A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 46. szám - A fővárosi állami rendőrség működése 1900. évben. 4. [r.]

184 A JO(i év folyamán febr. hótól kezdve havonkinti részletekben 7 írt s néhány krajcárt abból a célból adott át Sz. Bálintnak, hogy abból Sz. Józsefnek betegsegélyzó' járulékát befizesse: Sz. Bálint azonban csak 14 heti befizetést teljesített s összesen 2 ft 38 krt fizetett j be, a pénz többi részét saját céljaira fordítottaTekintet el azonban arra, mikép Sz. Bálin határozottan tagadta azt, hogy ö az általa be is fizetett 2 írt. 38 krnál többet Sz. J.-nétöl felvett volna; tekintettel arra, mikép Sz. J.-né egyedül álló, semmi mellékkörülménynyel nem támogatott vallomása nem szolgálhat megnyugtató bizonyítékul arra nézve, hogy Sz. Bálint vádlott az általa beismert 2 frt. 38 krnál többet vett volna át Sz. J.-nétől: ennélfogva Sz. Bálintot az ellene emelt vád alól fel kellett menteni annál is inkább, mivel a vádat a főtárgyaláson a kir. ügyész is elejtette s azt Sz. József sértett sem tartotta fenn. IV. A 6,035'99. B. sz. vádhatározattal O. Imre vádlott egy rendbeli sikkasztás büntette és egy rendbeli sikkasztás vétsége miatt azért helyeztetett vád alá, mive tagadásával sze i ben bizonyíthatónak mutatkozott ellene, mikép az 1897. febr. 11-től 1897. ápril 5-ig vagyis ez alatt az idő alatt, a mikor Sz. Bálint ugy a betegsegélyző pénztárnál, valamint a temetkezési egyletnél működni megszűnt s a pénzkezelést egyedül O. Imre teljesítette, a betegsegélyző pénztár kárára 222 frt 75 krt, a t. egylet kárára pedig 56 ft 80 krt jogtalanul saját céljaira felhasznált. A kir. ügyész a vádat arra alapította, mikép a b. seg. pénztár bevéted 1897. febr. hó 11-től az év április 5-ig, vagyis O. Imre pénztárnoki működése megszűntéig, a III sz. könyv szerint 349 frt 50 krt, az iratok közt levő s márc. 10-től vezetett kis könyv szerint 159 frt 19 krt, együtt tehát 508 frt 69 krt tett, s ezzel szemben a kiadás a IV. sz. kiskönyv szerint 346 frt 01 krt, az emiitett kiskönyv szerint 141 frt 01 kr., vagyis összesen 487 frt 02 krt tett, s habár a kiadások közül a IV. könyv 112 tétele alatt K. Istvánné neve alatt bejegyzett 30 frt az ugyanazon könyv 33. tétel alatt beirt 50 frt 76 kr, a 13i. tétel alatt beirt 50 frt 76 kr. a 134. tétel alatt 56 frt az emiitett kiskönyv 185.. 186,, 187. és 188. tételei alatt bejegyzett 76 ft. a K. Istvánné, K. Gy., M. J., M. A.-né vallomásai szerint valósággal ki nem fizettettek, s ekként azok valótlan kiadási tételek, s ekként az O. Imre eltávozásakor 223 ft 43 krnak kellett volna a pénztárban maradni, mégis ott mindössze 5 frt 60 kr. maradt, tényleges hiány tehát 222 frt 75 kr.; a t. egyletnél a jelzett idő alatt bevétel volt az V. könyv 185 lapján 46 frt 50 kr, a kis feljegyzési könyv szerint 4 frt 60 kr, együtt tehát 52 frt 10 kr, evvel szemben kiadásként a V. könyv 584. lapja szerint 52 frt van feltüntetve s habár M. A.-né és K. Gy. vizsgálati vallomása szerint a kiadások közül a V. könyv 584. lap. 8 tétel alatt bejegyzett 20 lt valóban kiadás, s ekként az O. Imre eltávozásakor 19 frt 10 krnak kellett volna a pénztárban maradni, mégis ott semmi se maradt. Ehhez járul még 37 frt 70 kr. büntetéspénz, amelyre vonatkozóan O. Imre vizsgálati vallomása szerint a t. egylettel szemben magát tartozásban levőnek beismerte (V.-nál 1. sz. a. fekvő iratok), ekkénttehát O. Imre'a t. egylet kárára 56 ft 80 kr elsikkasztásával alaposan gyanúsítható. Tekintettel azonban arra, mikép mint már fentebb kifejtetett, mind a két egyletnek pénztárkönyvei minden szakértelem nélkül oly kezdetleges módon vezettettek, hogy azokból a bevételek és kiadások összege megnyugtató bizonyossággal meg nem állapitható; tekintettel arra, mikép O. Imrének Sz. Bálint vallomásával is támogatott előadása szerint azok a bevételek és kiadások, amelyek 1897. febr. 11-től april. 