A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 49. szám - A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok üzleti adó-alapjának megállapítása

360 A JOG a birák elintézik ugyan ügyeiket, de az adósok nagy örömére a makacssági ítélet se fog három hónapnál rövidebb idő alatt jogerőre emelkedni, mert nem lesz aki leirja; most két dijnok mellett is elég lassan megy a kiadmányozás, — mi lesz majd, ha a járásbírósághoz beosztott egy dijnok hol a telekkönyvi, hol pedig a polgári és büntető osztálynál lesz kénytelen dolgozni, hogy innen is, onnan is kerüljön ki már valaha egy végzés a felekhez így nem lehet takarékoskodni s ily méltánytalanul nem lehet a megtakarítást keresztül vinni s azért kérünk orvoslást. Heumann József dr, moóri ügyvéd. Irodalom Megjelentek. A, F r a n k 1 i n-társulat kiadta Magyar Jogászegyleti Értekezések sorozatában: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről folytatott vita. Előadta Gold Simon dr. Ára 60 fillér. A magyar szerződési jog az Árpádok korában. Irta Illés József dr. Ára 2 korona. A büntetés kimérése kriminálpolitikai szempontból. Előadta Baumgarten Izidor dr. Ára 40 fillér. Külföldi hatóságnál előterjesztett magáninditvány belföldi joghatálya. Irta Doleschall Alfréd dr Ára 40 fillér. Ügyvédi naptár. Szerkeszti K e n e d i Géza dr. L é g r á d y testvérek kiadása. Révai-kalendáriorn, Irodalmi naptár jegyzőkönyvvel. Jogállam. Jog és államtudományi szemle. Ezen havi szemlének, melyet Edvi Illés Károly dr. mint főszerkesztő Baumgarten Nándor dr. és Gyom a i Zsigmond dr. mint szerkesztőkjegyzenek, 1. száma megjelent. A folyóirat cikkeket közöl Edvi Illés Károlytól, E n y e d y Lukácstól, B e c k Hugó dr.-tól N e uman Ármin dr.tól, Pollák Illéstől és Somló Bódogtól. Vegyesek. A német kölcsönös biztosítási társulatok kötvényeinek öngyilkossági záradéka tekintetében a lipcsei «Reichsgericht> f. é. június 5-én érdekes határozatot hozott. Egy ilynemű társaság alapszabályváltoztatást eszközölt, mely szerint a biztosítási összeg, bizonyos előfeltételek mellett, a biztosítottnak öngyilkossága esetében is ki volt fizetendő. Ezen kedvezmény azonban csak az ujonran belépett tagok javára szólt és nem birt visszaható erővel a rég'bb kötvényekre. Egy ily régibb, öngyilkosság által kimúlt tagnak örökösei ennek dacára a biztosított összeg kifizetését per iftján követelték és a «Reichsgericht» a társulatot tényleg a fizetésre kötelezte. A határozat természetesen csak a kölcsönös biztosítási társulatokra terjedt ki, és ki nem hat a többi társulatokra, melyek kölcsönösségen nem alapulnak. Helyreigazítás. Klein Ede dr. lapunk 47. számabeli cikkének végső soraiba oly értelemzavaró sajtóhibák csúsztak, hogy szükségesnek látjuk azokat újra közölni. E sorok tehát helyesen igy szólnak : «Nevezzük ezen superplust, amelyet az egyszerű animushoz hozzá kell adni, «=<»-nak, akkor Savigny szerint: d = c -j- a p — c -j- a + a Savigny szerint tehát a -\- c csak detentiót ad, ha ehhez hozzájárul még az animus fokozódása, az a, csak akkor emelkedik fel a detentio possessióvá*. Kiskorú tulajdonát képező ingatlant haszonélvező özvegy, amennyiben nem gyám, az árvaszékkel szemben számadási viszonyban nem áll és igy a kiskorú számadásra kötelezett gyámja által beadott számadásból kifolyólag megállapított tuikiadásnak megtérítésére gyámhatóságilag nem kötelezhető. A m. kir. belügyminiszter 190). évi 72,253. sz. határozata. Z. vármegye közigazgatási bizottságának. A közigazgatási bizottság gyámügyi felebbviteli küldöttségének határozatát, melylyel a vármegyei árvaszék végzésének azon részét, mely szerint kimondatott, hogy özv. Zs. Imréné szül. V. Eszter a—i lakos, a Zs. István, mint kiskorú Zs. József gyámja által benyújtott 1897—1<S98. évi számadásból kifolyólag, számadó gyám javára megállapított 521 kor. 98 fillér tulkiadást az általa haszonélvezett vagyon jövedelméből megtéríteni tartozik, oly változtatással hagyta helyben, hogy az özv. Zs. Imréné terhére megállapított 521 kor. íi98 fillért, 157 korona 42 fillérre leszállította, nevezett Zs. István gyám által közbetett felebbezés folytán és hivatalból is felülvizsgálván, azt az annak alapját képező árvaszéki végzéssel együtt az 1886. évi XXI. t.