A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 4. szám - Uj szöveg a magyar általános polgári törvénykönyvtervezetének házasságjogi részéhez

A JOG vben_ 1,4-57), a mult évi hátralékokból 280 összesen 1,833, la mult évben 1,604.) Ebből elintézlek összesen 1,316 ügyet (a mult évben 1,324), hátralék az év végén 517 (a mult évben 280). Különbözet -f 237. — 3. Úrbéri ügy beérkezett az 1900. év foyamán 133 (a múltévben 114), a mult évi hátralékokból 16, összesen 149 (a mult évben 134.) Ebből elintéztek összesen 133 (a mult évben 118) ügyet, hátralék 16 (a mult évben ugyanannyi.) Különbözet nincs. — Felülvizsgálati sommás ügy beérkezett a mult év folyamán 679 (az előző évben 680), a mult évi hátralékokból 108, összesen 787 (a mult évben 871). Ebből elintéztek összesen 692 ügyet(a mult évben 763), hátralék 95 (a mult évben 108). Különbözet — 13. — 5. Büntető ügy beérkezett az 1900. év folyamán 10,966 darab (a mult évben 13,034), a mult évi hátralékokból 3,831, összesen 14,797 ügy (a mult évben 17,045). Különbözet — 2,248. Ebből elintéztek összesen 11,833 ügyet (a mult évben 13,214), hátralék december 31-én 2,964 (a mult évben 3,831). Különbözet — 867. — 6. Fegyelmi ügy beérkezett 570 darab (a mult évben 664), a mult évi hátralékokból 113 ügy, összesen 683 (az előző évben 748). Ebből elintéztek összesen 592 ügyet (a mult évben 635), hátralék az év vég :n 91 (a mult évben 113). Különbözet — 22. — 7. Fölszólamlási ügy országgyűlési képviselőválasztási jogkérdésben beérkezett az 1900. év folyamán 466 (a mult évben 218). Ebből elintéztek összesen 465 ügyet (a mult évben 218), hátralék maradt 1 ügy (a mult évben nem volt). Külömbözet -|- 1. Összegezés. Beérkezett az 190). év folyamán összesen 22,157 ügy (a mult évben 23,356), hitr.ilékokból 6,677 ügy, összesen 28,834 (a mult évben 30,385). Ebből elintéztek összesen 22,389 ügyet (a mult évben 23,708). Hátralék az év végén 6,145 ügy (a mult mult évben 6,677). Külömbözet — 232. A budapesti kir. ítélőtáblához a mult évben beérkezett polgári ügy 9,620 (az előző évben 9,155), az előző évi hátralékokból l,433.j összesen 11,053. Ebből elintéztek összesen 9,111 maradt hátralék 1,942. Úrbéri ügy beérkezett 42, hátralékokból 5, ebből elintéztek 46 ügyet, maradt hátralék a jövő évre 1. Váltó-, kereskedelmi- és csődügy beérkezett 4,125, (a mult évben 3,771), hátralékokból I, 118, összesen 5,243. Ebből elintéztek 4,087 darabot, marad hátralék 1,156. Büntető ügy beérkezett 10,400 (a mult évben 15,765), hátralékokban 1,717, összesen 12,117. Ebből elintéztek összesen II, 704 ügyet, hátralék 413. A kolozsvári kir. Ítélőtábla első teljes ülése az uj évben A kir. Ítélőtábla ebben az évben január 5-én tartotta meg első teljes ülését. Fekete Gábor kir. ítélőtáblai elnök meleghangú, szívélyes szavakkal üdvözölte a teljes ülést, köszönetét és elismerését fejezte ki a mult évben tanúsított odaadó működéséért, mely lehetővé tette, hogy a mult évben életbelépett büntető perrendtartás minden rázkódás nélkül ment át az életbe s remé: nyét fejezte ki az elnök, hogy a kir. Ítélőtábla fennállásának lÓ-ik éve az előhaladás, a megszilárdulás évét fogja jelezni. A forgalom a mult évben a polgári ügyszakokban az azelőtti évhez viszonyítva alig mutat fel valamely változást, a büntető ügyszakban azonban a büntető perrendtartás kihatása már teljes mértékben kitűnik. Hátralék csak annyi maradt, a mennyi a rendes ügymenet mellett kikerülhetetlen. A polgári és büntető ügyszakokban ugyanis 1899-ben elintézetlenül maradt — 397. a mult évben csak — 204. A mi pedig az intézkedések minőségét illeti, a haladás igen örvendetes. A kir. ítélőtáblai ítéletek ellen a Curiához felebbvitellel éltek 1894-ben az elintézett ügyek IV7, 1895-ben 113, 1896-ban 16 7, 1897-ben 17-3, 1898-ban 17, 1899-ben 15, 1900-ban 18°/o-ban. A Curiától leérkezett ítéletek közül helybenhagyó s az azzal egy tekintet alá eső elutasító volt: 1894-ben 77-1, 1895-ben 77'9, 1896-ban 79 8, 1897-ben 802, 1898-ban 8020. 