A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 48. szám - Az I893: XVIII. t.-c. 5. b) pontjának értelmezése

348 A JOG nevében, hogy a kongresszus elnöke mondja ki a napirend I. pontja feletti vita befejezését. Nagy lárma és zaj után az indítványt visszavonták. Dr. P o J 1 a c s e k Sándor tekintettel a napirend bő anyagára indítványozta, hogy az elnök az eló'adókat csak egy negyed óráig engedje beszélni. A kongresszus nem fogadta ei ezt az inditványt. Dr. Zakariás János brassói ügyvéd P a p p József indítványához nem járulhat, mert habár elvileg helyesli a szóbeliségnek és közvetlenségnek a perrendtartásban való érvényesülését, de a helyeslés szavát elfojtja a keserűség az ügyvédi kar érdekeinek sérelméért, s mert azért gyűltünk össze, hogy sérelmeinket kifejezzük, a köszönetnyilvánításnak itt helye nincs. Indítványozza, hogy az ingatlanra vonatkozó dologjogi perekhen a 400 K. értékhatáron alól is kötelező' legyen az ügyvédi képviselet és hogy az ügyvédi kar függetlensége érdekében a kötelező ügyvédi díjszabás az ügyvédi rendtartásban szabályoztassék. Hajdú Dezső (Zenta) felszólalása után elnök a kongresszust d. u. 12 órakor berekesztette s tudatta, hogy a tanácskozásokat másnap d. e. 10 órakor folytatni fogják. Az ügyvédgyülés tagjai d. u. 2 órakor a Hungária szálló nagytermében bankettre gyűltek össze. A banketten egész sereg pohárköszöntő hangzott el. Nov. 25. A tanácskozáson Hlatky Endre elnökölt, aki az ülés megnyitása után figyelmeztette az egybegyűlteket az idő rövidségére s e tekintetben önmérséklésre hívta fel a gyűlés tagjait. Azután a napirend első pontjának tárgyalását folytatták a polgári perrendtartás tervezetének az ügyvédi képviseletet érintő intézkedéseiről. E n y i c k e y Gábor, az első fölszólaló, hozzájárul az előadó véleményéhez s ennek csupán azt a pontját nem helyeselheti, amely a 400 koronán felüli sommás perekben már az ügyvédi kényszert óhajtja alkalmazni. Kifogásolja az előadónak a könyvkivonati perek illetékességére vonatkozó javaslatát is. Ajánlja, hogy a gyűlés az emiitett két pont kivételével fogadja el az előadói javaslatot. Riedl Samu szegedi ügyvéd Zakariás Jánosnak tegnap beterjesztett indítványával polemizál, határozottan tiltakozva az ellen, hogy a kötelező ügyvédi díjszabás kérdése ezen az országos gyűlésen még csak meg is említtessék. Indítványozza, hogy Zakariás indítványa szavazásra ne bocsáttassék. E közben öt tag a vita bezárását indítványozta, mire az elnök feltette a kérdést, elfogadja-e agyülés az előadó indítványát ? A gyűlés az inditványt általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. B a r a c s Marcell és társainak az ügyvédi rendtartás autonómiájára vonat <ozó javaslatát a gyűlés eltogadta, ellenben Z akariás-nak a kötelező ügyvédi díjszabásra vonatkozó indítványát elvetette. Következett a napirend második pontja: mily módon és mely eszközökkel tehető az igazságszolgáltatás a szegényebb sorsú nép részére hozzáférhetőbbé és olcsóbbá ? Az elnöki széket Pankovics Andor foglalta el. A kérdés előadója: Nagy Dezső dr. Az említett kérdéssel kapcsolatos az 1896. évről vissamaradt következő kérdés: A közigazgatási bíráskodáshoz utalt jogügyek olcsó és gyors elintézése. Az előadó hosszabb érvelés után, melyben különösen a szegény nép tehetetlenségét tárja fel a jogkeresés dolgában, a következő inditványt terjeszti be: 1. A közigazgatási hatóságoknak polgári ügyekben való birói hatásköre megszüntetendő és az összes polgári vitás ügyek a bíróságok hatáskörébe utalandók. 