A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1901 / 42. szám - A tárgyalási határidődről
A JOG 303 pk a tulajdonosok is rendszerint kérni fogják a törlést. Ajánlj! továbbá a kamara, hogy az üzem időleges beszüntetése is följegyezhető legyen a cégjegyzékbe. A többi szabályok a fióküzletek bejegyzését az eddiginél pontosabban szabályozza A 14 8 a cégjegyzés közzétételéről intézkedik, nevezetesen előírja, hogy a bejegyzések nemcsak a hivatalos lapban tétetnek közzé, hanem a cégekből időnként összesített kimutatások is készíttetnek Iparbiróságok a kereskedelmi alkalmazottak számára Nemet .rszághan. A németországi nemzeti szabadelvű frakció egy része a birodalmi gyűléshez javaslatot nyújtott be az iránt, hogy az ipari bíróságok működésével járó előnyöknek a kereskedelmi alkalmazottakra való kiterjesztése céljából a kereskedelmi alkalmazotti viszonyból származó vitás kérdések elbírálására a rendes bíróságoknál külön ipari bíróságok szerveztessenek. E javaslat ellen főkép a német kereskedők egyesületének kezdeményezésére a helyi egyesületek bevonásával nagyobb szabású mozgalom indult meg. A javaslat ellenzői álláspontjukat főkép azzal indokolják, miszerint a javaslat elfogadása esetén először is a rendes bíróságok túlságos munkával halmoztatnának el, a minek következtében az ügyek elintézése még lassúbbá válnék, másodszor a meglevő ipari bíróságok vesztenének tekintélyükből, sőt fennállásuk is veszélyeztetve lenne. Az*, tartják, hogy sokkal helyesebb lenne, ha a meglevő ipari bíróságok hatásköre a kereskedő osztályra is kiterjesztetnének és pedig olykép, hogy a tennálló ipari bíróságok mellett az emiitelt ügyek ellátására külön osztályok állítatnának fel. Ily irányban egyébként több vidéki egyesület már nyilatkozott is. Azt is felhozzák a jayaslat ellenzői, hogy Ausztriában az iparbiróságok hatásköre kezdettől fogva a kereskedődre ki lett terjesztve, s hogy ott ezen intézkedés minden tekintetben bevált. A német kereskedelmi kamarák véleményei a lenti javaslat tekintetében megoszlanak. f1 Serelem. A tárgyalási határidődről. (Válasz.j Avarfy Ferenc ugyanfly cim alatt irt rná'félhásábos cikkében csaknem egy hasábot szentel egy vidéki albiró kritikai méltatásálak, aki ((valamennyi tárgyalását reggeli 7 órára tűzi ki». Miután az a vidéki albiró — a felhozott esetről gondolom — én vagyok, legyen szabad a felhozott ténybeli állítások helyreigazítása mellett, nekem is levonni azoka" a konzekvenciákat, amelyeiét én helyeseknek vélek s amelyek alig-alig lesznek eltérők ajktól a bizonyára kevesek által ismert s Avarfy ur által felállított szentenciáktól Tehát hogy először is a téayállással végezzek : való az, hogy tárgyalásaimat reggeli 7 órára szoktam kitűzni ; nem való azonban az, hogy, ami implicite állíttatik, mindig, mert ez kizárólag csak a nyári június, július, augusztus hónapokban történik. . Való. hogy egy asszonyt — M. S.-nét — az általa indított igényperben f. évi aug. 10-ének d. e. 7 órájára idéztem meg s ő meg nem jelenése folytán keresetével elutasittatott; nem való azonban, hogy «pár perc mulva» je'entkezett, mert csak l1/, óra múlva jelentkezett ; nem való, hogy más biró vette fel a panaszát s ő ennek a atr.ás biró»-nak ajtaja előtt várakozva passzolta volna el a megjelenését, ott ezen felírást látva: «a felek reggeli 8 órától fogadtatnak el»; nem való pedig azért, mert a panaszt én vettem fel és sem az én, se más bírótársam ajtaján olyan felírás nincs és soha nem volt. Való, hogy az A v a r f y ur által oly rokonszenvesen karakterizált «sztgény asszonya igazolással nem élhetett, de való az is, hogy Avarfy ura «~zegény asszony»-nak ügyvédje, az ő ellenjegyzésével adatott be a felebbezés a kérdéses makacs sági ítélet ellan s ez az ügy felebbezés alatt állván, még elintézve nincs. Nem volt való tehát és nem volt ízléses dolog, ezt a még folyamatban levő ügyet a nyilvánosság elé hozni, de nem volt logikus sem. Avarfy ur ugyanis — színleg — az 5—6 és 7 órás terminusok ellen cikkezik. A felhozott példával azt akarja bizonyítani, hogy milyen helytelen dolog 7 órás terminusokat tűzni. De ugyancsak Avarfy ur szerint, a már többször emiitett «szegény asszony» 7 órakor po ntosan megjelent Mi a guta sérelme van hát Avarfy urnák, vagy a ((szegény asszonyn-nak a 7 órás terminussal? Hiszen ha a «szegény asszonya megjelent 7 órakor, akkor már minden egyéb oka lehet elmakacsoltatásának, csak