5-ig terjedő időről vannak bevezetve, részben még febr. 11. előtt befolytak, illetve felmerültek, az a körülmény pedig, mikép a febr. 11-ig befolyt készpénz O. Imre által Sz. Bálintnak átszolgáltatva lett, fentebb mint bizonyított tényállás nyert megállapítást; tekintettel arra, mikép O. Imre vádlott ugy a vizsgálat, mint a végtárgyalás folyamán határozottan tagadta,*mikép a hiányzó összeget tényleg ő sikkasztotta volna el; tekintettel arra, mikép az O. Imre által a végtárgyalás alkalmával felmutatott s a jegyzőkönyvhöz 2-/. és 37. a. csatolt iratok O. Imre vádlott védekezését valószínűvé teszik; a kir. tszék nem találta minden kétséget kizáró és megnyugvást keltő módon bizonyítottnak, mikép a szóban forgó sikkasztásokat O. Imre vádlott követte volna el és pedig annál kevesbbé, mivel a végtárgyaláson kihallgatott összes igazgatókés választmányi tagok O. Imre ellen terhelő adatot nem szolgáltattak, s egyértelmüleg kijelentették, mikép a nevezett vádlott csak eszköz volt a Sz. Bálint kezében. Mindezeknél fogva a kir. tszék Ö. Imre vádlottat a fenti vád terhe alól felmentette. V. Sz. József vádlott az I. alatt bizonyított tényállással megegyezően beismerte, mikep 1 drb 3 írtra értékelt ezüst zsebórát, a miről tudta azt, hogy a Sz. Bálint ellen S. J.-né és Sz. J. részéről 1896 okt. 26-án és illetőleg 1897 febr. 25-én vezetett végrehajtások alkalmával le-, illetve felülfoglaltatott, a nevezett zálogjoggal bírók elől jogtalanul elvont, de avval védekezett, mikép aző tulajdonáttevő ingóknak a bírói zár alól leendő feloldása iránt ÍCTénypertMnditotts azt mégis nyerte: abban a véleményben volt, ho^y az igényelt ingó között a jelzett ezüst óra is közte van. & Tekintettel azonban arra, mikép a jelzett ezüst zsebóra a III-nál 11. a. periratok szerint a végrehajtási zár alól feloldva nem lett,á\\ tekintettel arra, hogy a jelzett zsebórára zálogjogot szerzett S. János és Sz. Józseftől a szóban forgó órát vádlott jogtalanul elve tte, tekintettel arra, mikép a vádlottnak ez a cselekménye a btk. 368. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétségének ismérveit tünteti fel, Sz. Józsefet ebben a bűncselekményben bűnösnek kellett nyilvánítani és tekintettel büntetlen előéletére, beismerésére, az eltulajdonított tárgy csekélyebb értékére, továbbá ama meg nem cáfolt védekezésére, mikép azt kitté, hogy a kiigényelt ingók között a jelzett óra is felmentetett a zár alól, a 92. §. alkalmazásával a fenti büntetésekkel kellett sújtani stbi. A debrceni kir. itélő tábla (1900. dec. 5.4006 sz a.) a kir. tszék felebbezett Ítéletét részben megváltoztatja és Sz. Bálint börtönbüntetésének tartamát 6 hónapra szállítja. Indokolás: Az elsőbiróság Ítéletében felsorolt túlnyomó enyhítő körülményekhez képest Sz. B. túlszigoruan kiszabott börtönbüntetését a btk. 91. §. alkalmazásával bűnössége fokához mérten leszállítani kellett. Annak előrebocsátásával, hogy habár Sz. Bálint és Sz. József bűnösség megállapítására nézve az ítéletet nem felebbezték is, ama körülmény folytán, hogy az 1897. évi XXXIV. t. c. 4 § a szerint ez ügyben a bp. életbeléptetését megelőzően érvényes eljárási szabályok szerint kell eljárni, az eddigi eljárási szabályok szerint pedig a büntetés mértéke a bűnösség kérdésétől el nem választható, ennél fogva a bejelentett felebbezések lolytán az ítélet, nevezett vádlottakra vonatkozóan a bűnösség kérdésében is felülvizsgálandó volt;' továbbá Sz. Bálint cselekményére vonatkozóan azzal a helyesbítéssel, hogy a m. seg. egylet könyve szerint 1897. febr. 11-én megállapított 277 frt 10 kr. bevételt a 417 frt 32 kr. kiadási összegből levonva, a tulkiadás nem 130 frt 22 kr. s a 10 frt postai betét hozzászámitásával 150 frt 22 kr s hogy a Sz. Bálint által elidegenített összeg nem 480 frt hanem 490 frt, — L kir. ítélőtábla a kir. tvszék