A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 47. szám - Közvetett- és szolgabirtok. Kritikai tanulmány a német polgári törvénykönyv és a magyar általános polgári törvénykönyv tervezete alapján. (2. r.)

344 A JOG december 12-én 1900. B. 256/6. sz. a. hozott végzésével kimondta, hogy a — különben szerinte is fenforgó — becsületsértés vétsége miatt a további eljárást törvényszerű magánvád hiányában mellőzi, s minthogy a kérdéses kifejezések a kih.btkv. 48. §-ában körülirt, kisebb jogsértést képező kihágást is magukban foglalják, elrendelte, hogy ezen kihágás fenforgása miatt az iratok a hatáskör kérdésében hozandó határozathozatal végett a minisztertanácshoz felterjesztessenek. Az ekként támadt hatásköri összeütközést a kir. miniszte rium megvizsgálván, a további eljárásra a kir. bíróság hatáskörét állapította meg, mert a N. (G.) M. által használt kifejezések a kir. járásbíróság nézete szerint is alkalmasak lévén a becsületsértés tényálladekának megállapítására, semmi akadály sem forog fenn arra nézve, hogy a kir. bíróság ezt a vétséget, a melynek elbírálása az 1897. évi XXXIV. t.-c. 18. §-ának 6. pontja által hatáskörébe van utalva, törvényes hatáskörében érdemlegesen elbírálja Megjegyeztetik, hogy a becsületsértés vétsége miatt az eljárásnak abból az indokból való mellőzése, hogy törvényszerű magáninditvány nem forog fenn, szintén érdemleges elintézést képez; továbbá, hogy a kir. bíróság — a mennyiben ugy találná, hogy nem az a vétség forog fenn, a melynek cimén az eljárás hatáskörébe utaltatott, hanem csak a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt kihágás, a közigazgatási hatóságnál szélesebb hatáskörben járván el, ezt a kihágást is érdemlegesen elbírálhatja. (2,807/1901. I. M. sz.) A kereskedő felelőssége a cégvezető információjáért. Nagy szenzác'ót kelt Németországban a Reichsgerichtnek egy legújabb határozata, amelyben kimondotta, hogy a kereskedelmi üzlet főnöke szavatossággal tartozik a hamis információért, amelyet cégvezetője egy kérdezett személy hitelképessége tekintetében főnöke nevében, bár fölhatalmazása nélkül adott. Az érdekes határozat a következő: Infoimáció adása kétségkívül a kereskedelmi üzleti élet rendes funkcionálásához tartozik és arra nézve, aki a kérdést teszi, az ő kereskedelmi üzletében kiváló jelentőséggel bir. Ez a tény tehát, mint a kereskedői iparüzem keretébe tartozó eljárás, azon cselekvények körébe vág, amelyeknek teljesítésére a cégvezető a kereskedelmi törvény értelmében föl van hatalmazva. Az oly cselekmények pedig, amelyeknek teljesítésére objectiv természetük szerint a cégvezetéssel megadott képviseleti jog kiterjed, nem szűnnek meg képviseleti cselekmények lenni azért, mert a képviselő által jogellenes szándékkal teljesítettek. Csak ily korlátozással szabad elfogadni azt az elvet, hogy valamely hatáskör átruházása, amely a képviselet jogosultságán alapul, csakis megengedett cselekmények teljesítésére vonatkozik. Általánosan el van ismerve, hogy a cégvezető által kötött szerződésekre nézve irreleváns, hogy mily szándékkal köttettek. Ha szerződések kötésénél csalást követ el, ezért a főnök éppen ugy szavatol, mintha ő maga követte volna el azt. Ebből világos, hogy a prokurista cselekménye, ha csalárdság idézte is elő, mint a főnök cselekménye jön számba és hogy az általa kötött jogügylet, dacára az ő jogellenes szándékának, nem válik ki a jogügyletek közül akkor sem, ha a főnök abból kifolyólag a törvényes előírás értelmében köteleztetik. Ami pedig e tekintetben a szerződésekre nézve áll, az logikai okokból oly jogcselekményekre is