1899-ben 87-20, 1900-ban 86-85°/0. Ennél a kedvező aránynál fogva a kolozsvári kir. ítélőtábla a többi ítélőtábla nemes versenyében e tekintetben is megnyugtató eredménynyel állja meg a helyét. 1899-ben ugyanis a kir. ítélőtábláknál a Curiai helybenhagyó ítéletek százaléka 79—87 20 között váltakozott. A kir. Ítélőtábla ügyforgalmi és tevékenységi adataiból felemlítette a következőket: 1. 1899-ben összes táblai hátralék 397. 2. 1899-ben az elnöki ügyekben 20, 1900-ban érkezett 1, a kir. ítélőtáblához 6,835, és pedig polgári 4,059, büntető 2,543, fegyelmi 121, Som. felülv. 97, felíolyamodás 13, zsellér per 2; az elnökséghez 4,070, tartatott összesen 657 polg. és bűnügyi tanácsülés, 39 felülvizsgálati és 115 büntető főtárgyalás, 20 teljes ülés, 20 fegyelmi ülés, 7 fegyelmi vétség tárgyalás, elintéztetett Ill-as és V-ös ülésben 3,822 ítélettel és végzéssel, 1,770 más módon, 1,207 ülésen kívül, maradt hátralék 204 drb. Az elnökiekből feldolgoztatott 4,085, maradt hátralék 5 drb. Az 1900. évi ügytorgalomból egy bíróra átlag esett 500 drb. az elintézendőkből és 485 drb. az elintézettekből, az érdemi elintézésből 399, 1899. évben 336). Tartoznak-e a vasutak kártérítéssel az utas becsiptetett ujjaiért? Ezen, nagyon is actualis kérdésre felel a bécsi legf. itélőszéknek 1900. évi május 10-én kelt 6,096. sz. határozata, mely elég érdekes arra, hogy azt bővebben ismertessük. A tényállás a következő: Felperes a vasúti kocsiban az ajtóhoz támaszkodva állt, ugy hogy bal keze egészen közel ért az ajtó sarkaza.tához Ezen állásban még akkor is maradt, mikor a kalauz a jegyek átlyukasztása céljából a kocsiba lépett. A kalauz az ajtót nyitva hagyta és midőn az nyomban szélroham által becsapódott, felperes balkezének ujjain súlyos sérüléseket szenvedett. Az alsóbiróságok alperes vasúti kincstárt a gyógykezelés es az elmaradt keresmény költségeiben, valamint fájdalomdíjban is marasztalták — abból indulva ki, hogy felperest mulasztás vagy vétkesség nem terheli minthogy a sérülés a kalauz által nyitva hagyott kocsiajtó áítal okoztatott, a mely szélroham vagy valamely physikai tirvény folytán becsapódott. A bécsi legfőbb ítélőszék ellenben,a sérült vétkességének megállapítása mellett, felperest keresetével elutasította. Mert felperes a kocsiban a kalauz beléptekor egyenesen állott, bal kezével az ajtó sarkoldalához támaszkodva. Ezen állását a kalauz belépte után is fentartotta és ekkép történt, hogy a nyitott ajtó becsapódása folytán balkezének mutatóujja az ajtósarokba beszorittatott és ezáltal felperes súlyosan megsérült. Felperes ezen magatartása a legközönségesebb gondosság hiányát mutatja, mely az optk. 1,297. §-a szerint csakis felperes, de nem egyúttal a vasúti vállalat vagy alkalmazottainak vétkességét állapítja meg. Felperesnek tudnia kellett, hogy kezének a kocsi ajtajához való támasztásával az nagyon könnyen becsiptethető, különösen azért, mert az ajtó a jegyek ellenőrzése végett a kalauz által okvetlenül ki fog nyittatni. Előre kellett látnia, hogy az ajtó a kalauz beléptével ez által vagy azonnal csukva lesz, vagy magától becsapódik. Midőn tehát mindezek dacára veszélyes és a szükség által meg nem követelt állását fentartotta. — ezen több mint vigyázatlan magatartása által okozott baleset következményeit kizárólag magamagának tulajdonithatja. Szemben az elsőbiró abbeli nézetével, hogy a kalauz beléptekor tartozott volna felperest állása veszélyes voltára figyelmeztetni és Őt távozásra felszólítani;holott a felebbviteli bíróság felperest azért nem tekinti vétkesnek, mert az