A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 46. szám - Az örökösödési bizonyítvány kiadásának kérdéséhez

Huszadik évfolyam Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart I{. sz. 46. szám. Budapest, 1901. november hó 17. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A J 0 G£J Előfizetési árak: (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) \^Tl' riLAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEI Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. yben, vagy vidékre bérmentve küldve: egyed évre ... 3 korona Fél « - 6 Egész « ... 12 « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM. Az örökösödési bizonyítvány kiadásának kérdéséhez. Irta Hamar Gyula, szakolcai járásbiró. A semmiségi panaszokról. Irta Eördögh Árpád dr, budapesti ügyvéd. — Kö/.vetett-és szolgabiriok. Irta Klein Ede dr, ügyvéd Szepsiben. - A fővárosi állami rendőrség működése 191)0. évben. Irta Révai Lajos dr. Bellold (Tisztelgés a Kúria elnökénél. — Az országos ügyvédgyülés ügyrendje.) — Külföld (Az osztrák ügyvédi kar sérelmei). — Irodalom (A magvar kereskedelmi törvény. Összeállította Nagy Ferenc dr. Ismerteti Ö d ö n f i Miksa dr) - Vegyesek. — Kúriai és táblai értesítések. TÁRCA : Lombioso Musolinóról. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-böl. Az örökösödési bizonyítvány kiadásának kérdéséhez. Irta HAMAR GYULA szakolcai kir. járásbiró. Az 1894. évi XVI t.-c. 98 -106^-ának rendelkezése szerint örökösödési bizonyítvány kiadásának van helye, ha azok, akiket az öröklés megillet, mindnyájan korlátlan cselekvési képességgel birnak. Vita tátgyául szolgált egy ideig, hogy ha a hivatkozott törvény 4. §-ában jelzett háromhavi határidő eltelt, s az örökösök ezen határidő alatt az örökösödési eljárást nem kérelmezték, de a bíróság sem indította meg hivatalból az eljárást, ezen idő eltelte után kérhetnek-e örökösödési bizonyítványt az örökösök ? A 99. §. utolsó bekezdése minden kétséget kizár, mert világosan rendelkezik, amidőn kijelenti, hogy ((örökösödési bizonyítvány kiadásáért kérelmet csak addig adhatni be, míg a hagyatéki biróság a 4. § értelmében az örökösödési eljárást hivatalból meg nem indította.» A törvény §. arra helyezi a fősúlyt, hogy az örökösödési eljárás hivatalból megindittafott-e vagy sem. Ha tehát az örökhagyó a törvény életbelépte előtt halt el, s ingatlanai még ma is nevén vezettetnek, de a biróság ezt nem tudva, az eljárást, meg nem indította, az öröklésre hivatottak kérhetik az örökösödési eljárást. Ugyanez áll akkor is, ha az örökhagyó már a törvény életbelépte után hal el, de az eljárást a biróság hivatalból megindítani elmulasztotta. Megeshetik ez akkor, ha az előadó biró a beérkezett haláleset fölvételi ivét nyilván nem tai tattá, vagy elnézve, hogy annak adatai szerint ingatlan is maradt, egyszerűen a községi haláleset-fölvételi ivekhez csatolni rendelte. Előfordulhat, hogy a kir. közjegyző értesiti a bíróságot, hogy valamely ingatlan egy már rég elhalt személy nevén vezettetik. A biróság ezen értesítés vétele után felhívja a községi jegyzőt a haláleset-felvétel beterjesztésére. Az öröklésre hivatottak értesülvén arról, hogy az örökösödési eljárás hivatalból lesz megindítandó, most örökösödési bizonyítvány kiadását kérik. Ez esetben a kir. közjegyző jelentése alapján az örökösödési eljárás már meginditottnak tekintendő, s hirdetmény kibocsátásának nincs többé helye. Előfordult, hogy az örökhagyó után ingó és ingatlan hagyaték maradt. Az öröklésre hivatottak közt kiskorú is lévén, a biróság a törv. 2-ik §-ának 1 pontja alapján hivatalból indidotta meg az eljárást. Az eljárás megindítása után az öröklésre hivatott kiskorú az árvaszék által nagykorusittatott s most miután az örökösök önjoguak lettek, kérték az örökösödési bizonyítvány kiadását. A jbiróság az örökösödési bizonyítvány kiadása iránti