vonatkozik, amelyek harmadik személyekkel szemben tett üzleti nyilatkozatokból állanak, kereskedelmi üzlethez tartoznak és a cégvezető által a főnököt k pviselő minőségében adattak, ha ez a saját cég jogügyletén kivül .de a cégvezető képviseleti jogkörének határán belül történt. Ettől eltérő elbánásnak nincsen belső alapja. Ha tehát a főnök köteles a cégvezető ajánlatait, dacára az alapul szolgált fondorlatnak saját maga által adott nyilatkozatnak elismerni, ugy viszont ezek jogkövetkezményeinek is alá kell magát rendelnie és saját vagyonával kell szavatolnia azért a kárért, amelyet ez ajánlás okozott. Hatáskör megállapítása gyógyszereknek tiltott elárusitása miatt indított ügyben. A kir. minisztérium a B. Frigyes kolozsvári lakos gyógyszeráru-kereskedő ellen gyógyszereknek tiltott kiszolgáltatása által elkövetett kihágás miatt folyamatba tett ügyben Kolozsvár szab. kir. város tanácsa és a Kolozsvár városi kir. járásbíróság között felmerült hatásköri összeütközési esetet 1901. évi január hó 11-ik napján tartott tanácsában megvizsgálván, következőleg ha t á ro z o 11: Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik Indokok: Kolozsvár szab. kir. város tiszti főorvosa 1898. évi május 31-én. amiatt jelentette fel B. Frigyes kolozsvári gyógyszeráru-kereskedőt, ! hogy a 111,005/94. számú belügyminiszteri rendelet tilalma ellenére magánegyénnek chinint, valamint ricinusolajat szolgáltatott ki, az utóbbit 30 gr., tehát a megengedettnél kisebb mennyiségben. 1898. június 24-én ugyancsak 6 drb. chinin por kiszolgáltatása miatt tett a tiszti főorvos ujabb feljelentést. Ezen feljelentések tárgyában Kolozsvár szab. kir. város főkapitánya tárgyalást tartván, 1899. évi február 6-án 3,273/98. sz. a. hozott Ítéletével B. Frigyest az ellene emelt vád alól felmentette, mert tagadásával szemben a vádat beigazolva nem látta. Ezt az ítéletet Kolozsvár szab. kir. város tanácsa 1899. évi július 18-án 197. sz. a. hozott határozatával megsemmisítette s Í az ügynek a kir. járásbírósághoz való áttételét rendelte el, azzal j az indokolással, hogy a feljelentett cselekmény az 1879. évi XL. | t.-c. 92. §-ának 2. pontjában meghatározott s a kir. járásbíróság hatáskörébe utalt közegészség elleni kihágás tényálladékát állapítja meg. A kolozsvár-városi kir. járásbíróság 1899. évi szeptember 27-én 1899. B. 94 7/2. sz. a hozott végzésével az ügyet hatásköréből szintén elutasította, mert nézete szerint a feljelentett cselekmény a II. fokú közigazgatási határozatban hivatkozott kihágást nem állapítja meg. Az ekként támadt hatásköri összeütközési esetet a kir. minisztérium megvizsgálván, az eljárásra a közigazgatási hatóság hatáskörét tartotta megállapitandónak a következő okokból: 1879. évi XL. t.-c. 92. §-ának 2. pontjában körülirt kihágás tettese csak az lehet, aki «szabályszerü jogosítvány nélkül* árul vagy osztogat gyógyszereket. A gyógyszerárú kereskedő gyógyszerek árulására jogosítva lévén, az általa teljesített gyógyszereladás nem mondható szabályszerű jogosítvány nélkül történtnek s így nem vonható a hivatkozott törvényszakasz rendelkezése alá, hanem csakis abból a szempontból vendő elbírálás alá, hogy megfelel-e a 111,005/94. számú belügyministeri körrendelettel a gyógyszerek, gyógyszerfélék, mérgek és méregtartalmu anyagokkal való kereskedés tárgyában kibocsátott szabályrendelet intézkedéseinek. Minthogy pedig ezen szabályrendelet 2. §-a szerint gyógyszeráru kereskedők chinint a közönség számára egyáltalában nem, hanem csak vegygyáraknak, gyógyszeráru üzletnek és nyilvános gyógyszertáraknak adhatnak el, ricinus-olajat