A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 48. szám - Az I893: XVIII. t.-c. 5. b) pontjának értelmezése

A JOG 349 de nem gondoltunk arra, hogy szervezzük gazdasági életünket is. Más nagy államokban, ahol virágzó ipar, kereskedelem és vállalati szellem van, a gazdasági életnek ezer meg ezer csatornája ] szivja föl az életpályára készülőket, és a gazdasági erö kovászából, mintegy önként kelnek ki a kenyerek, kínálva magukat, hogy ki-ki szegjen belőlük annyit, a mennyivel éhségét csillapíthatja. Nálunk nincs ipar, senyved a kereskedelem, és a vállalati szellem alig hogy kibontotta szárnyait, már is szárnyaszegetten, vérző tetemmel hever a földön. Ha tehát mi azt kiáltjuk a pályára készülő ifjúnak, hogy vissza, ez aggódva kérdi, hogy hová f Mindaddig tehát, míg nem teremtünk erőteljes gazdasági életet, gyökeres javulást nem várhatunk és azzal, hogy a gallérjánál fogva ragadjuk meg a betolakodó proletart és kidobjuk másfelé, hogy ott szaporitsa a társadalmi proletáriátust, a társadalmi éhséget nem csillapítottuk le. Mert ne gondoljuk, hogy a numerus clausus meg fogja állani az ügyvédségnél. Hasonló jogon követelhetik azt az orvosok, akik az orvos-nyomorral küzdenek, a teknikusok, ahol apályavégzett mérnökök három korona napidíj mellett végeznek másolási munkákat, a kereskedők, akik panaszkodnak a szabad verseny ellen, az iparosok, akik vissza akarnak térni a céheknek gyűrűjéhez. Mindez végeredményében nem vezethet másra, mint társadalmi disszulucióra, amelyben el kell merülnie az ügyvédi karnak is. De ne felejtsük el, hogy a numerus clausus: privilégium és a történelem arra tanit, hogy akik köiülveszik magukat a privilégium korlátaival, hogy bent lakmározhassanak, azok ellen alulról tör ki a társadalmi elégületlenség és a könyökök és öklök, amelyekről Pollák előadó ur beszélt, nemcsak a korlátokat fogják bezúzni, hanem az emberek fejét és az intézményeket is. Igaza van az előadó urnák. A numerus clausus még volt a régi rómaiaknál, ahol szemben állott egymással minden jognak és hatalomnak ura, a szabad polgár és rabszolga. Numerus clausus volt nálunk 48 év előtt is, amikor csak a nemes ember szerezhetett ingatlant és csak ő volt a jogok teljének ura. Numerus clauzus ma az is, amikor társadalmi osztályok szervezkednek osztályok ellen és könyörte'enül dobják ki a masikat. És numerus clausus az is, mikor a felekezet szervezkedik a felekezet ellen és nem azt kérdezik az embertől, milyen a jelleme, milyen a tanultsága, hanem milyen a vallása. Ez is numerus clauzus és a mit mi akarunk, nem kevésbbé brutális, mint a többi numerus clauzusok. A kik hát a numerus clauzus gyujtószállaival játszanak, vigyázzanak, mert azok nemcsak az ügyvédség bejáró kapuit fogják fölgyújtani, hanem fölfognak gyújtani utcákat, városrészeket és fölgyújthatják szabadságunk minden intézményét is. l'tana Fried Vilmos dr. szólalt föl. O nem lelkesedésből, de célszerűségből a numerus clausus hívének vallja magát. Beszéde végén határozati javaslatot nyújtott be, hogy az ügyvédség mai szervezete a numerus clausus rendszerén és az anciennitás alapján átalakittassék. Még Béke ff y Gyula szólalt föl a numerus clausus ellen s azután az elnök a vita folytatását másnap d. e. fél 10 órára halasztotta el. November 26. Az elnöki széket Győri Elek foglalja el. Tárgyalás alá került a tegnapi napirendnak kérdése, hogy mikép mérséklendő az ifjúságnak a túlzsúfolt ügyvédi pályára tódulása ? Fényes Samu kassai ügyvéd állást foglal a numerus clausus mellett. Ha túltermelés áll be az ügyvédi karban, akkor sokan az ügyvédek közül, akik a tisztesség utján boldogulni nem tudnak, kénytelenek