A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 7. szám - A m. polg. tvkv. tervezetének 97. $-ához

52 A JOG ad: 359. §. Ennek a $-nak a rendelkezése nagyon sok visszaélésre adna alkalmat; kivételes esetekben helyén való volna, de általánosságban a társadalom türt elemei zsarolási célokra használnák ezt fel, ugyanazért ezt a rendelkezést csak a 357. §. második bekezdése esetén alkalmaznám, vagyis a jegyes által teherbe ejtett nő javára, a kinél már általánosságban azt lehet vélelmezni, hogy gyermeke atyja jegyese volt. A második bekezdés összefüggését nem tudom az elsővel megállapítani azért, mert mig az első bekezdés olyan birói intézkedést statuál, a melynek alapján a vélt atya azonnal való fizetésre kötelezhető, addig a második bekezdés a fizetési kötelezettség beálltáig biztosítást enged. Valószínű, hogy az ideiglenes birói intézkedés kibocsátása és az annak alapján történendő fizetés idejének bekövetkeztéig kellene a birói letétbe helyezéssel biztosítani a fizetendő összeget, a §. második bekezdése tehát ebben az esetben megtoldandó volna azzal : «az ideiglenes birói intézkedés kibocsátásától)), a mely esetben a szöveg könnyen megérthető. ad: 360. §. Az exceptió plurium concubenbium alkalmazásánál maradnék az eddigi magyar bírósági felfogás és gyakorlat mellett s a többekkel való közösülés kifogásának csak abban az esetben adnék helyt, ha az anya a fogantatás ideje alatt (188. §.) feslett életet folytatott s a közösülés tényét üzletszerűen folytatta ; a melynek bizonyítása esetén a gyermeknek természetes atyjául még azt, a ki a fogamzás időszakában az anyával közösült, meg nem állapítanám, de megállapítanám a többekkel való közösülés esetén is a természetes atyaságot, ha az anya erkölcstelen és feslett élete bizonyítva nincs, és ha a §. második bekezdésének esete fenn nem forog, legfeljebb ha a tartás idejének vagy mennyiségének a megállapításánál tennék a többekkel való közösülés esetén különbséget olykép, hogy a többekkel való közösülés időszakában fogamzott gyermek tartását csak 12 évre állapítanám meg a 16 év helyett vagy az arányos tartás-összegnek csak felét ítélhetné meg a biró ilyen ese;bin. Ennek a megoldására azt hozom fel, hogy habár a vélelem az anya állítása mellett harcol, a páter incertus elmélete itt áll elő csak igazában, s így mert az atya valószínűség szerint más 's lehet, a tartás se terheljen egészen egyet ad : 364. §. A §. második és harmadik bekezdése kétes értelmezésre f adhat okot, miután az a szöveg: cNem illeti meg a gyámság a nagyatyát : ha unokáját más, mint atyjának vagy anyjának házastársa fogadta örökbea ugy is értelmezhető, hogy a nagyatya atyjának vagy anyjának a házastársa, meg ugy is, a mint az tényleg lenne, hogy az unoka atyjának vagy anyjának a házastársa, a miért is ugy a második, mint a harmadik bekezdésnél a «mint atyjának)) szavak közé «az unoka» két szó volna minden félreértés kikerülése végett beszúrandó, ad : 367. §. Minthogy végrendeleti örökösödés esetén a testvérek érdeke sokszor ellentétes, egy gyám pedig az ellentétes érdekeket különösen perben nem képviselheti, az első bekezdést akként egészíteném ki: «Ha azonban a testvérek vagyoni érdeke ellentétes, mindenik érdekcsoport részére külön gyámot kell kirendelni.» ad : 370. §. A szakaszt kiegészíteném azzal hogy : «3.) A kit azonban vagyon ellen elkövetett bűntett vagy vétség miatt fegyház, börtön, vagy legalább 6 hónapig tartó fogház büntetésre jogerősen elitéltek, azt az ítéletnek a hivatalvesztésre szóló joghatálya után sem lehet gyámul kinevezni.)) Ezt megokolom azzal, hogy a gyám a 386. §. szerint gyámoltja vagyonának a gondviselője is, már pedig a ki az idegen vagyont dolosusan a maga előnyére használja fel, ott a kiskorú nem nyer garantiát az ítélet hatályának elmulta után sem arra, hogy vagyona olyan kezek közt van, a hol azt félteni nem kell, de a vagyona gyarapításáról is gondoskodva van. Vagyonkezelésnél pedig fődolog lévén a megbízhatóság, a ki más vagyona ellen, a javasolt 3. pont szerint jelzettnél súlyosabb bűncselekményt követ el, bármily súlyt fektessünk is a büntetés javitó hatására: nem megbízható. ad: 373. §. A szakasz az előbb mondottakra való tekintettel azzal volna kiegészítendő: «a 370. §. 