pedig a 3. §-ban hivatkozott II. táblázat szerint a közönség számára 250 gr. sulymennyiségen alul nem szolgáltathatnak ki, B. Frigyes a panaszlott eladásokkal a hivatkozott szabályrendelet rendelkezéseit szegte meg, az ezen szabályrendelet rendelkezéseinek megszegése által elkövetett kihágás elbírálása pedig a szabályrendelet 10. §-ának második bekezdése által a közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva (71,554/1900. I. M. sz.). Hatáskör megállapítása, hivatalos eljárásban levő községi előljárósági tagoknak torkon ragadása és kővel megdobálása miatt indított ügyben. A m. kir. minisztérium a M. János és társai oroszvégi lakosok ell en hivatalos eljárásban levő hatósági közegnek megsértése miatt folyamatba tett ügyben a munkácsi kir. járásbíróság és a latorcai járás főszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközési esetet 1901. évi január hó 11-ik napján tartott tanácsában megvizsgálván, következőleg ha tározott: Jelen ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Indokok. A feljelentés szerint M. János és társai 1 899. szeptember 1-én este Oroszvég község utcáján lármáztak, majd a kocsmába tértek be, ahonnan a záróra elmúlása miatt a községi biró által távozásra szólittattak fel. E miatt M. János és egyik társa a községi birót s az ezzel volt tanácsost torkon ragadták s a korcsmából el akarták távolítani. Mások közbelépése folytán a terheltek a korcsmából kifutottak, azonban az utcán lesbe állottak s elöljáróság tagjai felé köveket dobáltak. A terheltek ezen cselekményét a munkácsi kir. járásbíróság a KBTK. 46. §. és 74. §. alapján vélvén elbirálandónak, az iratokat illetékes eljárás végett a latorcai járás főszolgabirói hivatalához tette át. A nevezett főszolgabirói hivatal a BTK. 165. §-ba ütköző hatóság elleni erőszak ismérveit látván fennforogni, a hozzá áttett ügyben illetékességét leszállította. Tekintve, hogy a feljelentés szerint, melynek állításait az eddigi eljárás adatai meg nem cáfolták, a terheltek a hatósági közegeket hivatalos eljárásukban tettleg bántalmazták, illetve azoknak ellenszegültek, cselekményük a B. T. K. 165. §-ába ütköző s az 1897 : XXXIV. t. c. 17. §. 1. pontja szerint a kir. biróság hatásköréhe;: tartozó hatóság elleni erőszak ismérveit látszik magában foglalni, amely okból ebben az ügyben teljesítendő eljárásra a kir. biróság hatáskörét kellett megállapítani. (71,557/1900. I. M. sz.) PALLA8 RÉ82VÉNYTÁf»A8A0 NyOMOÁM BUDAPESTEN. Kúriai és táblai értesítések. Apatin B. M. dr. A kérdett ügyek nincsenek elintézve. Nyilvántartjuk. — Békéscsaba F. K. Opanszky -Opanszky (947/901) nov. 14. mv. — Beregszász Sz. K. Berzeviczy—Malonyav (2,840/901) nov 19. hh. — Csákóvá S. L. dr. Simon-Deniflee érk.' 5,386/901 sz a eloa. Pmkovits, n. e. - Csákovai tp. — Uüta érk. 736/901 v sz a előa. Hegedús. n. e. - Mircsu-Szeho érk. 866/901 v. sz. a. előa Bubla' n. e. — Gyöngyös P. S. dr. Braun-Kartenbaum felek között a Kúrián nincs per. - Kecskemét G. B. Votka-Pap (Visontai Ferencné) érk 3,064/901 p. sz. a. előa. Hanák, n. e. — Kolozsvár Gy. B A dr Bíró—Horváth még nem érk. - Komárom K. B. dr. Csejtei—pör érk. 6,"/61/901 p. sz. a. előa. Pecháta, n. e. — Marosvásárhely S G Izrael-Adria a Táblán érk. 245/901 v. sz. a. előa. Baumgarten, n e — Kovács-Vics a Kúrián érk. 4,034/901 sz. a. előa. Pásztélyi, de uj előadót kap. — Nagyszeben H. K. dr. Schossal—ErdéUszky n e — Sopron K. . dr. Bella-Bella (539/901) nov. 20. hh. - Sümeg B K Csigó-Forgács érk. 6,482/9^1 p. sz. a. előa. Illés Jenő n. e - Zombor G. I. dr. Foltz-ügy érk. 5,752/901 b. sz. a. előa. Raisz n e