-c. 10. §-ában gyökerező jogomnál fogva megsemmisítem. Mert özv. Zs. Imréné szül. V. Eszter, mint a kiskorú Zs. József tulajdonát képező ingatlan haszonélvezője, amennyiben nem gyám, az árvaszékkel szemben számadási viszonyban nem áll és igy a kiskorú számadásra kötelezett gyámja, Zs. István által beadott számadásból kifolyólag megállapított tuikiadásnak az általa k izeit vagyon jövedelméből való megtérítésére gyámhatósági uton annyival kevésbé kötelezhető, mert a gyámhatóság még azon kérdésben sem határozhat, hogy a haszonélvező özvegy, a vagyon jövedelméből a kiskorú örökös részére tartozik-e és mily összeget átengedni vagy fizetni. Fizetésre az özvegyet csakis a bíróság kötelezheti, illetve marasztalhatja el. Végrehajtás és személymotozás. Az abauj szántói kir. járás bíróság: «a folytatólagos kielégítési végrehajtás 247 kor. 50 fill. tőke erejéig F. H. bécsi kereskedő felperes részére . . . orvos ellen, ennek összes ingóságaira elrendeltetik és annak az 1881: LX. t.-c. értelmében F. H. vagy helyettese közbenjöttével leendő foganatosítása végett N. I. bír. végrehajtó kiküldetik. A bíróság végrehajtatót abbeli kérelmével, miszerint a bíróság utasítsa a bír. végrehajtót, hogy zsebkutatást eszközöljön, elutasítja; mert az 1881: LX. t.-c. 31. §-a értelmében csupán a lakás és tartályok felnyitásának és az azokban való kutatásnak van helye. A hivatkozott törvénycikkben a személy megmotozása, különösen a zsebkutatás nincs megengedve, márpedig a személyes szabadság csupán a törvény kifejezett rendelkezése mellett korlátozható. De el '.olt utasítandó a kérelem azért is, mert a törvény rendelkezéseit a bírósági végrehajtó ismerni tartozik s ha ezt nem ismerné, sérelmes eljárása ellen előterjesztésnek van helye. A kassai kir Ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését a folytatólagos végrehajtás elrendelésére vonatkozó nem neheztelt részében nem érinti, abban a felfolyamodással megtámadott részében pedig, an;eiy szerint a kir. járásbíróság a végrehajtót a végrehajtást szenvedett személy elleni kutatás elrendelése s az irányban a bírósági kiküldöttnek utasítás adása iránti kérelmével elutasította, helybenhagyja azért, mert a végrehajtási eljárásról intézkedő törvény egyrészről meghatározza a végrehajtás foganatosításának területét és módját és másrészről felsorolja azokat az ingókat, amelyek foglalás alá nem vehetők; miértis nem teljesíthető az oly irányú kérelem, hogy az eljáró bíróság a végrehajtás elrendelésekor a bírósági végrehajtónak utasítást adjon a tekintetben, hogy az 1881: LX. t.-c. intézkedéseiben megszabott határok között a végrehajtást esetleg az idézett t.-c. 32. §-a alapján a kutatást miként foganatosítsa s mert, amennyiben a bírósági végrehajtó a végrehajtás foganatosításakor szabálytalanul járt volna el, a netán szenvedett sérelem az 1881: LX. t.-c 34. §-a értelmében előterjesztés utján orvosolható. (1901. október 31-én 5,626. sz.) Lukácsffy István dr, székelyudvarhelyi ügyvédi irodájában gyakorlott ügyvédjelölt, esetleg fiatal ügyvéd azonnal alkalmazást kap. Azok, akik vidé ken szerezték gyakorlatukat, előnyben részesülnek. 2—i Fiatal ügyvéd fővárosi vagy nagyobb vidéki ügyvédi irodába irodavezetőül esetleg társul ajánlkozik. Cime a kiadóhivatalban. MUTUAL new-yorki életbiztosító-társaság. A világ legnagyobb és leggazdagabb biztosító-társasága. Vagyon 1900 december 31-én 1,687,840,(68-45 frank Biztosítási állomány 1900 december 31-én 5,914,496,829-12 frank Magyarországi vezérigazgatóság: Budipest, IV , Károly-körut 26. m A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. fUlM HÉ8ZVÉN1TÁASA8ÁO NYCWOAJA BUOWMTEN.