lesznek züllésnek indulni. Ha az ügyvédnek túlnyomóan anyagi gondokkal kell küzdenie, sohasem fog megfelelni igaz hivatásának. Az előadó Pollák Illés indítványának elfogadását ajánlja. Pap József a numerus clausust illiberálisnak és visszaféjlődésnek mondja. Statisztikai adatokkal igazolja, hogy az ügyvédség szaporodása nem olyan veszedelmes, nincs tehát még ok arra, hogy a végső eszközhöz, a numerus clausushoz forduljanak. Az ügyvédség mindig szabad foglalkozás volt. amelyet védvámokkal korlátozni nem lehet. Ezzel a gyógyszerrel ne.n segítünk a betegen, hanem megöljük. Ol áh Dezső azt hangoztatja, hogy a megélhetés adja meg szabadságát az ügyvédi karnak A gazdaember védvámokkal biztosítja megélhetését, mért ne volna joga az ügyvédi karnak ahhoz, hogy megélhetésérő! hasonló eszközöskel gondoskodjék. Fenyvessy Soma a numerus clausus ellen szólt. Valkányi Lajos dr. a numerus clausussal nem látja veszélyeztetve az ügyvédek szabadságát. Nagy Dezső dr. kárhoztatja azt, hogy az ügyvédi kar visszatérjen a céh-rendszerhez. Ha a numerus clausus behozatik, nagyon megfogja szorítani az ügyvédek számát mert különbeii semmi értelme sincs. Ha — amint a javaslat kontemplálja, — csak az anciennitás révén lehet önállóad ügyvédkezni, akkor egy harmincéves, erőtől duzzadó fiatal ügyvéd kénytelen lesz beállani másnak a bürójába. Mire megvénül, bekerül a kamarába. így hát az ügyvédi kar csupa rokkantakból fog állani. Az egyetlen helyes mód az ügyvédi kar nívójának emelése. A helyes ügyvédképzés feltételeit kell megszabnunk; a gyakorlat akkor kezdődjék, ha vizsgáit megállta, az ügyvédi vizsga után is legyen még kétévi praxis. Ha ez meglesz, akkor nem fognak annyian tódulni erre a pályára, ez az igazi szellemi numerus clausus. Ajánlja Baracs véleményét, amit indítvány formájában terjeszt az ügyvédgyülés elé. I. A jogi szakoktatást illetőleg: 1. Az egyetemi 8 szemeszter fenntartandó; a katonáskodás cimén adott félévi kedvezmény eltörlendő. 2. Kötelező szemináriumok, kö élező kollokviumok az alapvizsgák tárgyaiból. Három alapvizsga. 4. A jogakadémiáknak csonka egyetemekké (jogi fakultásokká) átszervezése. II. Az elméleti vizsgákat illetőleg: 1. Egységes államvizsga, amely az eddigi szigorlatok eredményét biztosítja és a mely a tanintézet kebelében kizárólag a tanárok előtt teendő le. Ezen vizsga letétele adja a minősítést az ügyyédjelölti gyakorlathoz. 2. Tudományos jelleggel szervezett «tételesjogi> tudori fok szervezése. A tudományos egyetemek előtt megállandó ezen vizsgának tárgyai: a magyar magánjognak (vonatkozással a hiteltörvényre is) s a büntetőjognak tudományosan mélyített ismerete. Ezen tudori fok az ügyvédi vizsgára bocsátásnak előfeltétele. III. A joggyakorlatot illetőleg. 1. A jelöltek jegyzékébe fölvételhez az egységes államvizsga letételének igazolása és feddhetetlen jellem, melyért két ügyvéd ajánlása is álljon, helyt kívántatik. 2. Az összes gyakorlati idő öt év; ebből legalább háromnak megelőznie, legalább kettőnek követnie kell az ügyvédi vizsgát. 3. Havi jelölt-conférence-ok a kamara kebelében és vezetése mellett; e célból colonne-okba osztás és kötelező részvétel; szorgalmi jegyek. 4. Az ügyvédi vizsgát megelőző joggyakorlatból másfél év bíróságnál töltendő el. 5 Az ügyvédjelölt tartásának tilalma mint fegyelmi fő- és mellékbüntetés, ti. Az ügyvédi vizsga utáni gyakorlatnak megismétlése abban az esetben, ha a pályáról lelépett ügyvéd a felvételi kérelmet megelőzőleg három éven át ügyvédi, birói, közjegyzői vagy jogtanári működést nem folytatott. IV. Az ügyvédi vizsgákat illetőleg: 1. Előfeltétel: háromévi joggyakorlati időr, felül, a tudori fok megszerzése és kellő számú conférence-szorgalmi jegyek. 