A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 5. szám - A kölcsönkonvertálások részére törvényileg biztosított illetékkedvezményekről (Vége.)

40 A JOG meg a lényleges állapotnak. De bizonyos, hogy sok tekintetben ezen házi szabványok belefüzödnek a magyar közjogi viszonyokba és pedig azóta, mióta a dynastia a magyar trónt elfoglalja. Ez bizonyos fokig inkább a szokásjog erejével bir, és a szokásjog elvei szerint ítélendő meg, hogy azóta mely és minő szabványok nálunk mekkora és mely terjedelmű hatállyal bírnak. Végeredménykép a dynastia házi szabványainak egyes tételeit az 1723. 1., II. t.-c. emeli törvényerőre, majd pedig az egyes tételeket a szokás. A dy*«rsrta"4iázi szabványai csak ott vesztik el jelentőségöket a magyar közjog tételeivel szemben, a hol a magyar közjognak eltérő positiv intézkedései vannak, p. o. a királyi gyámság kérdésében már nem a házi szabványok, de a magyar közjog tételei fognak dönteni. Szerzőnk a területnél éles elkülönítést tesz a fejlemény és tényleges állapotok között, mely az összehasonlításnak enged kedvező tért. Ez összehasonlításból látjuk, hogy a 67-es kiegyezés aegise alatt Magyarország visszanyeri a XVI. század első tizedeiben birt területi mivoltát 340 évi súlyos küzdelmek után. A nép fejezetben első sorban ismerteti az állampolgárságot, az ebből eredő jogokat és kötelezettségeket, az idegenekkel szemben, az állampolgárság megszerzését és elvesztését. Az állampolgárok jogi állását, a múltra való viszonyokban s a jelent illetőleg tüzetesen dolgozza ki, e kidolgozásnál azonban ugy nála, mint a többi ujabb kézikönyv Íróknál nélkülözzük a büntetőtörvény és büntető perrend beleszövését, — nem emlékeznek meg, mily hatalmas közjogi garantiákat rejtenek e törvények magukban, mily elejét vágják a birói, s más hatalmi tényezők önkényének s illetéktelen jogsértő beavatkozásnak. A nálunk csak elismert, de nem szabályozott alapjogok tételeit épp a most hivatott két törvény garantálja. Politikai szempontból is a büntető törvény és perrendnek a közjogból való kihagyása bizonyos tekintetben ignorálása a közjogi tételek ujabb törvényes fejleményének. Szerzőnk müvének legerősebben kidomborított része a főhatalom. Renc'ithetlen hive s igen helyesen a szent korona tanának; fölismeri, hogy a királyi hatalom Magyarországon mindig közhatalmi természetű, fölsorolja a főhatalom korlátait, ugy az alkotmány biztosítékait is — mely utóbbit habár röviden teszi is, hódol a magyar közjog szellemének. A magyar közjognak lényegében éltek a garantiák, s a magyar közjog fejleményében mindig garantiákat keresett, s adott alkalommal azokat az adott viszonyoknak megfelelően meg is találta és alkalmazta is, p. o. az arany bulla záradékát, majd a megyei intézményt. A magyar közjog fejlődésében fölmerült garantiákat nem szabad oly alakban tárgyalni s fölfogni, minta XIX. század folyamán létesült buborékszerü papiralkotmányokban. Szerzőnk asanctio pragmaticát, bár az uj doctrináknak megfelelően nem tartjn szerződésnek, — de nem tagadhatja el mégis a magyar alkotmány szerződéses jellegét. A koronázás fejezet igen praecise ki van dolgozva az összes ide vonatkozó tételekkel együtt. A parlament ismertetése legújabb alakulatában, a maga rövidségében szerző