A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 4. szám - Uj szöveg a magyar általános polgári törvénykönyvtervezetének házasságjogi részéhez

30 A JOG térítés cimén kerül a házastárs vagyonába és a megtérítés tárgya a közszerzemény javára eső haszonvétel körébe nem tartozik; 3. ha az uj vagyontárgy osztályból ered, amelyhez való jog a házastársnak külön jószága ; 4., ha az uj vagyontárgy egészen, vagy érte adott ellenértéknek több mint felében valamely különjószág elidegenítése folytán kerül a házastárs vagyonába és a házastársak közt megegyezés jött létre az iránt, hogy az különjószág legyen. 127. §. A pénz, mint vágyontárgy, mindig közszerzeményi jószág (138. §.) 128. §. Azokról a javakról, a melyek a házastársak vagyonában benne vannak, vagy a melyek a házasság ideje alatt benne vannak, vagy amelyek a házasság ideje alatt benne voltak, kétség esetén az a vélelem, hogy közszerzeményi javak. 3. Közszerzemény és különvagyon viszonya egymáshoz. 129. §. A különjavaknak a házasság idejére eső haszonvételei ugyanazon mértékben, amelyben a hasznok a haszonélvezőt megilletik, a közszerzemény javára esnek. 130. §. A közszerzeményt terhelik azok a költségek, a melyek a különjavak jókarban tartására a házasság ideje alatt szükségesek. E tekintetben a haszonélvezetre vonatkozó szabályok az irányadók. 131. §. A férj a házassági terheket a közszerzeményből viseli, - s ha a nő a házassági terhek viseléséhez hozzájárul, ez a hozzájárulás is a közszerzemény rovására esik. 4. Közszerzeményi tartozások és küiönadóss á g o k. 132. g. A házasság megkötése előtt keletkezett kötelezettség, amennyiben a törvényből más nem következik, a házastárs különadósságát képezi. A házastársat családjogi törvények alapján harmadik személy irányában terhelő tartási kötelezettség abban az idő ben keletkezettnek tekintendő, a melyre a tartás vonatkozik. 133. §. A házasság ideje alatt keletkezett kötelezettségek közül, amennyiben a törvényből más nem következik, a házastárs különadósságait képezik, azok: 1. amelyek őt öröklés folytán, vagy mint megajándékozottat terhelik ; 2. amelyek a különjavak birtoklása okából származnak ; 3. amelyeknek alapja ingyenes, ideértve a másik házastárs részére kötelezett hitbért is; 4. amelyek tiltott cselekményből, fogadásból vagy játékból keletkeztek, levonva azt az értéket, a mivel a házastárs ugyanily módon gazdagabb lett. A 3. pont alól kivételt képeznek az alkalmi ajándékszerű kötelezettségek, amelyek közé a jótékony egyesületek tagdijai is tartoznak, továbbá a közös leszármazók részére szükséges kiházasitás költségei. 134. §. Nem tekintendők különadósságnak a különjavak után a házasság ideje alatt esedékes közterhek és kárbiztositási dijak. 135. §. Nem képeznek különadósságot, amennyiben a különvagyonnak házasság idejéből származó tiszta jövedelmét meg nem haladják : 1. a különadósságoknak ugyanezen időre eső kamatai; 2. a házasság tartama alatt esedékes mindennemű visszatérő szolgáltatások, hacsak teljesítésük nem töketörlesztés és a 133. §. 3. vagy 4. pontjának esete sem forog fenn. A különvagyon tiszta jövedelméből levonandó ennél az egybevetésnél a 130. §-ban emiitett terheken és a 134. §-ban foglalt járulékokon kívül annak az összegnek a törvényes kamata, amelylyel abban az időben a különvagyont a közszerzemény javára nagyobb érték terheli, mint megfordítva. Ellenben hozzáadandó ehhez a tiszta jövedelemhez annak az összegnek a törvényes kamata, amelylyel abban az időben a közszerzeményt a különvagyon javára nagyobb érték terheli, mint megfordítva. 136. §. Minden más kötelezettsége a házastársnak: közs erzeményi tartozás. 137. §. A házastársnak fennálló, úgyszintén azon kötelezettségei felől amelyek a házasság ideje alatt szűntek meg, kétség esetében az a vélelem, hogy azok közszerzeményi tartozások. Vége követk.) Belföld Törv é nyj a v asl a t, a kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyainak szabályozásáról. (Előadói te r vez e t.) (Vége) 15. §. A segédnek, illetve özvegyének és árváinak a 14. §-ban biztosított igényei át nem ruházhatók, el nem zálogosíthatok és le nem foglalhatók, s az azokról való lemondás érvénytelen. 