éppen a 7 órás terminus nem ! Lehet az oka a fél járatlansága, nagyothallása, vagy az én gyenge hangom, de legyen akármelyik ezek közül, hogy meri Avarfy ur kérdés tárgyává tenni ezen ügy ((helyes c's igazságosa elintézését addig, mig a mai napon érvényes perrend van érvényben ? De nincs igaza Avarfy urnák elvi és méltányossági szempontból sem. Se törvény, se rendelet nem szabályozza, hogy mely órától kezdve, mely óráig lehet terminusokat tűzni. Lehet a nap bármely órájára, amelyik nappali foglalatosságra van szánva. Már pedig ezen a vidéken nyáron reggel 7 órakor azt is elfelejtette mindenki, hogy aludt. Es ugy tapasztaltam, hogy csak szívesen veszi mindenki, hogy hivatalos dolgát hamarabb végezvén, hamarabb láthat rendes foglalatossága után. Nincs tehát miért keseregnie Avarfy urnák a «szegény vidéki feleks sorsa felett, csak nem kell a 7 óráról «ad absurdum» 5 — 6 órára következtetni; és ne tartson Avarfy ur attól se, hogy igy a «gyári módra készült itéletek» nagyon megsokasodnak. E hatásos frázisával szemben ufalok a negyedéves statisztikai adatokra; e rideg számok — ha utána néz Avarfy ur — rreg fogják őt győzni arról, hogy június, július, augusztus hónapokban, mikor 7 órás terminusokat tűztem, sokkal kevesebb volta makacssági ítéletek száma, mint más hónapokban, nrkor 8—9 órás terminusok voltak. Hogy aztán rigorózusan jái|on-e el a biró vagy sem, az nem annyira az ő, mint az ellenfél dolga. Ha a megjelent fel követeli a jegyzőkönyv felvételét, bizony fel kell azt venni, s nem tudom, hogy Avarfy ur, a ki a jelenesetben oly annyira méltányos, mit szólna hozzá, ha makacssági ítéletet akarván kieszközölni, a jegyzőkönyv felvétele helyeit a biró igy szólna hozzá : ((Várjunk még az ellenfélre egy télórát, hátha megjelenik ?» Arról már fölöslegesnek is tartom beszélni, nogy a bírónak nem nagy gyönyörűség ám, 8 órai fárasztó szellemi munkát még egy órával megtold mi, de muszáj, mert sok a per, felülről sürgetnek, a matematikát pedig becsapni nem lehet ; a kétszer négy óra nyolc óra a pokolban is és nem kilenc. Addig tehát, mig 1,000 — 1,200 pert egy bírónak kell ellátni, a bíróval szemben is lehetne méltányosnak lenni ; e tekintetben az ügyvédi karra nem is lehet panasz, kivéve egyes urakat, akik a tisztviselőket és ezek közt a bírákat is kell nereknek tekintik — bizonyosan a fizetés után — akiknek ugy kell ugrálni, ahogy ők fütyülnek. Kuriózumképen, hogy mennyire nem egyformán gondolkodik a kisjenői ügyvédi kar — a legérdekeltebb fél — Avarfy úrral, idézek egy mondatot abból a beadványból, amit az itteni ügyvédi kar intéiett az aradi kir. törvényszék elnökéhez : «H ingsulyozzuk Nagyságod előtt, hogy e járás minden jogkeresőjének csak előnyére van az, hogy nálunk hamarabb kél fel a hivatalos nap, és hangsúlyozz ik, hogy K. aljárásbiró ur e beosztása a jogszolgáltatásnak nagyobb haszna, mint a mekkora kára lesz ebből annak az aradi kollégának, ha megint lesz Kisjenőn véletlenül — egy tárgyalása*... A miből láthatja A v arfyur, hogy erre a járásra mégsem olyan nagy átok a 7 órás terminus, mint ammőnek ő és talán a «szegény asszonya hiszik. Ezzel végeztem, s nincs más hátra, hogy A varfyur saját glosssáit idézzem, csupán annyi változtatással, hogy ahova Avarfy ur birót irt, én ügyvédet irok : «Az ügyvédi hivatás gyakorlata a törvény tudásán és alkalmazásán kivül bizonyos tapintatosságot is igényel. Szükség van ugyanis arra, hogy az ügyvéd egyes jogeseteken kivül, a gyakorlati élet egyéb követelményeit — inter parenthesim : ahelyes tényállást — is ismerje és figyelembe vegye ! Au revoir ! lfj. Kocsdn János, kisjenői albiró Irodalom. Tanulmányok a katonai büntetőjogból. Irta Gábor (Graber) Gyula dr. bpesti ügyvéd és tart. főhadnagy hadbíró. Kiadja Grill Károly, 1901. A katonai büntetőjog ez idő szerint egyike a legégetőbb reformtárgyaknak. Fájdalom, nagyon kevés azoknak száma, kik e fontos joganyaggal foglalkoznak nálunk. Ezek közt egyik leghivatottab és legalaposabb munkálója szerző, ki számos dolgozatban adta eddig jelét ez irányban való komoly tanulmányainak. A munka, mely hivatva van a napirendre kerülő nagy reformmtí fölött teljes tájékoztatást nyújtani, a katonai büntetőjognak több fontos kérdését öleli fel, nagy szakavatotlsággal és kritikai szellemmel. Elég dus tartalmára utalnunk, mely 5 fejezetből, illetve önálló értekezésekből áll. I. fejezetek a katonai bünt.