A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 46. szám - A fővárosi állami rendőrség működése 1900. évben. 4. [r.]

A JOG 335 kiadások tedezésére öt korona tagsági dijat lefizet és ezzel tagsigi jegyet vált. 2. §. A megnyitó teljes ülést az állandó választmány elnöke, esetleg az alelnökök egyike nyitja meg; a megnyitás után az állandó választmány által e célra kijelölt eló'adó röviden előterjeszti ezen ügyvédgyülés előzményeit és napirendjét. 3. § Ezen elöadmány után következik az ügyvédgyülés elnökének és két alelnökének megválasztása, mely választás, mint általában minden választás, közfelkiáltással, vagy husz tagnak Írásban beadott indítványára titkos szavazás uttán és pedig utóbbi esetben viszonylagos szótöbbséggel történik. Hat jegyzőt a tagok sorából az elnök jelöl ki. í. A választás után a gyűlés megállapítja ügyrendét és áttér az állandó választmány által megállapított napirendre. 5. §. Az országos ügyvédgyülés minden ülése nyilvános. Az ügyvédgyülés határozatai — szakosztályi tárgyalások mellőzésével — teljes ülésben hozatnak. A határozatok hozatalához a szavazók általános többsége kívántatik; ha ily többség létre nem jön, a határozat tárgyát képező kérdés elejtettnek tekintendő. 6. §. A gyűlésen csak az állandó választmány által napirendre kitűzött kérdések tárgyalhatók; a tárgyalást az illető kérdésre nézve az állandó választmány által választott előadó nyitja meg, ki egyúttal indítványát is előterjeszti. 7. §. A tárgyaláshoz szólani kívánók a jegyzők valamelyikénél jelentkeznek; a tagok csak a feljegyzés sorrendjén szólhatnak. Ugyanazon tárgyhoz egy-egy tag csak egyszer szólhat; bármikor szót kérhetnek azonban a) kik a napirendhez szólani, b) kik személyes kérdésben válaszolni, c) kik a tanácskozási szabályokra hivatkozni, d) akik indítványt visszavonni kívánnak. Az elnök a tanácskozás alatt bármikor szólhat. 8. §. Az elnök a szólót megintheti; ha ezt szükségesnek látja: rendreutasíthatja és ha a rendreutasitás is sikertelen maradna, a szólótól a szót is megvonhatja. 9. §. Ha szólásra többé senki sincsen feljegyezve, az előadót és a vita folyamán a kitűzött kérdésre vonatkozó indítványt előterjesztett tagokat illeti a végszó; ezután az elnök a kérdést szavazás alá bocsátja. Szavazásra legelőször az előadó indítványa tűzendő ki. utána az ehhez legközelebb álló módositvány és ezután a távolabb eső módositványok fokozatos rendben bocsátandók szavazásra. A kérdés akként teendő fel, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. 10. §. A vita bezárása iránti kérdés 5 tag Írásbeli indítványára szavazás alá bocsátandó az elnök által. 11. §. A szavazás rendszerint felállás által történik; ha az eredmény kétségesnek látszik, ellenpróba teendő és ha az sem vezetne eredményhez, a jegyzők az igennel és nemmel szavazókat összeszámítják. 12. §. A befejező teljes ülés végén választatnak meg az állandó választmány tagjai a 3. §-ban körülirt módon. 13. §. Az állandó választmány, mely kebeléből választ elnököt, két alelnököt, titkárt és pénztárnokot, 10 budapesti és 10 vidéki tagból áll és jogában áll magát a szükséghez képest esetleg további 20 taggal kiegészíteni. 14. §. Az állandó választmány feladata: gondoskodni az országos magyar ügyvédgyülés határozatainak végrehajtásáról és azoknak megfelelő módon való közzétételéről. 