A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 49. szám - A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok üzleti adó-alapjának megállapítása

358 A JOG p. bir. elvi jel határozatok, továbbá 187. évi XXIV. törve. 4. §. 6. pont). 13. Értékpapírokra nézve, melyek az adóköteles pénzintézet saját tulajdonát képezik, azoknak tőzsdei árfolyama emelkedése folytán létrejött jövedelem-szaporulat (321/85. p. bir. elvi jel. határozat). 14. Fizetése az igazgatóknak, az alkalmazott tisztviselők és szolgáknak, ugyanazok lakáspénze, vagy a részükre természetben átengedett lakások bérértéke (1875. évi XXIV. törv. 4. §. 9. pont 46/97. és 270/900. közig. bir. elvi. jel. határozat). 15. Földadóval megrótt jövedelem (1888. évi hiv. összeállítás II. rész 19. §.) 16. Házadóval megrótt jövedelem (1888. hiv. összeáll. 19. §.)• 17. Házbérek, melyek a társulati célokra használt helyiségek után tényleg kiadattak. (1875. évi XXIV. törve. 4. §. 5. pont. vesd össze fenti I. 17. ponttal.) 18. Házbérért éke a társulat saját házában társulati célokra használt helyiségeknek (1,708 901. b. p. elvi jel. határozat). 19. Házbérértéke a társulati alkalmazottaknak természetben átengedett lakásoknak (fenti II. 14. pontban idézett rendelkezések szerint.) 20. Idegen részvények után élvezett jövedelem (299/901. közig. bir. elvi jel. határozat). 21. Irodai szerek beszerzésére a társulat által tényleg kiadott összegek, ha azok valóban társulati célokra szükségeltettek (1875. évi XXIV. törve. 4. §. 5. pont). 22. Javítási költségek, melyek a leltár szerinti felszerelési állapot karban tartására tényleg kiadattak és e célra szükségeltettek (1875. évi XXIV. törve. 4. §. 5. pont). 23. Jelenléti jegyekért és jutalékok cimén az igazgatónak, az igazgatótanács tagjainak és tisztviselőknek kifizetett összegek (1875. évi XXIV. törve. 4. §. 9. pont és 1880. évi LX. törve. 1. §.) 24. Jutalékok lásd a fenti II. 23. pont alatt. 25. Jutalmak csak az esetben, ha a fizetés jellegével bírnak (1,031/88. p. ü. elvi jel. határozat), vesd össze az I. 23. pont alattival. 26. Kamatok. a) csak 70°/0 erejéig a más pénzintézeteknél betétkönyvek vagy folyó számlára, de nem váltóra elhelyezett tőkék után (679/86. p. ü. bir. elvi jel határozat), vesd össze fenti I. 25. a) pont alattival ; b) a törzsbetétek 6°/0-a erejéig az 1880. évi LX. törve* 1. §-ban jelzett kedvezménybei: részesített önsegélyző egyleteknél az egyleti tagoknak kifizetett kamat-összegek után (vesd össze fenti I. 25. K. pont alattival) ; c) teljes összegben : a) a tőkésített kamatok (385/85. p. ü. bir. elv. jel. határozat.) f) a takarékbetétkamatok (385/85. p. ü . bir. elv. jel. határozat). y) a visszleszámitolt váltók kamatai 385/85. p. ü. elv. jel. határozat. '^) elsőbbségi kötvények kamatai (1875. évi XXIV. törve. 4. §. 2. p.) E) jelzáloggal biztosított tőkék kamatai, tekintettel az 1875. évi XXII. t.-c. 6. §. c) pontjára (1875. évi XIV. törvénycikk 4. 3. p.) "Q) az üzletbe fektetett idegen tőkék kamatai (1875. évi XXIV. törve. 4. §. 3 p.) g) A vállalat tulajdonát képező állampapírok, vagy egyéb adómentes értékpapírok kamatai (1896. évi «Pénzügyi Közlöny)) 18. számában 36,026/96. számú p. ü. min. körrendelet), vesd össze fenti I. 25. pont alattival. Itt megjegyeztetik, hogy az 55/97. és 206/99. sorsz. közig. bir. elvi jel. határozatokkal kimondatott, hogy a Pesti magyar kereskedelmi bank által kibocsátott községi kötvény és a magyar jelzálog hitelbank nyereménykötvénye nem tartozik az adómentes értékpapírok sorába. Különben is, amely értékpapírok külön törvény által adómentesittettek, a fentebb idézett 36,026/96. számú pénzügyminiszteri körrendeletből kitűnnek, mely rendelet megjelenése óta adómentesitett értékpapírok az 1896. és 1899. évi «Pénzügyi Közlöny»-ökben megjelöltettek. 27. Lakásbérek (lásd «házbérek» vezérszó alatt). 28. Lakbérénék (lásd a házbérérték» vezérszó alatt). 29. Napi biztosi dijak (lásd ((jelenléti jegyek», illetve «fizetések» vezérszó alatt» 30. Nyugdijbiztositási járulékok (lásd «Pótlékok» vezérszó aiatt). 