2. A kir. járásbíróságok szaporitandók. 3. Meghonosítandó a vándorbirói intézmény. 4. A bélyeg és illetékköltségek a 100 koronás értékig terjedő perekben a lehető legcsekélyebb összegre szállitandók le. 5. A végrehajtás áilamilag díjazott közegek által a legmérsékeltebb díj mellett foganatosítandó. 6. A községi jegyzők magánjogi okiratoknak fölvételétől és telekkönyvi bejegyzések kieszközlésétől eltiltandók. 7. Oly községekben, melyekben királyi közjegyző nincsen, egyes ügyvédek a fönforgó szükséghez képest közjegyzői jogositványnyal ruházandók föl. A telekkönyvi beadványok ügyvédi vagy közjegyzői ellenjegyzéssel látandók el. Az itt elfogadott pontok értelmében fölterjesztés intézendő az igazságügyminiszterhez». Az indítványhoz elsőnek Szakolcai Árpád szólalt föl s Nagy Dezső indítványát azzal óhajtja kiegészíteni, hogy a munkásoknak a munkaadók elleni bérkövetelései a bíróságoknál soronkivül intéztessenek el. Óhajtandónak tartja továbbá, hogy az ingyenes jogvédelem az ügyvédi kamarával szerves összefüggésbe hozassék s a vidéki kamaráknál is létesíttessék hasonló intézmény. Földes Árpád a szegény nép érdekében kívánatosnak tartaná, ha a 20 frton aluli követelések pörlése bélyegmentes lenne s ha a szegényjog alapján megindított keresetek soronkivül intéztetnének el. Ily értelemben inditványt terjeszt be. Révész Ernő az előadónak javaslatát a vándorbirói intézményre vonatkozólag azzal akarja megoldani, hogy a vándorbíró a községekben előre jelzett napokon megjelenjék, a bagatellcseléd-és kihágási ügyekben fölmerült panaszok fölvételére és itéletmondásra. A fölszólalóknak Nagy Dezső előadó felelt röviden, mire a gyűlés az e őadó javaslatát általánosságban és részleteiben változatlanul elfogadta. Következett a napirend harmadik pontja: Állásfoglalás az ügyvédi nyugdíj ntézet létesítése tárgyában. Előadó Nagy Olivér dr, pozsonyi ügyvéd. Bevezetésül elmondta a nyugdíjintézet létesítésére eddig lefolyt mozgalmat s fejtegetései révén erősen kikel az igazságügyi kormány ellen, amely e mozgalmat mindenképen elfojtani vagy elodázni akarja. Határozati javaslata a következő: «A Budapesten 1901. novemberében tartott gyűlés az országos ügyvédi nyugdíjintézetnek kötelező alapon leendő létesítését és e tárgyban a kormányzat, esetleg pedig a törvényhozás azonnali intézkedését elodázhatatlan sürgős szükségnek tekinti; követeli, hogy a szükséges kormányhatósági intézkedés haladéktalanul megtétessék vagy pedig a vonatkozó törvényjavaslat minél előbb a képviselőház elé terjesztessék, s elhatározta, hogy ezen terv megvalósítása minden ok nélkül gördített akadályok elhárítása érdekében fáradságot nem ismerve fog egyenkint és testületileg küzdeni; kijelenti, hogy ebbeli erélyes mozgalmát, melytől semmiféle hatalmi szó el nem tántorítja, folyton ébren tartani erkölcsi kötelességnek tekinti, végül elhatározza, hogy e tárgyban a magyar országgyűlés képviselőházához kérvényt, az igazságügyminiszterhez pedig fölterjesztést intéz.» A határozati javaslatot a gyűlés magáévá tette és S t e r n Salamon indítványára még azzal egészítette ki, hogy a nyugdíjintézet létesítése dolgában 30 tagu küldöttséget meneszt az igazságügyminiszterhez. A gyűlés