A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 4. szám - Uj szöveg a magyar általános polgári törvénykönyvtervezetének házasságjogi részéhez

A JOG A kárpótlás merve minden bizonyítás kizárásával az a fizetés, mit a segéd határozott időre kötött szolgálati viszony hátralevő része, illetve a felmondási idő alatt élvezett volna. 21. §. Tekintet nélkül a felmondási időre, a segéd a főnök általi felmondás vagy súlyos hiba nélküli elbocsátás vagy a főnök okozta kilépés esetén végkielégítést követelhet, ha legalább 10 évig állt a főnök szolgálatában. A végkielégítés összege : 10—20 évi szolgálat után az utolsó évi fizetés fele ; 20—30 évi szolgálat után az egész utolsó évi fizetés ; 30 éven tuli szolgálat után az utolsó évi fizetés kétszerese, mely a főnök által a fizetés felével nyugdíjjal helyettesíthető. A 14. §. 2. és 3. bekezdése itt is alkalmazást nyer. 22. §. A főnök a segéd által elkövetett szabálytalanságok és mulasztások miatt csak oly bírságot szabhat ki, hogy az egy hónapban kiszabott bírságok összege a segéd illető havi fizetésének egy tizedrészét meg ne haladja. A főnök a bírságolás okáról és a kiszabott bírság összegéről a segédnek írásbeli elismervényt tartozik adni. A segéd kellő ok nélkül kiszabott bírságokat a főnöktől visszakövetelheti. 23. §. A szolgálati viszony megszűnése esetén a főnök a segédnek bizonyítványt köteles adni, melyben az alkalmazás minősége, a szolgálati idő tartama és a segéd által élvezett fizetés feltüntetendő. Ha a segéd kívánja, a bizonyítvány magaviseletének és tevékenységének jellemzését is kell, hogy tartalmazza. 24. §. E törvényben emiitett «fizetés» alatt a segéd évi vagy havi pénzbeli fizetése, a lakáspénzek, a természetbeli szolgáltatások helyben szokásos egyenértéke, a részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél alapszabályszerüleg vagy külön szolgálati szabályzatban meghatározott nyereség-jutalékok, személyes pótlékok s általában mind az a javadalmazás értendő, mely a segédnek szolgálatai fejében szerzó'désszerüleg jár. 25. §. _ A segédnek vagy özvegyének és gyermekeinek azon igényei, melyeket e törvény vagy a szolgálati szerződés biztosit, csőd, az üzlet feloszlása, átruházása vagy más üzletbe való beolvadása esetén sem enyésznek el. Csőd esetében a nevezetteknek e törvényen, vagy a szolgálati szerződésen alapuló követelései az 1881. évi XVII. t.-c. 60. §-ának 1. pontjában, illetve Horvát-Szlavonországokra nézve az ott érvényben levő csődrendtartás 20. §-a 2. pontjában emiitett követelések közé soroztainak. Az üzlet átruházása vagy más üzletbe való beolvadása esetén a jelzett igények erejéig az uj és régi üzlettulajdonos egyetemlegesen felelős. 26. §. A főnök és a segéd között semmis minden olyan kikötés és megállapodás, mely e törvény rendelkezéseitől a segéd hátrányára eltér. 27. §. E törvény hatálya azokra a segédekre is kiterjed, kik annak életbeléptekor már alkalmazásban állanak. Ha az 1. §. rendelkezéseinek megfelelő szerződés még nem köttetett volna, az e törvény életbeléptétől számított 60 nap alatt pótlandó. 28. §. Kihágást követ el és az illetékes iparhatóság által 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén megfelelő elzárással büntetendő az a főnök : 1. a ki az 1., 4., 6., 7., 8. §§. rendelkezései ellen vét ; 2. a ki a 3. §-ban megállapított kötelezettségeknek az iparhatóság utasítása dacára a kitűzendő záros határidő alatt eleget nem tesz ; 3. a ki a segédnek a bírságolás okáról és a kiszabott bírság összegéről a 22. §-ban megállapított elismervényt vagy a szolgálati viszony megszűnése esetében a 23. §. értelmében kiállítandó bizonyítványt nem adja ki. A kiszabott és befolyt pénzbüntetések az 1884. évi XVII. t.-c. 165. §-ában meghatározott célra fordítandók. 29. §. Azok a vitás kérdések, melyek a főnők és a segéd között e törvény vagy a szolgálati szerződés alapján a szolgálati viszony megkezdésére, folytatására vagy megszűnésére, az annak tartama alatt fennálló kölcsönös kötelezettségek teljesítésére vagy a szolgálati viszony megszűnéséből keletkező kártérítési követelésekre vonatkozólag felmerülnek, az 1884. évi XVII. t.-c. 176. §-a szerint birálandók el. 30. §. A kereskedők és kereskedelmi társaságok által alkalmazott iparossegédek és mindennemű tanoncok szolgálati viszonyaira nézve tovább is az ipartörvény (1884. XVII. t.-cikk) irányadó. 