A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 45. szám - A tárgyalási határidőkről

180 A JOG azt, mintha ö lett volna a többször emiitett sétatéri nő, azt adja elő, hogy ő azon éjjel a Neufeld-féle korcsma filagóriájában aludt s igy neki B. J. bántalmazójáról tudomása nincsen. Egyrészt G. A. és N. J. hit alatt kihallgatott tanuk vallomásával bizonyítva van az, hogy vádlott a vádbeli éjjelen a Neufeld korcsma filagóriájában nem aludt. N. József ugyan azt vallja, hogy ő azon este többb izben 9 órakor, 10 órakor s 11 órakor is megfordult a filagóriában, mert ezen keresztül kellett a pincéből a szükséges italokat felhozni s ő egyszer sem látta ott a vádlottat. G. Anna tanú pedig hit alatt szintén azt állítja, hogy vádlott a jelzett időben a filagóriában nem tartózkodott. Ezen két tanú vallomásával tehát megcáfoltnak kell venni a vádlott azon állítását, hogy a Neufeld-téle korcsma kerti filagóriájában aludt. Ezt különben B. M. szintén eskü alatt kihallgatott tanú vallomása is támogatja. B. M. csendőrőrmester ugyanis az éjjel 2 óra tájban a B. eset kinyomozására indulva, midőn Ruttka községen keresztül haladt, egy női alak elsurrant előtte a legközelebbi házba s midőn B. Mihály ezen nőt a házban kereste, őt a folyosón az árnyékszék előtt találta, s benne a vádlottat ismerte fel, a kit kérdőre vonván, vádlott zavart viseletet tanúsított, azt adván elő, hogy egy társnőjét keresi, a kivel az építkezésnél maltert fog hordani, de a kinek nevét nem tudja. Tekintve továbbá azt, hogy vádlott 1900. november egyik napján P. M. hit alatt kihallgatott tanú előtt oda nyilatkozott, hogy B. F. gyilkosa egy vasúti volt, s midőn ezen tanú a vádlott előtt kijelentette, hogy neki, B. gyilkosáról tudomása van, vádlott ekkor arra kérte tanút, hogy ne szóljon erről az esetről senkinek, mert ugy félt akkor, a midőn B. N. verekedtek s a harmadik elfutott. Tekintve végül azt, hogy N. F. eskü alatti vallomásában határozottan azt állítja, hogy vádlott volt az, aki az ismeretlen férfiegyén mellett a ruttkai sétatér egyik padján ült: a kir. tszék mindezek alapján bizonyítottnak találta azt, hogy vádlott az emberölést elkövető egyént ismeri, tagadásával azonban alkalmat, segítséget nyújt neki arra, hogy az a hatóság üldözése elől meneküljen s illetve, hogy büntetlenül maradjon, s minthogy vádlott ezen cselekménye a btk. 377. §-ában meghatározott bűnpártolás tényálladékát megállapítja, vádlott abban bűnösnek kimondandó s tekintettel büntetlen előélete s alacsony műveltségi foka mint enyhítő körülményekre, a hivatkozott §. alapján a btk 91. §. alkalmazásával a fenti büntetéssel volt sújtandó stb. A budapesti kir. Ítélőtábla (1901. márc. 30-án, 2,106. sz. a.) a kir. tszék ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az e tárgyban megejtett nyomozás adatai szerint B. József olyan cselekmény által vesztette el életét, amely cselekmény tárgyilag a btk. 301. §.-ába ütköző 306. §. első tétele szerint minősülő halált okozó súlyos testi sértés bűntettének a tényálladékát állapítja meg. Ózv. H. Antalné a vádba tett cselekménye által épp annak az ismeretlen tettesnek nyújtott szándékosan segélyt, aki B. József sérelmére a halált okozó súlyos testi sértés bűntettét elkövette, valótlan tanúvallomása által tudatosan előmozdítván, hogy az az ismeretlen tettes a hatóság üldözése elől megmeneküljön. — Abban az esetben pedig, midőn az ilyen segélynyújtás bűntettre avagy vétségre vonatkozik s nincsenek kétségtelen adatok arra nézve, hogy ez a bűntett vagy vétség az illető tettesnek be nem számitható, — amennyiben az előzetes egyetértés a tettes és a bűnpártoló között fenn nem forog, a btk. 374. §-ába ütköző bűnpártolás vétsége állapítandó meg. A jelen esetben tehát a kir. törvényszék az ítéletben felhozott indokok alapján helyesen állapította meg a vádlott bűnösségét, mert vádlott a bűntett tettesének nyújtott szándékosan segélyt arra nézve, hogy vele szemben az állam a bűnüldözési jogot ne gyakorolhassa s a bűntett tettese az elől meneküljön; s mert arra nézve nem merültek fel kétségtelen adatok, hogy ama bűntett tettesének ez a cselekménye be nem volna számitható. Mellőzvén az alacsony műveltségi foknak, mint a jelen esetben nem alkalmazható enyhítő körülménynek a figyelembe vételét, a kir. itélő tábla a kir. tszék Ítéletét egyébként