üzemszabályzat a kéznek odatámasztását az ajtósarkára vagy melléje nem tiltia, — elegendő arra utalni, hogy az üzemszabályzat nem teszi a kalauz különös kötelességévé az utast állása veszélyes voltára figyelmeztetni, de meg sem állapitható, vájjon a kalauz egyáltalában látta-e, hogy felperes kezét az ajtó sarkára támasztja. De kérdéses még azontúl, vájjon az ily intés a balesetet egyáltalában megakadályozhatta volna-e. Az utas vétkessége pedig nem csupán akkor forog fönn, ha a szabályzat által tiltott cselekményt véghez visz, hanem akkor is, ha a gondosság azon mértékét, melyet a törvény előir (optk. 1,297. §.) és közönséges képesség mellett mindenkiről feltételez, vétkes figyelmen kivül hagyja. Mindezeknél fogva stb. Vájjon alkalmazható-e ezen legf. itélőszéki döntés azon régi rendszerű vasúti kocsikra is, melyek ajtai csak kívülről csukhatok és nem vezetnek a kocsi egész hosszában elnyúló folyosóra? Közvédők kirendelése. A budipesti ügyvédi kamara a budadesti kir. ítélőtábla újonnan alakított Ill-ik büntető tanácsához az 1901. január és február hónapokra közvédőkül a következő ügyvédeket rendelte ki: Az 1901. január 7—12-ig terjedő ülésszakra a III. főtárgyalási tanács mellé közvédőül : dr. E d v i Illés Károly, helyetteséül : Hets Ödön. — Január 14—19-ig a III. főtanács mellé közvédőül dr. Horánszky Dezső, helyetteséül: dr. Lehotzky Antal. — Január 21—26-ig a III. főt. tanács mellé közvédőül: dr. K e s z t i t s Antal, helyetteséül : dr. M a i s 1 i s Mór, — Január 28-tól február l-ig a III. főt. tanács mellé közvédőül : dr. Kemény Miklós, helyetteséül dr. Mangó ld Ármin. — Február 4—9-ig a III. főt. tanács mellé közvédőül : dr. Feleki Béla, helyetteséül : dr. Győri Lipót. — Február 11—16-ig a III. főt. tanács mellé közvédőül: dr. Ladányi Gyula, helyetteséül dr. Kraeraer József. — Február 18—23-ig a III. főt tanács mellé közvédőül dr. K rasznay Ferencz, helyetteséül: dr. Gl aszner Samu. — Február 25-től március 2-ig a III. főt. tanács mellé közvédőül : dr. Glücklich Emil, helyetteséül: id, dr. K ö r n y e i Ede. Curiai és táblai értesítések Apatin. Dr. B. M. Maros - Kiss érk. 7108/900 P. sz. a. elöa. Avarfy, u. e. - Brenner - Brenner érk. 5903/900 P. sz. a. elől. Piukovits, n. e. - Bakabánya. Dr. Sch. J. Zubácky b. ü. érk. 10057/900 !n-S,om' r> á'k,ay' e' ~ Békés- L K Fábi™ - Grandtner érk. 50o/.)01 P. sz, a. elóa. Asztalos, n. e. - Máté - Nagy még nem érk. - Debrecen. Dr. V. Z. Ecsedi - Győri erk. 4431/900 P. íz. a. elöa. Tergovcsics n. e. - Detta. Dr. M. L. Utture ü. (2891/900 P. sz.) jan. M v K£pUVÍr; S- A Szalai ~ Kov*ts (3H0/900 P. sz.) jan, 18. hh. - K.s-Kun-Felegyháza Dr. Sz. Á. Félegyházi bank - ifj. Kovács érk. 1074/900 V. sz. a. elöa. Végh, n. e. - Moór Dr. H. J. n rSSn M urk' 3u13/901 B- sz- a- elöa Frenreisz, n. e. - Pozsony. Dr. L. D. Mahrer_b ü érk. 8/901 B. sz. a. elöa. Onaciu, n. e. - Müller - Gub. érk, 7519/900 P. sz. a. elöa. Hűvös, n. e. - Szatmár. Dr. ff'ü Vfi^T/qm n (7886</90° ?: sz.) jan. 17. hh. - Id Gross J. és tsa b. u. (6401/900 B. sz.) Jan. 16. hh. - Szécsény. P S 3377/900 P. sz.. jan 22. rmv. - 3378/900 P. sz. jan. 22. hh - Szeged Dr K J Fodor - todor (5893/900 P. sz.) jan. 17 hh Szentes Dr Sz E Szentesvidéki tp. - Dr Szántóné tX pZentes . &* * n p «;™mK a , i>zani5)né érk. 9243/909 P. sz. a. eloa. Lehocky, előadásálSi?? í Y~ Y£ Krauszb- ü- (3716/900 B. sz-) Raisz V sz i- n rJ> M rm^'- Tasn*d. M. K. Trufás - Bikfalvi (978/900 uiáhhan Lt\ l T T?rmes-Kubin. Dr. A. H. Mázor fegyelmi ügyét S nB|neq7kf tar. Vág Sellye. Dr. S. F. Grangyai - Décsi érk. SSneS nem érk /VaKrfy' V' ~ Versec' Dr- * K Szücs " é^ 7 7/ fln í , " Zrb°/- Dr G- 1 Baumgarten - Eszéki tp. Eevéb ü^wÍAi •* e-loa' Grecsék- e- - Schu<* - Paul n. e. ^gyeo ügyekről a jovo számban.