ügyességére s e téreni nagy tárgyismeretére vall. Uj szakaszok s szerző eredeti fölfogására vallanak: a 119. §. az országgyűlés részvétele a kormányzati illetve végrehajtó hatalomban; a 120. §: az országgyűlésnek a végrehajtó hatalmat ellenőrző functiója; a 121. §: az országgyűlés befolyása a kormányzatra és a kormányra; a 122. §: az országgyűlés részvétele a bíráskodásban. A végrehajtás fejezet: 123—141. §§-ok csoportosítása, az áttekinthetőség szempontjából igen hasznos emlékeztető az olvasóra, jó útmutatás mindazoknak, kik közjoggal foglalkoznak. Ugyan ezt Írhatom arra, a mit abiráskodásról fölhoz. Sajnos, hogy szerzőnk nem illeszté bele művébe, mint külön fejezetet azon viszonyt, mely a magyar állam s az egyházak közt létezik. Ezt ma elodázni, esetleg más tárgyba röviden beleszőni már lehetetlen, — e viszony ugy a múltban, mint jelenben oly fontos, hogy az egy külön fejezetet igényel. Ellenben helyesen teszi szerzőnk, hogy a horvát-slavon autonóm kormányt egész terjedelmében ismerteti. Ennek ismerete nálunk el vun hanyagolva; pedig nagyon szükséges. Az osztrák-magyar viszonyokat szerzőnk első sorban a positiv törvények alapján tárgyalja, jó és kinieritő átnézetben. Legérdekesebb része azonban a 170. §. mely a magyar és osztrák államok közti viszonyt tárgyalja. E nehéz kérdéshez hozzá szólni kell, de e nehéz kérdés megoldása szerzőnknek sem sikerült, — de vigasztalja magát azzal, hogy a kormányozható léghajó, a kör négyszögitésének feltalálása után ezt,— a mi viszonyainkat Ausztriával való vonatkozásban is, — megfogják in thesi oldani; addig azonban várjunk. Ezekben számoltam be Balogh Arthur müvével. Fiatal szerző müve ez, ki már a kezdet haladottabb stádiumában van; harmadik müve ez, s e harmadik munka, — az első önálló nagyobb mű — határozott haladás a többihez, s határozott reményt kelt arra nézve hogy Balogh Arthur a jövőben ugy politikai, mint közjogi irodalmunkat számos becses dolgozattal fogja gyarapÍtanÍ' Horváth János. Vegyesek. Az ügyvédvizsgáló bizottság. Az igazságügyminister az 1901. év tartamára a Budapesten működő ügyvédvizsgáló bizottság elnökévé Székely Ferencz budapesti kir. főügyészt, helyettes elnökévé Gottl Ágoston kir. curiai birót, tagjaivá: dr. A d ol f Sebestyén kir. táblai elnöki titkárt, dr. Antal Gyula egyetemi ny. r. tanárt, Ádám András kir. curiai birót, dr. B a I og h Jenő egyetemi tanárt, dr. Bau m gar t e n Izidor kir. igazságügyminiszteri o. tanácsost, dr. Baumgarten Károly kir. Ítélőtáblai birót, Debreczeny Miklós kir. ítélőtáblai birót, dr. Dégen Gusztáv nyug. jogakadémiai tanárt, Grecsák Károly kir. curiához beosztott táblai birót, Havas Károly curiai birót, dr. H e 11 Fausztin kir. közigazgatási bírósági birót, dr. Ho k k e s József kir. igazságügyminiszteri titkárt, dr. Imi ing Konrád ítélőtáblai tanácselnököt; dr. Istvánffy Lajos Ítélőtáblai birót, Jókuthy Albert curiai birót, dr. Krajcsik Ferenc kir. közigazgatási bírósági birót, dr. Lányi Bertalan kir. igazságügyminiszteri tanácsost, Lehotzky Lajos kir. ítélőtáblai birót, Makay Dezső kir. közigazg. bírósági birót, Mezey Albert kir. curiai birót, N agy Sándor kir. curiai birót.Németh Péter kir. curiai birót, dr. Nyeviczkey Antal, kir. ítélőtáblai birót, Rhorer Miklós