti nyilatkozatra szólítsa illetőleg szólittassa fel, vájjon a kir. törvényszék ítélete ellen semmiségi panaszszal kiván e élni és pedig a BP 556. §. 3. bekezdésében megengedett melyik semmiségi ok alapján (A m. kir. Curia 1900. dec. 12. 10,115/900. sz. a.) A BP. 430. S-a szerint a sértett fél semmiségi panaszszal a kir. Curiához egyáltalában nem élhet. — Nem vonható a BP. 38 í. Í. 5. p. alá és semmiségi okot nem képez az a szabálytalanság, hogy az esküdtek főnöke, az esküdtek határozatának kihirdetésekor, az esküdtek szavazatának a nemleges válaszra vonatkozó részét megjelölte. (A m. kir. Curia 1900. nov. 28. 10,339/900. sz. a.) Megsemmisíttetett a törvényszék Ítélete, mert vádlottak a bűnösség kimondása, a vádbeli cselekmény minősítése s a btkv. 92. §-ának nem alkalmazása miatt jelentettek be felebbezést ; a felebbezett ügy azonban a kir. törvényszék mint felebbviteli bíróság utján intéztetett el. A kir. törvényszék az által, hogy felebbviteli tárgyalás megtartása nélkül hozott ítéletet, alaki szabálytalanságot követett el ; a kir. törvényszéknek e szabálytalan eljárása, illetőleg mulasztása a Bp. 384. §-ának 6. pontjába ütköző semmiségi okot képez. (A m. kir. Curia 1900. dec. 5. 10.450. sz. a.j Bevásárlási könyv okiratnak tekinthető nem lévén, vádlott azon cselekménye, hogy a hitelkönyv egyes tételeit oly módon változtatta meg, hogy a nagyobb összegű tételeket kivakarva, azokat kisebb összegekre igazította ki. magánokirathamisitásnak nem minősithető, hanem a btkv. 379. S-ban körülírt csalás minden alkatelemét magában foglalja. (A m. kir. Curia 1900. nov. 27. 3,987. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Komorner Aladár e. Budapest, keresk. és váltótrv szék, bej. márc. 11. félsz. ápr. 10. csb. Szabó Árpád, tmgg dr. Vince Mói. — Seemayer Gyula e. Temesvár u. o. trvszék, bej. márc. 6. félsz, ápr 3. csb. dr. Haller Gábor, tmgg. dr. tíuding József. — Schabert József e. Lúgos u. o. trvszék, bej. ápr. 26. félsz. máj. 3. csb. Zakariás István, tmgg^ dr. Marcu Pompeius. — Hoffmann Lipót e. Cservenka, zombori trvszék, bej. márc. 13. félsz. márc. 30. csb. Grün József, tmgg. dr. Steinmetz Lajos. — Eckwert József e. Maros-Vásárhely, bej. máj. 3. félsz. jun. 4. csb. Kováts Béla, tmgg. Csongvay Lajos. — Krause Gusztáv e. Budapest, keresk. és váltótrvszék bej. márc. 11. félsz. ápr. 10. csb. Szüts István, tmgg. dr. Reinitz Jakab. — Miklós Gyuláné szül. Harkányi Mária bárónő e. Budapest u. o. kir. trvszék, bej. ápr. 5. telsz, máj. 6. csb. bogáti Hajdú Imre, tmgg. dr. Wolf Vilmos. — Paskusz Dávid e. Herczeg-Szőllős, pécsi trvszék, bej. ápr. 6. félsz. máj. 3. csb. Göbel Gyula, tmgg. dr. Péchy Károly. —Stern Samué. Perlak. nagykanizsai trvszék, bej. ápr. 9. félsz. ápr. 22. csb. dr. Eőri Szabó Jenő, tmgg. dr. Tamás János. — Rosner Ignác e., Kis-Kun-Félegyháza, kecskeméti trvszék, bej. ápr. 13. félsz. ápr. 23. csb. Kéiészy Lajos, tmgg. dr. Váradi Sámuel. Pályázatok: A szegszárdi trvszéknél aljegyzői áll. febr. 23. — A vágujhelyi jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 23 — A huszti jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 23. — A felső-vissói jbirósá;mál a 1 b i r ó i áll. febr. 23. — A zala-egerszegi trvszéknél aljegyzői áll. febr. 23. — A szegedi kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z í áll. febr. 22. — A csíkszeredai kir. ügyészségnél ügyészi áll. febr. 23. — A nagyszebeni trvszéknél jegyzői, esetleg aljegyzői áll. febr. 23. — A kecskeméti jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 26. — Az aradi kir. ügyészségnél al ügyészi áll. febr. 26. — Az abrudbányai jbiróságnál birói áll. febr. 27. — A vaskohi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 27. — A kulai jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 27. — Az apatini jbiróságnál a 1 birói áll. febr. 27. — A liptóujvári jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 1. — A pozsonyi jbiróságnál a 1 j e g y z ö i áll. márc 1. — A hosszuaszói jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 1. — A sárvári jbiróságnál a Ibi rói áll. márc. 1.— A ráckevei jbiróságnál a 1 birói áll. márc. 1. Vidéki közjegyzői irodába közjegyzői helyettes kerestetik. Közelebbi felvilágosítással e lap kiadóhiavatla szolgál. 1 — 1 Ügyvédi irodavezetőnek ajánlkozik egy nagyobb ügyvédi irodába Budapestre vagy nagy vidéki vércsba egy 5 év óta önállóan működő és kitűnő képzettségű vidéki ügyvéd és volt bankügyész. Cim a kiadóhivatalban. 1—1 Közjegyzöjelölt, ki június végétől helyettes lehet, alkalmazást keres. 1—\ Meghívó takarékpénztár részvénytársaságnak: 1901. évi március hó 1 -én {délutáni 6 órakor, az intézet helyiségeiben (Budapest, V., József-tér 8. szám.) tartandó XVffl. RENDES KÖZGYŰLÉSÉRE Napirénd: 1. Az igazgatóság jelentése az 1900. évi üzletről. 2. Az igazgatóság számadása és a megállapítandó osztalék fölött inditványa. 3. A felügyelő-bizottság jelentése az igazgatóság által elkészített évi számadás és mérlegről, valamint a nyereség felosztását illetőleg tett indítványnak megvizsgálásáról. 4. Határozathozatal ezen tárgyak fölött és felmentvény kiadása az igazgatóság és felügyelő-bizottság részére. 5. A felügyelő-bizottság megválasztása és díjazásának megállapítása. 6. Két választmányi tag megválasztása. Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16. Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3. FALLÁS RÍ8ZVÍMYTÁJt«A*AU NYOMDÁJA P J DAPBSTKN