folytatását ezután délután 4 órára halasztották. Délután 4 órakor nyitotta meg a gyűlést Pankovits Andor alelnök. Neumann Ármin dr. indítványára a kongresszus elhatározta, hogy a IV. pont a. és b. alpontjait — mivel rokontermészetüék — együttesen fogja tárgyalás alá venni. Erre Pol Iák Illés dr mint előadó beszélt a napired IV. a. pontjáról: Az ügyvédség jelenlegi szervezetében meghagyandó-e, avagy uj alapra fektetendő-e ? Az ügyvédség jelenlegi szervezetének vagy uj alapra fektetésének kérdésében, mint előadó utalt arra az előítéletre, amely a numerus clausussal szemben, mint amely intézmény nálunk a Bach-rendszer ellenszenves emlékét idéz föl, fönnáll s a kérdés beható megvilágítása után közölte, hogy az állandó választmány ez irányban még nem foglalt végleges állást. Szóló hive a numerus claususnak, de tekintettel a közvéleményre is; tekintettel arra, hogy e nagy kérdés még nem eléggé érlelődött meg, nem óhajtja a saját nézeteit ez idő szerint indítvány alakjában előterjeszteni. Javasolja, hogy az ország ügyvédi kamarának tagjai közül bizottság küldessék ki, amely a kérdést az orsz. ügyvédgyülés állandó választmányának vezetése mellett fontolja meg s a két éven belül újból egybehívandó orsz. ügyvédgyülésnek tegyen jelentést és konkrét javaslatot. Következett Neumann Á rmin dr. előadása a IV. pont b. alpontjáról: «Mikép mérséklendő az ifjúságnak a túlzsúfolt ügyvédi pályára tódulása ? Előadó ismertetvén az ezen kérdésre beadott véleményeket és az azokhoz fűzött indítványokat ; a numerus clausus behozatalát tartja az egyedüli gyökeres orvoslásnak a kérdés megoldására. A következő határozati javaslatot nyújtotta be: Határozza el az ügyvédgyülés: 1. hogy az ügyvédgyülés szervezete uj alapra és pedig a numerus clausus alapjára fektetendő; 2. hogy az ügyvédképzés ugy elméleti, mint gyakorlati szempontból belterjesebbé tétessék a következő alapon: a) jogakadémiák jogi fakultásokká szerveztessenek át; b) az egyetemi 8 semester fentartásával kötelező szemináriumok honosíttassanak meg, a kolloquálás pedig az alapvizsga tárgyaiból kötelezővé tétessék; c) alakíttassák meg egy egységes elméleti államvizsga, mely az eddigi szigorlatok eredményét biztosítsa. Ezen vizsga leiétele adja a minősítést az ügyvédjelölti gyakorlathoz; d) a gyakorlati idő az elméleti képesítés teljes elnyerése után kezdődő öt évben állapíttassák meg olyképen, hogy abból legalább 3 év ügyvéd mellett töltendő; e) a gyakorlati idő alatt a jelölt a kamara kebelében és vezetése mellett havonkénti conferencokban köteles résztvenni; f) a mostani ügyvédi vizsga helyett szerveztessék egy nagy gyakorlati államvizsga, mely az összes jogi pályákra egyaránt képesít és amelyen különösen az Írásbeli dolgozatokra fektettessék a fősuly; g) az ügyvédségbe való felvételnél a kamara határozzon nemcsak formai qualifikáció alapján, de az ügyvédi hivatás követelményeinek megfelelő erkölcsi előfeltételek szabad mérlegelése alapján. Mielőtt a szőnyegen levő kérdés részletes vitáját megindították volna, megválasztották a nyugdíj ügyben a miniszterhez küldendő bizottság tagjait. Ezt a bizottságot — melynek vezetője Nagy Dezső — a miniszter másnap d. u. f2 órakor fogadja. A részletes vitát Kelemen Samu dr. szatmári ügyvéd nyitotta meg. A numerus klauzusnak, úgymond, nem vagyok hive. 1867-ben megteremtettük a magunk államjogi önállóságát,