felhozott indokai alapján hagyta helyben. A m. kir. Kúria (19 ll. okt. 5-én 5,887. sz. a.) által a közvédő semmiségi panaszának hely adatik, mindkét alsóbiróság ítélete megsemmisíttetik és vádlott a vád terhe alól felmentetik. Indokok: A kir. it. tábla azt a tényt állapította meg, hogy vádlott 1900 augusztus hó 1. és 2. közötti éjjel a rutkai vasúti állomás sé taterén együtt időzött azzal az ismeretlen férfival, aki B- J. életét késszurásokkal szándékosan kioltotta; hogy kérdőrevonásakor azt a valótlan vallomást tette, hogy ez alkalommal a sétatéren nem volt és B. J. bántalmazóját nem ismeri. E tény alapján mindkét alsófoku bíróság vádlottat a btk. .iíí ^-ban meghatározott bűnpártolás vétsége miatt elitélte, mert valótlan vallomásával segélyt nyújtott az ismeretlen férfinak arra, hogy a hatóság üldözése elől meneküljön. A kir. it. tábla ítélete ellen a közvédő a bp. 385. § 1 a. pontjában megjelölt anyagi semmiségi ok alapján jelentett be semmiségi panaszt. Tekintve azt, hogy a bűnpártolás tényálladékát rendszerint _ bűnösnek az üldöző haióság előli menekülésre, bűnének leple! zésére, a hatósági lépések sikerének kijátszására irányult cselekmények által nyújtott pártolás vagy segély állapítja meg és a segély fogalmából és természetéből következik, hogy az csak valamely határozott tevékenységben állhat és igy az egyszerű mulasztás rendszerint nem lehet eszköze a bűnpártolásnak; már pedig a kir. it. tábla által a vádlott terhére megállapított tettben a bűnpártolás tényálladékát felölelő tevékenység nem foglaltatik és ekként a vád alapjául szolgáló tett sem a btk. 374. §-ban meghatározott bűnpártolás vétségének, sem valamely más büntetendő cselekmény tényálladékát nem állapítja meg: ezeknél fogva a közvédő semmiségi panaszának helyt adni s a bp. 385 §. 1. a. pontja alapján a 437 §. 3. bek. értelmében mindkét alsófoku bíróság ítéletét megsemmisíteni és vádlottata bp. 326. §. 1. p. 1-ső része értelmében a vád terhe alól felmenteni kellett. Kivonat a „Budapesti Közlönya-böl. Csődök : Nedbal Antal stájerlaki szab ', ellen, ;i fehértemplomi tszéknél, bej. nov. 3U., fsz. dec. 19., csb. Kinaszevich Béla, tg. Corneau Péter dr. — Biedermann József debreceni kereskedő ellen, a debreceni tszéknél, bej. dec. 29., fsz. jan. 8., csb. Vass Antal dr , tg. Körösi Kálmán dr. — Ifj. Decsei és Szilágyi deési cég ellen, a deési trszéknél, bej. dec. 28., fsz. jan. 9., csb. Akontz János drv tg. Miksa Livius dr. — Wallerstein R. utóda pécsi cég ellen, a pécsi trszéknél, bej. dec. 16., fsz. jan. 7., csb. Gőbel Gyula, tg. Németh Gyula. — Rothmüller és Neuberg pécsi cég ellen, a pécsi trszéknél, bej. dec. 16., fsz. jan. 7., csb. Gőbel Gyula, tg. Rásky Béla dr. — £ngel és Goldstein zombori cég ellen, a zombori tszéknél, bej. nov. 29., fsz. dec. 14., csb. Markovich Lajos dr., tg. Henneberg Sándor. — Russ Keresztelő János soproni kereskedő ellen, a soproni trvszéknél, bej. jan. 7., fsz. jan. 27.. csb. Havas Lajos, tg. Kund Frigyes. — Singer Ernő győri kereskedő ellen, a győri tszéknél, bej. jan. 13., fsz. jan. 27., csb. Sípos László, tg. Dezső Pál dr. — Eránosz János gyergyó-szentmiklósi kereskedő ellen, a győri trvszéknél bej. dec. 31., fsz. jan. 15., csb. Jerzsák János, tg. Oreli Máté. — Tauffer Ferenc utóda kolozsvári cég ellen, a kolozsvári trvszéknél, bej. nov. 29., fsz. dec. 6., csb. Jékey Dániel dr, tg. Nagy Zoltán dr. — Kohn Gyula kiskunfélegyházi kereskedő ellen, a kecskeméti trvszéknél, bej. jan. 3., fsz. jan. 9., csb. Kapy Lajos, tg. Szabó Árpád dr. Pályázatok: A hevesi jbiróságnál, albirói áll. nov. 16. — A szentesi jbirúságná! albirói áll. nov 16. — A mezőkövesdi jbiróságnál a 1 b i r ó-i áll. nov. 17. — Fogarason kir. közjegyzői áll. nov. 29. A somorjai közjegyző helyettest, esetleg gyakorlattal biró jelöltet keres. 3—3 Vidéki ügyvédjelölt irodát keres azonnali belépésre. Steinilz Gyula dr, Aradszentmárton. 1—1 THE MUTUAL new-yorki életbiztosító-társaság. A világ legnagyobb és leggazdagabb biztosító-társasága. Vagyon 1900 december 31 én 1,687,840,168*45 Biztosítási állomány 1900 december 31-én 5,914,496,829-12 frank. Magyarországi vezérigazgatóság \ Budi pest, IV., Károly-körnt 26. P ÁLLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN RÉVAI LAJOS dr. lakása V., Kálmán-utca 16. STILLER MÓR dr. látása V Ru^olf.raknart 3.