31. §, Jelen törvény kihirdetése napjától számított 3 hó után lép életbe s végrehajtásával a kereskedelemügyi miniszter, HorvátSzlavonországokban a horvát-szlavon-dalmátországi bán bizatik meg. A Magyar Jogászegylet f. hó 12-én tartott ülésében dr. Krá1 i k Lajos érdekes fólolvasást tartott a máptkv. tervezetének 991. §-áról («Az illetlen befolyás> cimmel). A f. hó 19-iki ülésben pedig dr. Schwarz Gusztáv értekezett nagy alapossággal a polgári törvénykönyv tervezetének általa szerkesztett örökjogi részéről. Mind a két előadást nagy és előkelő közönség hallgatta végig. Nyilt kérdések és feleletek. Végrehajtási zálogjog-bekebelezéseknél miképpen hajtható be a !/io°/o bekebelezési illeték ? Tudvalevő, hogy a '/l00/o bekebelezési illeték éppen olyan járulékát képezi a tőkének, mint akár a kamatok, akár a perköltségek, mégis a legtöbb bíróság a felszámított és a végrehajtási kérvény beadásakor a kérvényen bélyegekben lerótt '/10 % bekebelezési illetéket azon indokból, hogy annak felmerülte előre nem tudható, meg nem állapítja, ekként a hitelező az adóhivatal által történendő kivetés alapján kénytelen alperest a bekebelezési illetékre ismételten perelni, azonban ez idő alatt alperes ingatlanai vagy túlterhelve, vagy már el is adva vannak, ily körülmények között a hitelező követelésére ráfizet, a mi különösen pénzintézeteknél évenként nem megvetendő összeg. Azt hiszem, hogy, bár ezen kérdés nem is valami nagy horderejű, mégis érdemes arra, hogy megbeszélés tárgyát képezze. Véleményem szerint a per bírósága a végrehajtási kérvény beadásakor lerótt és felszámított, akár le nem rótt, de felszámított '/,o °/o bekebelezési illetéket alperes ellen ép ugy megállapítani köteles, mint a perköltségeket; az azon indokból, hogy annak felmerülte előre nem tudható, meg nem tagadható azért, mert felfogásom szerint a sorrendnél az adóhivatal által kibocsátott fizetési meghagyás a bekebelezési illeték tényleges fennállásának igazolására bemutatandó. E kérdés minden esetre érdemes és alkalmas arra, hogy a gyakorlati életben mozgó jogászok érdeklődését felkeltse, mihez képest kérném is szives véleményüket ezen kérdésben. A bélyegtörvények értelmében váltóperekben a sommás végzés bélyege csak 50 koronáig róható le, ezen összegen tul kirovatik az Ítéleti illeték. Ennek alapján tisztelettel kérdem, hogy a perbeli ügyvéd, ha olyan váltóperben, melyben az összeghez képest az Ítéleti illetékkirovás alapján történhetik, de természetesen összeg szerint megjelölhető, bár a költségeknél fel is számította, mégis a törvényszék alperest nem kötelezte elnézésből vagy tévedésből az Ítéleti illetékmegfizetésére: felelősséggel tartozik-e felének az ítéleti illeték tekintetében, ha vagy egy egyszerű kérvényben nem kéri, vagy nem kérte az Ítéletnek ily irányú kiigazítását, vagy pedig az Ítéletet e részben meg nem felebbezte és ennek folytán, miután a kirótt Ítéleti illeték alperesen behajtható nem volt, azt felperesnek kellett megfizetnie. Kérdés tehát, hogy van-e felperesnek ügyvéde ellen kártérítési igénye ?jMegjegyzem, hogy az ítélet hozatalakor felperest képviselő ügyvéde ezen körülményről nem is értesítette. Goldberger Cj ula. Sérelem. Miért tartanak a perek sokáig ? Az ügyfelek és az ügyvédek gyakran panaszkodnak, hogy a perek soká tartanak, sok a szám, sok a restancia stb. Hogy is ne! íme a tek. budapesti törvényszék egy egyszerű rendes perben, a felperes által megtagadott halasztás folytán, nem kevesebb mint 90 napnak nevezett halasztást ad az alperesnek, 1901 január elején, ápril hó végére! Boldog budapesti alperesek! Egy vidéki iigyvéd. Vegyesek. Az uj perrendtartási tervezet teljesen elkészült és néhány nap múlva már meg fog a könyvpiacon jeleni. A tervezetnek, mely legsajátlagosabb müve az igazságügyministernek nagy várakozással néznek eléje a jogászközönségnek. A m. kir. Curia büntető szakosztályai 1901. évi február hó 1-ső napján (pénteken) d. e. 10. órakor Czorda Bódog másodelnök elnöklete alatt teljes ülést tartanak, melynek tárgyai: I. Megvitatása és eldöntése a kir. Curia ellentétes elvi alapokon nyugvó több határozatában észlelt következő büntetőjogi vitás elvi kérdésnek: «Ha valamelyik fél a kir. törvényszék mint II-odfoku biróság Ítélete ellen a B. P. 556. §-a által megengedett semmiségi panaszszal élt, megsemmisithető-e az ítélet a B. P. 384. §-ában jelzett, hivatalból észlelendő semmiségi oktk valamelyike alapján?* A kir. Curia vonatkozó határozatainak számai: 10,450, 10,567, 10,148, 10,456, 10,755 és 10,757/B. 900. E 1 ő adó: D r. Neuberger I g n á c, a kir. Curia bírája. II. Folyó tárgyak (esetleg). A magyar kir. Curia ügyforgalma s tevékenysége 1900. évben: 1- Polgári ügy; beérkezett az 1900. év folyamán 7,790 (a mult évben 7,189),a mult évi hátralékből 2,329, összesen 10,119 (a mult évben 9,765.) Ebből elintéztek összesen 7,358 ügyet (a mult évben 7,436), hátralék 1900 december 3l-én 2,761 (a mult évben 2,329.) Különbözet -f- 432. — 2. Váltóügy beérkezett 1,553 (a mult