16. §. A szolgálati viszony, ha határozatlan időre köttetett, rendszerint csak előzetes felmondással bontható fel. A felmondási idő a szolgálat első három hónapja alatt mindkét részről két hét. Három hónapnál hosszabb szolgálati idő esetén oly segédnél, ki évi 2,400 koronánál több fizetést nem huz, mindkét részről hat hét, évi 2,400 koronánál több fizetést élvező segédnél három hónap. Ezeknél rövidebb felmondási idő kölcsönös megállapodással sem köthető ki Ugyané rendelkezések alkalmazandók abban az esetben is, ha a határozott időre szóló szolgálati szerződés ugy köttetett, hogy az a szolgálati idő letelte ;lőtt történt felmondás hiányában bizonytalan időre meghosszabbítottnak tekintendő, vagy a szolgálati viszony a kikötött idő letelte után hallgatólagos megegyezéssel folytattatik. 17. 8. Ha a szolgálati szerződésben a 16. §-ban megállapított felmondási időnél hosszabb idő köttetik ki, annak mindkét félre nézve egyenlőnek kell lennie ; ha nem egyenlő a szerződésben megállapított felmondási idő, mindkét felet a hosszabb felmondási idő illeti meg. A felmondás a szolgálat első három hónapja után csak a hó közepére ; vagy végére szólhat. 18. §. A segéd szolgálatát felmondás nélkül elhagyhatja : 1. ha szolgálatának teljesítésére képtelenné válik, vagy szolgálatát egészségének vagy életének veszélyeztetése nélkül nem folytathatja ; 2. ha a főnök a 3. §-ban megállapított kötelezettségének az iparhatósági utasítás dacára sem tesz eleget ; ha a segéd fizetéséből jogosulatlanul levon, vagy a fizetést kellő időben nem szolgáltatja ki ; ha a segédet a kikötöttnél más munkára alkalmazza vagy más lényeges szerződéses megállapodást sért meg ; 3. ha a íőnök vagy helyettese őt, vagy családja tagjait tettleg bántalmazza, vele vagy velük szemben súlyos becsületsértést, vagy a jó erkölcsöket sértő cselekményt követ el, őt vagy családtagjait erkölcstelen vagy törvényellenes tettre csábítja, vagy pedig a segédet, illetve családtagjait más alkalmazott vagy a főnök, illetve helyettesének családtagjai részéről, eredő hasonló bántalmaktól és cselekményektől nem óvja meg. 19. §. A segéd felmondás nélkül azonnal elbocsátható : 1. ha a szerződésileg elvállalt munka teljesítésére képtelen ; 2. ha a főnök bizalmával visszaélve az üzlet érdekeit veszélyeztető cselekményt követ el, vagy ha az 1875: XXXVII. t.-c. 53. §. ellenére saját vagy más részére kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik ; 3. ha a kötelességeit nem teljesiti, vagy szolgálatát a fenforgó körülmények szerint jelentékeny időig, legalább azonban három napig, igazolatlanul elhagyja, vagy ha más alkalmazottat a főnökkel vagy annak helyettesével szemben engedetlenségre ingerel; 4. ha nyereségvágyból eredő bűncselekményt követ el, vagy ha 8 napnál tovább tartó szabadságvesztés büntetésre ítéltetik ; 5. ha tartós betegség, távollét, vagy 8 hétnél hosszabb ideig tartó katonai szolgálat következtében szolgálatának teljesítésében gátolva van; 6. ha a főnököt, vagy annak helyettesét, vagy családtagjait tettleg bántalmazza, velük szemben súlyos becsületsértést, vagy a jó erkölcsöket sértő cselekményt követ el ; 7. ha megintés dacára a ház vagy üzlet biztonságát vigyázatlansága által veszélyezteti ; 8. ha valamely undorító vagy ragályos betegségben szenved. 20. §. Ha a határozott időre kötött szolgálati viszony a kikötött ido lejárta előtt, vagy a felmondással felbontható szolgálati viszony AJL K u' etve a szolgálati szerződésben megállapított felmondás, .do betartása nélkül bontatik fel, a törvényt, illetve a szerződést megsértő fél kárpótlással tartozik. Hasonlóképen kártérítéssel tartozik a főnök, ha a segédnek a 18. §. alapján és a segéd, ha a főnöknek a 19. §. 2., 3. és 6. pontja alapján a szolgálali viszony azonnali felbontására okot adott.