31. Osztalék, más nyilv. számadásra kötelezett egyesületek és vállalatok részvényei után (188/84. p. bir. elvi jel. határozat). 32. Pénzintézeteknek a más nyilv. számadásra kötelezett egyesületek és vállalatoktól élvezett bárminő jövedelme (1,404/89. p. ü. bir. elvi jel. határozat). 33. Pótlékok, melyek a társulati tisztviselők fizetése mellett e fizetésük arányában személyenként rendszeresített javadalmazási pótlékot képeznek (299/801. közg. bir. elvi jel. határozat). 34. Részvények (lásd «Idegen részvények)) és «U| részvények» cimü vezérszavakat. 35. Sorsjegyek nyereménye (1,217/88. p. ü. bir. elvi jel. hat.) 36. Szaklapok járatásáéit kiadott összegek (1,870/93. p. ü. bir. elvi jel. határozat.) 37. Telefonért fizetett összeg (1,870/93. p. ü. bir. elvi jel. hat.) 38. Telepítési dijak (!. «váltótelepitési dijak» vezérszó alatt.) 39. Tisztviselők fizetése, lakáspénze, jutaléka stb. (1. az illető vezérszavak alatt). 40. Tüzkárbiztositási összegek a gőzmalom részvénytársaságoknál (1,385/89. p. ü. bir. elvi jel. határozat). 41. Uj részvények kibocsátásánál a névértéken felül befolyt és tartalékba helyezett összeg (1/97. közig, bir döntvény) még az esetben is, ha nem helyeztetik tartalékalapba, hanem más célra fordittatik (115/98. közig. bir. elvi jel. határozat). 42. Ügynöki dijak (lásd «Dijak» vezérszó alatt). 43. Váltótelepitési dijak (2,000/94. sorsz. p. ü. bir. elvi jel. hat.). A nyereség-vesztesség számla alapján fentiek tekintetbevételével megállapított adóköteles nyereményhez hozzáütendők, az esetben, ha e számlában elkönyvelve, illetve kitüntetve nem lettek, azok a szaporulatok, melyeket az adóévet közvetlen megelőző évről szerkesztett mérleg az ezt megelőző évi mérleggel szemben 1. a nyugdijalapnál, 2. osztalékalapnál, 3. rendkívüli tartaléklapnál és 4. tartalékalapnál előtüntet, de csak az esetben van ily hozzáütésnek helye, ha e szaporulatok a) nem uj részvények kibocsátásából kifolyólag előállott jövedelem-többletté képeznek (115/89. sz. köz. bir döntvény); b) nem a már megadóztatott előző évekbeli nyereményből származnak (573/86. p. b. elvi jel. határozat.) (M. P.) Bejföld Uj ügyvédi rendtartás. P 1 ó s z igazságügyminiszter P ol 1 ák Illés dr. ügyvédet, a bpesti kamara titkárát megbízta azzal, hogy ügyvédi rendtartási tervezetet dolgozzon ki. P o 1 1 ák a megbízást elfogadta. Kíváncsian néznek ezen tervezet elé, miután tudvalevőleg P o 1 1 á k Illés az országos ügyvédgyülésen fényes beszédben a numerus clausus mellett foglalt állást. A Magyar Jogászegylet Környei Ede dr. elnöklete alatt november 30-án tartott télies ülésében B a u mjg a r t e n Izidor dr. koronaügyész helyettes tartott előadást a büntetés kimé réséről, kriminálpolitikai szempontból. Első sorban körvonalozta a konzervatív büntetőj. iskola és az uj kriminologiku> irány ellentétes álláspontjait. Megtámadta Lisztnek ismeretes tanát mely az alkalmi és a megrögzött bűntettesek közt levő különbségből vezeti le az uj iskola büntetőrendszerét — szerinte a megkülönböztetés meddő. Foglalkozott a büntetés javitó hatásának kérdésével, a javítást csak mellékcélnak ismeri ei, s ismerteti az idevágó amerikai reformkísérleteket. A büntetés kimérésére nagyobb súlyt kell fektetni. Általános szabályokat kell a törvénynek erre nézve felállítani, mert ma minden biró a maga individualitását viszi be az ítéletbe, ami sok igazságtalanság kútforrása. Hevesen megtámadja a föltételes elitélést, mint az uj irány egyik legnagyobb érdeklődéssel fogadott reformját. Kiemeli, hogy Liszt és Fayer, kiknek ellentétes álláspontja közismeretü, e kérdésben találkoznak; már ez is mutatja, mennyire mást ért mindegyik alatta. Nem tudja magának megmagyarázni, hogy a régi, individualisztikus iskola hive is lehet barátja a feltételes elitélésnek. Ellenzi a reformot már csak azért is, mert részrehajló Ítélkezésre fog vezetni, osztály, felekezeti és nemzetiségi külömbségek előtérbe jutása tolytán.