15. §. Az állandó választmány gondoskodik továbbá, akár testületileg, akár bizottságok vagy kiküldöttek utján a következő ügyvédgyülés előkészitéséről; annak az általa kitűzendő határnapot legalább egy hónappal megelőzően a részéről legcélszerűbbnek találandó módon való összehívásáról, a gyűlés programmjának megállapításáról és közzétételéről, valamint minden egyéb, a gyűlés és a tagok érdekében szükségeseknek mutatkozó intézkedések megtételéről és keresztülviteléről. Társas összejövetelek. 1901. november hó 23-án este 8 órakor ismerkedési estély és társas-vacsora az ügyvédi kör helyiségeiben (V., Szemere-u. 10. sz.) Vacsorajegy ára 3 korona. A kellő ellátás biztosítása érdekében kérjük az ügyvédgyülés tagjait, hogy az ismerkedési estélyen való részvételi szándékukat a végrehajtó-bizo tsággal (V., Szemere-u. 10. sz.) lehetőleg előzetesen bejelenteni szívesek legyenek. November 24-én d. u. 2 órakor bankett a Hungária szálló nagytermében. Részvételi jegy ára 5 K. A részvételi jegyek az országos ügyvédgyülés irodájában bezárólag november 24-én d. e. 11. óráig előre megváltandók. Állandó találkozási hely délben is, este is a budapesti ügyvédi kör helyisége, a hol az ügyvédgyülés tartama alatt mindenkor buffet áll a tagok rendelkezésére. Kedvezmények. 1. Vasúti menetdíj-kedvezmény. Az országos ügyvédgyülés tagjai a végrehajtó-bizottság által kiállítandó igazolási jegy és tagsági jegyük felmutatása mellett a m. kir. államvasút, a déli vasút és a kassa-oderbergi vasút összes vonalain ugy gyors- mint személyvonaton I. és II. osztályán 50%-os kedvezményben részesülnek. II. Szállodai ellátás. A kifüggesztett szobaárakból: Az Adria szálloda (VIII., kerepesi-ut) 250/0, az Erzsébet királyné szálloda (IV. Egyetem-u. 5- sz.j 20% a Hungária szálloda (IV. Kishid-u. 1. sz.J 10%, az István főherceg szálloda V , Akadémia-u. 1. sz.j 15°/o, a Nemzeti szálloda (IV., váci-utca) az utcai szobáknál 30 0/°, az udvariaknál 20o/0, az urient szálloda (VII., kerepesi-ut 42. sz.) 10% a Pannónia szálloda (VIII. Kerepesi ut ó. sz.) 10% a Rémi szálloda (VIII. József-körút 4. sz.) 25%, a Royal szálloda (VII. Erzsébet-körut) 20%, a Vadászkürt szálloda IV. Kishid-u. 5. sz.j 10% árleszállítást engedélyezett. Az ügyvédgyülés tagjai ezen kedvezményeket tagsági jegyük felmutatása mellett vehetik igénybe. III. Színház. A Népszínház az ügyvédgyülés tagjainak 50°/o, a Vígszínház 25% árleszállítást engedélyezett. A kedvezmény az országos ügyvédgyülés központi irodájában (V. Szemere-utca 10. sz., ügyvédi kamara) kiszolgáltatandó jegyutaiványok átadása ellenében vehető igénybe. T u d n i v a 1 ók. Mindéi, az országos ügyvedgyülésre vonatkozó tudakozódás az országos ügyvédgyülés központi irodájához (Budapest, V., Szemere-utca 10. szám. budapesti ügyvédi kamara) intézendő. Az országos ügyvédgyülés tagsági dija 5 korona és Nóvák Sándor budapesti ügyvéd úrhoz (Budapest, VIII., Főherceg Sándor-utca 2. sz.j küldendő el, minek ellenében a tagsági jegyet és vidéki kartársainknak a menetdíj kedvezményre jogosító igazolványt kiszolgáltatjuk. A tagsági jelvények az országos ügyvédgyülés központi irodájában vehetők át. Külföld. Az osztrák ügyvédi kar sérelmei tárgyában f. hó 6-án értekezlet tartatott az igazságügyér ^áróSpens elnöklete alatt igazságügyminisztériumban. A tanácskozásban résztvettek Klein dr. osztályfőnök, Schmied dr. osztálytanácsos, mindkettő az igazságügy minisztérium részéről, továbbá az osztrák ügyvédi kamarák állandó delegációjának következő tagjai: Feistmantel dr., B e n e d i k t dr., Ofner dr., R u z i c s k a dr. bécsi, S y 1v e s t e r dr. salzburgi, Schücker dr. égeri, K 1 o b dr. és báró P r a z a k dr. krakkói, B y k dr. lembergi és lovag Kaiserf e 1 d dr. gráci ügyvédek. Az igazságügyminiszter megnyitó beszédében koncedálja, hogy az ügyvédi kar válságos