ítéletét indokai alapján és azért hagyta helyben, mert habár a bet. s. egylet 1895 dec. 1-én felvett jegyzőkönyve szerint Sz. Bálint részére elnöki tiszteletdíjban 1896. évre 120 frt akként szavaztatott meg, hogy ez összeget a következő években is megkapja, minthogy elnöki állását csakis 1897. február hóig viselte, ez időre eső tiszteletdíját pedig a IV. sz. pénztári napló adatai szerint hónaponkénti 10 frtos részletekben felvette, nevezett vádlottnak az a védek: zése, hogy az elidegenített pénzt elnöki tiszteletdíjában jogosan megtarthatta, a felhozottak szerint sem volt figyelembe vehető. A m. kir. Kúria (1901 szept. 28. 2,417. sz. a.) által mindkét alsóbiróság ítéletének részbeni megváltoztatásával Sz. Bálint vádlott két rendbeli sikkasztás bűntettében mondatik ki bűnösnek s ezért a btk. 96. és 99. §-ai alkalmazásával 10 hónapi börtönre ítéltetik. Indokok: Sz. B. vádlott az alsófoku bíróságok ítéleteinek helyes megállapítása szerint két külön egylet kárára követvén el 100-100 frtot meghaladó összegben a sikkasztásokat; tekintve, hogy az a körülmény, mely szerint nevezett vádlott mind a két egyletnek elnöke és igazgatója volt, a sikkasztás cselekményeinek egységes voltát nem állapítja meg: ezeknél fogva vádlottat, kétrendbeli sikkasztás ^bűntettében ellett bűnösnek kimondani stb. Kivonat a „Budapesti Kozlöny^-böl. Csődök; Felkl József soproni lakos ellen, a soproni tszéknél, bej. dec. 27, fsz. jan. 23, csb. Havasi Lajos, tg. Boór Jenő dr. — Wielánder Ármin budapesti lakos ellen, a budapesti tszéknél, bej. jan. 4 fsz. febr. 4, csb. Andorny Károly dr., tg. Rácz Károly dr. — Friedenstein Lajos budapesti lakos ellen, a keresk. és váltótrvszéknél, bej. dec. 10., fsz. jan. 9, csb. Alcsuthi Ágoston dr.,| tg. Sztankovics Ferenc dr. — Ifj. Décsey Samu deési kereskedő ellen, a deési tszéknél, bej. dec. 28, fsz. jan. <J, csb. Akoncz János dr., tg. Miksa Livius dr. — Schladerer Alfréd soproni lakos hagyatéka ellen, a soproni tszéknél, bej. jan. 7, fsz. jan. 30. csb. Havas Lajos, tg. Tálos István. — Pototzki Gergely nagysinki lakos ellen, az erzsébetvárosi tszéknél, bej. dec. 7, fsz. dec. 17, csb. Wellmann Samu, tg. Issekutz Győző dr. — Braun Lipót losonci kereskedő ellen, a balassagyarmati tszéknél, bej. dec. 14, fsz. jan. 7, csb. Köröm László, tg. Schneller Ignác dr. — Mihály András csikszentmártoni kereskedő ellen, a csíkszeredai tszéknél, bej. dec. 31, fsz. jan. 22, csb. Jerzsák János, tg Nagy Jenő dr. — Nemes Henrik újvidéki kereskedő ellen, az újvidéki tszéknél, bej. jan. 1, fsz. jan. 16, csb. Rehák Ferenc, tg. Csirics Milán — Ifj. Jakab János csikszépvári kereskedő ellen, a csíkszeredai tszéknél, bej. jan. dec. 31, fsz. jan. 29, csb. Jerzsák János, tg. Fejér Antal dr. — Losonc-vide falvi sörfőzde losonci cég ellen, a balassagyarmati tszéknél, bej. dec. 14, fsz. jan. 7, csb. Köröm László, tg. Keszler Lipót dr. — Első szegedi fogyasztási és takarékossági általános szövetkezet ellen, a szegedi tszéknél, bej. jan. 11, fsz. jan. 18, csb. Fehér Tamás dr, tg. Reiner Mór dr. — Erenwalű Fülöp K. budapesti lakos ellen, a keresk. és váltótszéknél, bej. dec. 11, fsz. jan. 9, csb. Alcsuti Ágost dr., tg. Glosz Ferenc dr. — Etsy Ferenc budapesti cég ellen a keresk és váltótszéknél, bej. dec. 10, fsz. jan. 9, csb. Alcsuti Ágost dr ta Mendl Arthur dr. ' Pályázatok : A nagyszebeni jbiróságnái a 1 b i r ó i áll. nov. 23. - A nemetbogsáni jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 23. — A karánsebesi tszéknél jegyzői, esetleg aljegvzöi áll. nov. 26. — A m. kir. szabadalmi hivatalnál a 1 b i r ó i áll. nov. 26. - A budapesti keresk. és valtotszéknel aljegyzői áll. nov. 27. - A szamosuivári tszéknél a 1 bíró i all. nov. 27. - A fehértemplomi ügyészségnél kir ügyészi nov. 29. b J PA4.LAS RE8ZVENYTÁR8ASAG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.