kérelmet elutasította azzal a indokolással, hogy örökösödési bizonyítvány kiadása iránti kérelem csak addig terjeszthető elő, mig az örökösödési eljárás hivatalból meg nem indíttatott. Innunk mai s»»m Az öröklésre hivatottak a biróság végzését megfolyamodván, a másodfokú biróság a neheztelt végzést megváltoztatta, s utasította a jbiróságot, hogy örökösödési bizonyítványt illetve hirdetményt bocsásson ki. A II-foku biróság végzésének az az indoka, hogy mivel az öröklésre hivatott kiskorú időközben nagykorusittatott, a hivatalos beavatkozás szüksége elesett, továbbá, hogy «az a körülmény egymagában, hogy az örökösödési eljárás hivatalból már elrendeltetett, a kérelem megtagadására okul nem szolgálhat azért, mert az örökhagyó elhalálozásától a kérvény beadásáig három hó még el nem telt, mely időnek elmultával az idézett törv. 4. § a értelmében a hivatalból való eljárás megindításának van helye, és így az ugyanazon törv. 99. §. végpontjának az a rendelkezése, hogy az örökösödési bizonyítvány kiadatása többé nem volna kérelmezhető, a jelen esetre nem alkalmazható.)) Ezen végzés indokolásában említett hivatkozás — véleményem szerint — nem talál. Az 1894: XVI. t.-c. 2. §-a tüzetesen sorolja fel azokat az eseteket, melyekben az örökösödési eljárást hivatalból kell megindítani Az emiitett példában, mivel kkoru volt öröklésre hivatott, az eljárás hivatalból voltineg indítandó, s igy a 99. §. első bekezdésében foglalt előfeltételek fenn nem forogván, örökösödési bizonyítvány kiadásának helye nincs. Igaz. hogy a 99. §. utolsó bekezdése csak a 4-ik §-ra hivatkozik, de nem is volna értelme a 2-ik §-ra való hivatkozásnak azért, mert magától értetődik, hogy amennyiben a 2 ik §-ban felsorolt esetek valamelyike forog fenn, nem lehet örökösödési bizonyítványt kérni. A folyó évben egy az előbbihez teljesen hasonló esetben a jbiróság már ugy intézkedett, mint a II. biróság. Ebben az esetben is az egyik öröklésre hivatott még kiskorú volt, de 24-ik életévének betöltéséhez csak 2 hónap hiányzott. A haláleset-felvételi iv beérkeztekor az egyik örökös még kiskorú lévén, az eljárást hivatalból indította meg a biróság. Időközben a kiskorú elérvén a 24-ik életévét, a mostmár korlátlan cselekvési képességgel bíró örökösök örökösödési bizonyítvány kiadását kérték. Erre a jbiróság az előbb hozott végzést, melyben a kir. közjegyzőt a hagyaték letárgyalásával megbízta, hatálytalannak nyilvánította, a megbízást a kir. közjegyzőtől visszavonta s kibocsátotta a hirdetményt. A jbiróság ezen végzése ellen a kir. közjegyző adott felfolyamodást, melyet a II. bir. azon indokolással utasított el hogy a kir. közjegyző felfolyamodási joggal nem bir. Nem fogadható el a II. biróság előbb emiitett indoka azéit, mert ily esetekben, hol a kir. közjegyző díjazásának meg vagy meg nem állapításáról van szó, a kir. közjegyzőnek jogorvoslattal kell birnia, minthogy több esetben ehhez való jogát elismerte a II. biróság akkor, amikor a költség megállapítást a kir. közjegyző sérelmesnek találta s az ellen felfolyamodott, a II. biróság pedig érdemben határozott. Több oldalról hangzott már a panasz, hogy az örökösödési bizonyítványok nem váltak be, s hogy a törvénynek eme rendelkezése által a kir. közjegyzők jövedelmük egy részétől elesnek. A panasznak ily alakban nincs ugyan alapja, de kétségtelen, hogy az örökösödési bizonyítvány kiadása körül óvatosaknak kell a bíróságoknak lenniök, mert a kör- és községi jegyzők sok esetben nem említik fel a kérelemben az összes ingatlanokat, továbbá mert az örökhagyó nevén nem vezetett, de az ő tulajdonát képező ingatlanok, örökösödési bizonyítvány kiadása utján nem rendelhetők s végül mert oly eset is előfordulhat, hogy az öröklésre hivatottak a haláleset-felvételi ivben hiányosan vannak felsorolva. Kétségtelen az is, hogy ha meg van állapítva, hogy * 12 oldalra terjed