helyzetben van, melynek veszélyeit elhárítani kell. Es habár az igazságügyi kormányzat első sorban arra van hivatva, hogy a törvények keresztülviteléről gondoskodjék, — erre mégis csak akkor lesz képes, ha gondját az öszszes ebben közreműködő tényezőkre is kiterjeszti. Óvatosan kell hozzányúlnunk a sebhez, de a késtől se szabad visszariadni, ha ez az egészség helyreállítása érdekében szükséges. Reméli, hogy a tárgyalás oly eredményre fog vezetni, mely nem csupán az ügyvédek, hanem még az igazságszolgáltatás javára is szolgáland Szükséges azonban, hogy a kitűzött feladatok sine ira et cum. studio tárgyaltassanak. Előadó gyanánt szerepelt R u z i c s ka dr., a vitában pedig élénk részt vettek az összes jelenlevők. Az ügyvédi kar sérelmeinek nagyrészét az igazságügyminiszter orvosolni Ígérte. A sokat emlegetett u. n. «titkos rendeleted dolgában hangsúlyozta a miniszter, hogy itt — eltekintve a kezdetben elkerülhetlen általános útbaigazításoktól — nincs szó általános rendeletekről, hanem csakis a bírósági vizsgálatok elintézéséről. Ha ennek kapcsán néhány elnök egyes esetekben általános intézkedést tett, — ugy az szóló tudtán kívül és a minisztérium beavatkozása nélkül történt. A bírósági felügyelők (Gerichtsinspectoren) intézménye a polgári perrendtartásnak a gyakorlatban való életbeléptetése alkalmával kiválóan üdvösnek bizonyult; az anyagi törvénykezésbe azonban ők soha be nem folytak. A legfőbb Ítélőszék bíráinak szaporítását jogosult kívánatnak nyilvánítja és ekkép módjában lesz ezen bíróságnak a felülvizsgálatokra nézve is a szóbeliséget alkalmazni, ami eddig a birák túlterheltsége miatt alig volt keresztülvihető. Ennek a kívánatnak a megvalósítását tehát teljes erejéből előmozdítani és a parlament támogatását is igénybe venni igéri. A gondnokságok egyenletes elosztása az ő intenciói nak is megfelel, a z u g i r á s z a t pedig erélyesen kiirtandó. A polgári perrendtartásnak és végrehajtási eljárásnak a bizottság által javasolt módosítását ugy a miniszter, mint Klein osztályfőnök jelenleg még idő előttinek tartják. Egyes kezdeményező indítványhoz kész hozzájárulni és a pénzügyminiszterrel érintkezésbe lépni az ügyvédi kart terhelő anyagi szavatossági kötelezettségek módosítása és enyhítése érdekében. Azon elvi szemponton is áll, hogy a szegények képviseletével nagyobb mérvben terhelt ügyvédek részére az állampénztárból megfelelő kártalanítás nyujtassék. Az ügyvédi rendtartás reformját ő is szükségesnek tartja és kész a kamarákat véleményadásra felhívni. Amennyiben pedig a bizottság programujában a közigazgatási eljárás tekintetében is óhajok foglaltatnak, — ő szintén kész az ügyvédek kivánatait magáévá tenni. A közigazgatás minden egyes ágazatára nézve azonban külön előterjesztések lesznek kidolgozandók, melyeket az illetékes minisztériumok elé pártolólag terjeszteni fog. Van tehát kilátás arra, hogy az ügyvédi karnak ujabb munka és keresetforrások fognak nyilni. És nálunk?! Irodalom A magyar kereskedelmi törvény. Kapcsolatban az azt kiegészítő vagy módosító törvényekkel és rendeletekkel, valamint a m. kir. Kúria, a kir. Ítélőtáblák és más bíróságok elvi határozataival. Összeállította Nagy Ferenc dr. Második átdolgozott kiadás. Lampel — Wodianer kiadása. Ára 6 korona. ) 1875 óta ügyvédek, birák és vidéki jogtanárok halomszámra öntötték a kereskedelmi jog praktikus kézi könyveit. Volt köztük jó, volt köztük rossz, azonban a kereskedelmi jog elméleti tételeivel kapcsolatos j u d i k a t úr á t is felölelő magyarázatos kereskedelmi törvényünk nem volt ez ideig. Hézagpótló munka