2. Fősuly az Írásbeli dolgozatokon; egyénenkénti klauzura-munka. 3 A vizsgáló-bizottság ismételt relegálási| joga hat hó— kétévi ujabb joggyakorlatra. V. Az ügyvédek jegyzékébe fölvételt illetőleg: a visszavetési jognak szélesebb alapokra fektetése. Füredi Mór dr. csatlakozik Baracs indítványához,de csak a numerus clausus mellett, mely praeventiv intézkedés. Nincs igazuk azoknak, akik a numerus claususban az ügyvédi függetlenségnek veszedelmét látják, mert ez a függetlenség a numerus clausus keretében könnyebben érvényesülhet. Pollák Illés véleményéhez csatlakozik. Tizpercnyi szünet után Zakariá s János dr. (Brassó) szólt a tárgyhoz. A numerus clausust elitéli, mert a szabad verseny, a harc tüzében fejlődhetnek a tehetségek. Akik a fővárosban nem találnak teret, menjenek oly járásbíróságok székhelyére a vidékre, ahol ügyvéd nincs, ahol csak egy van s ahol gyakran a nemzeti eszme érdekében szükség van rá. Kenedi Géza dr. csakis tárgyias szempontokból óhajtja a kérdést megvilágítani. Mindenekelőtt figyelmeztet a liberális szónak, amelylyel annyira visszaélnek, valódi értelmére, mert e szó leple alatt sok dugárut is visznek. Azután rámutat a szabad ügyvédség fogalmára, amely nem azt jelenti, hogy ablakait és ajtaját mindenki számára nyitva tartsa, hanem abban, hogy meggyőződését kiki szabadon vallhatja. Mindkettőt, a liberalizmust épp ugy mint a szabad ügyvédséget szépen össze lehet egyeztetni a numerus clausus intézkedéseivel. Akik a numerus clausust ugy tekintik, mint az ügyvédi kar lezárását, nem merítették ki e s^ó fogalmát, ü ugy képzeli, hogy nemcsak kinevezés avagy anciennitás révén lehessen az ügyvédi karba jutni, hanem mindkettő összekapcsolásával. Természetes, hogy gyors orvoslás a numerus clausustól nem várható. Beletelik egy félszázad, mig hatása megérzik. Hosszasan érvel ezután a bifurkáció mellett. Indítványozza, hogy mondja ki a gyűlés, hogy az ügyvédi kar szervezkedését, a létszám megszorítását szükségesnek tartja, de a reformnak a testületi függetlenséget csorbítania nem szabad. Ily irányú reform előkészítése az ügyvédi kamarák sürgősfeladata. Ezután a tanácskozás folytatását d. u. 4 órára halasztották. A délutáni ülésen elsőbben dr. Nagy Dezső, az ügyvédi nyugdíj ügyében a miniszternél eljárt küldöttség vezetője, számolt be küldetéséről. Az elnök indítványára a kongresszus tudomásul vette a küldöttség eljárását. Azután folytatták a délelőtti tárgyalást. MayerÖdön (Gyulafehérvár) a numerus clausus ellen szólalt fel. Dr, Sichermann Bernát (Kassa) felszólalásában, a véleményében már jelzett állá pontjához híven, a numerus clausus behozatala mellett emelt szólt. Vázsonyi Vilmos drt a numerus claususról folytatott vita valósággal megdöbbenti. A numerus clausus homlokegyenest ellenkezett, mondhatni az egész magyar közvéleménynyel és most az ügyvédi kongressuson legkiválóbb kartársaink, igen fényes elmék, itt a numerus clausus mellett törnek lándzsát. Valóban nagy lehet már az ügyvédi kar elkeseredettsége, ha már ilyen fényes és logikus elmék is olyan gondolatkörbe — — bocsánatot kérek a kifejezésért — tévednek el, mint amilyent a numerus clausus képvisel és t. kartársaink méltóztassék megengedni azt a véleményt is, hogy nem az ügyvédi közvélemény, hanem az egész magyar közvélemény valami nagy kételkedéssel fogja fogadni előző tárgyalásainkat, előző javaslatainkat, amelyekben mint a jognak magasztos lelkesedéssel eltelt katonái akarunk | bemutatkozni a közvélemény előtt és a numerus claususról folytatott vitánkat a nagy közvélemény nem fogja másnak tekinteni,