A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 44. szám - A fővárosi állami rendőrség működése 1900. évben. 2. [r.]

318 A JOG életében^? Mért kisérleném meg ecsetelését a létért való annak a nehéz küzdelemnek, amelyet ez az ország megvív? -Mért venném tollamra azokat az ismert érveket, amelyek mind annak a bizonyítására szolgálnak, hogy életerős a földműves osztály csak akkor lehet, ha egy-egy család kezében a megélhetéséhez szükséges földmennyiség állandóan megvan? Mért rajzolnám a pusztulás gyászos képet, amelylyel a földmüvesosztálynál a bii tokváltozás együtt jár? És mért hivatkoznám a T. indo­kolására, amely hiszen egyes jogintézményeket főként abból az okból nem kiván meghonosítani, hogy a földbirtok tulaj­donában a gyakoribb változások lehetőleg elkerültessenek ? A kisbirtokosok körében a pusztulásra, a kis birtok tulajdonában a változásra alig hathatna bármi is erősebben, mint a T.-nek az az intézkedése, hogy az ellátással vcigy életjáradékkal ter­helt ingatlanok tulajdonosai egyetemleg felelősek a tar­tás vagy járadék kiszolgáltatásért. És a mi még sajnosabb, a kisbirtokos-osztálynak épen azon tagjai volnának a pusztulás­nak, a romlásnak inkább kitéve, akik szorgalmasak, takaré­kosak, akik a megtakarított filléreiken kisbirtokaikat szapo­rították, mert hiszen épen ezek a kisbirtokosok azok. akik a községükben eladásra kerülő kisebb darab földeket összevá­sárolják, de akiknek vagyoni helyzete nem engedi meg azt, hogy egy harmadik személy javára ellátást, vagy életjáradé­kot adjanak. A fővárosi állami rendőrség működése /\ 1900. évben.*) II. A központi statisztikai hivatal a fő- és székvárosi (miért nem székesfővárosi ?) rendőrségtől a beküldött statisztikai kimu­tatások alapján a bűncselekmények neme szerint részletezet­ten követelte : a) a havi kimutatásokban a főváros havonkint jelentkező kriminálitásának kitüntetését; b) minden egyes nyo­mozás befejezésének eredményét; c) kinek rendeletére indult az meg? d) mely hatósághoz tétetett át? e) mely hatósághoz jelentettek fel a terheltek szabadlábon ; f) mennyi a letartóz­tatottak száma és hová kisértettek? A technikai kivitel lehetetlen volta miatt, az államrend­őrség a statisztikai hivatal kívánalmait figyelmen kivül hagyta és az adatgyűjtés eddigi módja melett maradt. Ekkép jelenté­sében is csupán azon bűnesetekkel foglalkozik, melyekben a rendőrség az év végén befejezte a nyomozást. A nyomozással befejezett bűnesetek száma 1900-ban 16,695 volt; mintegy 3,C00-el több mint az előző évben. Az emelkedés legnagyobbik része azon bűncselekményekre esik, melyekben a rendőrség a Bp előtt nem nyomozott és melyek ekkép azelőtt a kimutatásokban nem szerepeltek. Benfoglaltatnak továbbá azon bűnesetek is. melyekben a nyomozás a bíróságok részéről 1899. végével be nem fejeztetvén, a vizsgálóbiráktól az ügyészséghez, onnét pedig nyomozás végett a rendőrséghez áttétettek. Természetes azonban, hogy ezen többletben a fokozott anyagi gondok és nehezebb megélhetési viszonyok is szerepel­nek, melyek a munkanélküliek számának óriási növekedését maguk után vonták. Ezen esetek közül 12,708 sikeres és 4,257 sikertelen nyomozás foganatosíttatott. Az előző évhez képest a sikeres nyomozások száma 6°/0-al csökkent. A jelentés ezt az előzetes letartóztatások rövid időtartamának tulajdonítja, én pedig a munka óriási felszaporodásának, amely szükségkép maga után vonja az egyik­másik eset lazább kezelését. Rendőrök is csak emberek, akik emberfölötti munkát nem végezhetnek . Az esetekből bűntett volt 5,711, vétség 11,254. Örven­detes jelenség, hogy a súlyosabb bűnesetek száma az előző évhez mérten lényegesen csökkent. Feljelentetett 16,966 személy, ebből kinyomoztatott 14,443, aránylag kevesebb, mint az előző évben, ami a nem elegendő előadó és nyomozó közegekben találja indokolását. A feljelentett ügyek fontosságuk sorában kerülnek nyomozás alá ; a kevésbé fontosak (azaz a rendőrség által ilyeneknek minő­sített ügyek), sokszor csak hetek-hónapok múlva kerülnek sorra és akkor már bottal üthetik az ismeretlen tettesek nyomát: áll ez különösen a számos feljelentett és legtöbbnyire negatív eredménynyel járó lopások tekintetében. A nyomozás itt csak hetek múlva megindul. akkor, mikor a tolvaj és a lopott jó­szág már teljes biztonságban vannak, — az ily magánvagyon elleni büntettek azonban a rendőrség részéről szintén kevésbé fontosaknak tekintetnek és igy az eredmény e téren a legtöbb kívánni valót hagy hátra. Vájjon elég vigaszául szolgál-e a ká­*) Előző közlemény a «Jog» 41. számában. tosultnak, hogy a közügy előbbre való? — erre mindenki