3. pontja ellenére kirendelt gyámot pedig elmozdítani.)) Minthogy ugyanis ebben az esetben kivételesen sem lehet gyámul kinevezni, a gyámhatóság hivatalból is köteles lenne az ilyen gyámot elmozdítani. ad: 377. §. Ismét a fentebbiekre tekintettel a 377. §. azzal volna kiegészítendő : «a 370. §. 3. pontjában jelzett esetben pedig a községi közgyámnak, rendezett tanácsú városokban az árvaszéknek ilyen esetekre állandóan kirendelt tagjának kell a gyámság alatt lévő ügyeiben az árvaszék intézkedéséig eljárnia.» ad : 403. §. Ugy a 403. mint a 404. §. rendelkezését a gyámmal szemben vagyoni biztosi ékhoz kömém. ad: 405. §. A 2. pontot kiegészíteném azzal : «vagy a jelzálogos hitelezők a bekebelezés sorrendjére elsőbbséget engednek.)) Ez igen gyakran előforduló eset s a gyámolt érdekében a §-ba fölvételét nem tartom feleslegesnek. ad: 408. §. A §-ban jelzett intézkedést a gyámhatóság egyhangúlag hozott határozatához kötném, a mely esetben az első sor «gyámhatóság» és «megengedi)) szavak közé az ((egyhangúlag hozott határozattal megengedheti)) közbeszurás volna eszközlendő s a «megengedendő)) szó törlendő lenne. Az egyhangú határozata az árvaszéknek a gyámolt n?gyobb biztosítására volna kikötendő s épen azért a mondat állitmánya is csak ható alakban volna elhelyezendő. ad: 413. §. A 14. pontnál a gyámhatósági jóváhagyást a 303. §. 10. pontjánál mondottakra való tekintettel, összegre való tekintet nélkül és feltétlenül kikötném. Ezt ugy a gyámolt mint a gyám érdeke megkívánja. ad : 414. §. A §-ban adott engedélyt vagyoni biztosítékhoz kötném, a gyámolt érdekében a gyámmal szemben. ad: 422 §. A gyámság viselésének kötelezettsége a legtöbb esetben a rokonokat vagy a gyámokhoz közel állókat terhelvén, a gyám-jutalom az évi tiszta jövedelem tíz százalékainál szerintem több semmi esetben sem lehetne, s ugyanazért az utolsó pont elhagyásával az utolsóelőtti bekezdés ennek megfelelőig 'gy volna módosítandó : «A jutalom az évi tiszta jövedelem tiz százalékát tul nem haladhatja. (Folytatása következik.) m. polg. tvkv. tervezetének 97. $-ához. Irta: FÉNYES VINCE borosjenői kir. albiró. A polg. törvénykönyvi javaslat első átolvasása alkalmával feltűnt a 97. §., a mely a következőképen szól : «Az aszszony viseli férje vezetéknevét (családnevét).)) Feltűnt az is, hogy dr. Raffay Ferenc ügyvéd ur, (Jog. 1901. évf. 22. lap) e §-on semmi más kifogásolni valót nem talál, mint azt, hogy pótlandónak véli e §-t azzal, hogy e nevet a feleség özvegységre jutás esetén is viseli. Nekem e §-nál először is az jutott eszembe, hogy hogy is fogjuk hivni a férjes nőt akkor, ha a javaslat e § a a változatlanul törvénnyé lesz? Vegyünk egy példát. — Kis Péter nőül veszi Nagy Rózát. A törvény 97. §-a szerint az asszony viseli férje vezetéknevét, vagyis a Kist, keresztnevéhez azonban a törvény szerint joga nincs ; miért is az asszony törvényes elnevezése Kisné Nagy Róza, Kis né Róza, vagy pláne Kis Róza lesz. A Kisné Nagy Róza még megjárja, de a Kisné Róza már magyartalan és szentesítené azt a — szerintem helytelen — divatot, mely a 70-es évek szinlapjai nyomán terjedt el majdnem országszerte s a mely elérhetlen Blahánénkat B 1 a h á n é Luizának nevezte el. A törvény alapján lehetségessé váló harmadik elnevezést — a mely pedig a másik kettővel egyformán törvényben gyökerező, egyenesen perhorrescálnom kell; nem csak azért, mert teljesen magyartalan s az oláh népszokás szentesítése; hanem azért is, mert számtalan zavarra ad alkalmat, a nő férjes állapotának eltüntetése által és az által, hogy az anyát esetleg saját leányával engedi összezavartatni. Hogy ezekből minő bonyodalmak származhatnak a hagyatéki és telekkönyvi ügyeknél, azt bővebben fejtegetnem felesleges, különösen akkor midőn tapasztalásból tudjuk, hogy a nemzetiségi vidékeken ily helytelen nomenclaturával beadott tkvi kérvények alapján tortént tkvi bejegyzések, minő zavarokat okoznak a további átruházásoknál, vagy a hagyatéki eljárásnál. Ezenkívül még °f Mryf,?tf'ok ~ ezen elnevezés tarthatlanságának kimutatása cel|aból, hogy ez az elnevezés általában akkor szokott használtatni midőn a férje elleni végrehajtás folyamán az ingókat a nő igenyh s nem akarja kilétét a bíróság előtt - mig lehetséges