kir. Ítélőtáblai birót, dr. Sz ászyBélakir. igazságügym. titkárt, Székács Ferenc kir. kúriai birót, dr. T a rn a i János kir. curiai birót, dr. Tergovcsics István kir. Curiai birót, Tolnai Antal kir. ítélőtáblai birót, dr. T r a i b er Vince kir. főügyész-helyettest, dr. T u r y Sándor kir. ítélőtáblai birót, dr. Vargha Ferenc kir. főügyészi helyettest, Vaszilievits Vazul kir. curiai birót, dr. Wetzel Gyulát, a kir. szabadalmi hivatal elnökét, Zubovich Román kir. ítélőtáblai birót és Zsembery Kálmán kir. curiai birót; a Marosvásárhelyt működő ügyvédvizsgáló bizottság elnökévé Koszt ka Géza marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblai tanácselnököt, helyettes elnökévé Kovács János ottani kir. ítélőtáblai birót, tagjaivá pedig: Péteri fy Dénes, T o do r f fy Domokos, D o b a y Albert, S z abó Dénes, Hatfaludy István, Jakab Rudolf, Phleps Ferenc, A védik Simon, Nagy Elek marosvásárhelyi kir. ítélőtáblai bírákat és dr. Illés Lőrinc ottani kir. Ítélőtáblai elnöki titkárt nevezte ki. Fegyelmi eljárás elévülése. A kir Curia: Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának Ítélete helybenhagyatik az abban felhozott indokok alapján s a felebbezésre vonatkozóan azért, mert az 1874: XXXIV. t.-c. 102. §-a bizonyos határnapon avagy bizonyos határidőig teljesítendő cselekvésre avagy ily cselekvésnek a kikötött határnapon történt avagy bizonyos határidőtől számítható elmulasztására vonatkozik; az a körülmény tehát, hogy az 1894. évi június hó 5-én behajtott összegnek jogtalan visszatartása iránt 1896. évi június hó 25-én lett panasz benyújtva, annak kimondására, hogy a fegyelmi vétség büntethetősége elévült, annál kevésbe szolgálhat alapul, mert a panaszlott nem is állította, hogy megbízóját avagy annak jogutódját a kérdéses követelésnek teljes kielégítéséről külön értesítette akkor, amikor panaszlott a 150 onnt összeget tényleg felvette s igy a panaszlottnak az elévülésre vonatkozó kifogásai birói figyelembe nem vétethettek. (1900. evijoktóber 27-én. 292. sz.) Curiai és táblai értesítések Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést téve, dések kikerülése végett kérjük miniig kiaiihiontalunkhos. Arad. Dr. Sch. H. Wohlheim ü. érk. 160/901 P. sz. a. előa. Illés Jenő, n. e. - Cegléd Dr. V. Zs. Palásti - Palásti (5330/900 P. sz.) jan. 24. hh. Dárda. Dr. N. J. Bramer - Brucker (5511/900 P. sz.) jan. 24. hh. - Derecske. Dr. L. I. Kalmár - Kis érk. 7014/900 P. sz. a előa. Pecháta, n. e. - Kassa. K. K. Közalapitv. - Málys (4291/903 P. sz.) jan. 30. hh. - Kézdi-Vásárhely. Dr. Sz. Gy. Török Mágocsi érk, 448/901 P. S2. a. előa. Piukovics, n. e. - Mátészalka. T. T. Érmihályfalvi tp,'(Schwarz Rozál ?) - Moskovitz Bernát érk. 7U48'900 P. sz. a. előa. Biró, n. e. - Miskolc. Dr. M. Gy. Nagy Deme érk. 6841/900 P. sz. a. előa, Piukovits, n. e. - Nagy-Károly. Dr. A. A. Lang - Heidenhoffer (2077/900 P. sz.) jan. 30. hh. - Sopron. Dr. K. J. Henrici — Brader érk. 7155/900 P. sz. a. előa. Pecháta n. e 8146|900 B. sz. „. e. Kaipl - Prandler (3652/900. P. sz.) jan. 17. hh. _ Vág-Sellye. dr. S. F. Deutsch ügyben bővebb adatokat kérünk, mert sok a hasonló nevü. Ki az alperes és ki a felperes ? Vág-Ujhely. J. L. Tagositási ü. érk. 129/900 Urb. sz. a. előa. Tergovics, n. e.