önmagának megadhatja a feleletet; kénytelenek vagyunk azon­ban konstatálni, hogy itt határozott érdekellentét forog fenn a rendőrség és a nagyközönség közt. A hátralékok leg­nagyobb része ezen kategóriába tartozik és ezen hátralékok folyton nőnek ! ! Bűncselekmények miatt előzetes letartóztatásba került 1899: 3,568, 1900; 1,475 egyén. Itt látjuk az uj Bp. legnagyobb áldását; ez sokkal keve­sebb esetben engedi a gyanúsítottat előzetesen letartóztatni, mint a régi usus, jobban mondva abusus mellett. Ezek közül a bíró­ság elé állíttatott 1,282 egyén: szabadlábra pedig helyeztetett (vagyis a letartóztatás szükségtelen és igy helytelenül alkal­mazva volt) 131 egyén ; a többi eset más elbánásban részesült. Objektíve tekintve a dolgot, mi az ártatlanul letartóztatottak számát és a régi rendszerből átvett rendőri buzgalmat még mindig tulnagynak találjuk. A trop de zéle itt az emberek legdrágább, legértékesebb javának : az egyéni szabadságnak korlátozására vezet, — jó lesz tehát jövőre a régi pasarendszerrel végleg szakítani és az uj Bp. szellemébe minél alaposabban és minden terheltei szemben behatolni. A vagyon elleni bűncselekmények a lefolyt évben több mint "li-ét képezték az összes eseteknek, ellenben a testi ép­ség elleni bűncselekmények némileg csökkentek. z állam és a közintézkedések elleni büntettek közül volt: felségsértés 8, a kir. ház tagjainak megsértése 5, hatóság elleni erőszak 123, izgatás 2, pénzhamisítás 113, ha­mis vád, eskü és tanuzás 26. A pénzhamisításnak ily nagy­fokú emelkedése (az előző évben csak 26 eset volt) okát leli bizonyára a sanyarú anyagi viszonyokban és a nagyobbszabásti, e célból alakult bűnszövetkezetekben, melyeknek az ország minden vidékén számos tagja akadt. Nagy a hatóság elleni erő­szak eseteinek száma is; itt maga a rendőrség adja a magya­rázatát annak, hogy ezen esetekkel nem kellene tulkomolyan bánni, mert «a tettesek —a jelentés szerint— legtöbb esetben ittas emberek, akik az intézkedő rendőrnek csupa virtusko­dásból ellenszegülnek.)) Végtárgyalás alkalmával aztán rendsze­rint kiderül, hogy a rendzavaró és erőszakoskodó fél nemis a terhelt, hanem maga a rendőri közeg volt. kinek vallomását a bí­róságok is csak cum grano salis, veszik figyelembe és bizonyí­tékul. Jobban fizetett, intelligensebb, képzettebb és a közönség­gel bánni tudó rendőrközegek mellett ezen bűncselekmények száma is rohamosan fog csökkenni, ami a rendőrség annyira szükséges presztízsének érdekében"csak fölötte kívánatos volna. Vallás ellen 1 vétség volt. Erkölcs ellen elkövetett bűncselekmények : 131 ; az előző év 89 esetéhez viszonyítva, lényegesebb emelkedésre mutatnak. Ezekből esik : szemérem elleni bűntettekre 84. vétségekre 42, ket­tős házasság büntette 4. vétsége 1. Becsületsértés és rágalmazás volt 1,007, holott 1899-ben csak 476 ; oka ezen feltűnő növekvésnek, hogy a közönség már többé nem a bírósághoz, hanem egyenesen a rendőrséghez fordul ezen feljelentésekkel. De még a fenti szám is alacsony, mert a hátralékos nyomozások nagyrész is ezen rovatra esik. E m b er é 1 e t ellen elkövetett bűncselekmény volt I •> 1 Ezeket tekinti a rendőrség a közbiztonság szempontjából a legfontosabbaknak; ezek megakadályozására, illetve gyors kinyo­mozására fordítja a legnagyobb gondot. A nyomozás csak két esetben maradt sikertelen. Gyilkosság volt 23,(1899: 16) ebből 1 rablógyilkosság, 1 bevégzett gyilkosság (Hotváth Ist­ván ügyvédnek egy peres ügyből folyólag történt meggyilko­lása), a többi 21 eset csak kísérlet volt, szerelmi viszonyból vagy bosszúból eredő. E m b e r ö 1 é s büntette volt 27, vétsége 19=46, ebből csak 1 maradt kiderítetlen. A hevesebb vérmér­séklet, a verekedő hajlam és az alkoholismus fő inditó okai e bűntetteknek. Gyermekülés volt 7; elkövetői 16 éven felüli, büntetlen előéletű és rendes foglalkozású nők, akik sza­bad szerelmük gyümölcsében megélhetésük egyik főakadályát látják. Az állami lelencházak megnyíltával ezen büntettek is vajmi ritkák lesznek. A magzatelhajtás évről-évre emel­kedik, 1898: 10, 1899: 17 és 1900: 59 eset képezte a nyo­mozás tárgyát. A nyomoron és a nehéz megélhetési viszonyo­kon kivül, a jelentés e bün terjedését az erkölcsök lazulásá­nak tulajdonítja; amit megerősíteni látszik ama körülmény, hogy vajmi kevés ily eset jut a rendőrség tudomására és a legtöbb magzatelhajtás szerencsés, veszély nélküli kimenetele következtében titokban marad. A rendőrség különös súlyt helyez azon esetekre, amelyekben a tettesek másokon követik el a bűncselekményt, nyereségvágyból. Közegészség el­leni bűncselekmény 3 volt.

Next

/
Thumbnails
Contents