A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 42. szám - A tárgyalási határidődről

304 A JOG törvényből, II. a párbaj a hadseregben, III. a katonai büntetőjog reformja, IV. a katonai büntetőjog elmélete és V. a katonai igazságszolgáltatás reformja Franciaországban. A munka fölötte tanulságos és kartársainknak melegen ajánlható. Ára 2 kor. Jogállam, jog- és államtudományi* szemle cim alatt ez év ^Lgúvel egy tudományos irányú havi szemle indul meg, mely — hogy a közzétett előfizetési felhívás szavaival éljünk — oly folyóirat akar lenni, «mely a jog- és államtudományt önmagáért műveli, az állami és társadalmi élet aktuális kérdéseit behatóin tárgyalja és emellett állandó és rendszeres tájékozást nyújt a birói és közigazgatási hatóságok gyakorlatáról, a közkormányzat és törvényhozás működéséről.> A szemlét Reck Hugó dr. kúriai biró, R o h o n y i Gyula dr. országgy képv., Vargha Ferenc főügyészhelyettes, Vavrik Béla dr. kúriai tanácselnök , Vécsey Tamás dr. egyet, tanár közreműködésével, mint főszerkesztő E d v i Illés Károly dr., Baumgarten Nándor dr. ügyvéd és fi ital jogi íróink egyik legtehetségesebbje, Gyomai Zsigmond dr. fogják szerkeszteni. Ezen nevek biztosítékot nyújtanak az iránt, hogy az uj haviszemle meg fogja tartani azon magas tudományos szinvonalat, amelyet elérni célul tü'.te ki magának a szerkesztőbizottság. Évi előfizetés 16 kor. Vegyesek. A kir. Kúria polgári szakosztályai 1801. évi október hó 25 ik napján (pénteken) d. e. 10 órakor Szabó Miklós elnökiele alatt teljes ülést tartanak. Tárgy: I. Megvitatása és eldöntése a pozsonyi kir. ítélőtábla 5. számú és a kassai kir. ítélőtábla 9. számú polgári teljes ülési döntvényeiben é.szlelt elvi ellentétesség folytán a következő polgár jogi vitás elvi kérdésnek : Ingatlanok elárverezésé' ől vagy ingatlanok haszonélvezetének értékesítéséből befolyt vételárnak az 1881: LX. t.-c. Klb. §-a értelmében hozott sorrendi végzés szerint való felosztása esetében a hitelezők javára sorozott és az idézett törvénye kk 207. §-a érteimébot a leiéthivatalból kiutalt tőkekövetelések után a sorrendi végzésben meghatározott kamat mily időpontig jár? Előadó: Mezey Albert, a kir. Kúria bírája. Folyó tárgyak (esetleg.) Kell-e védenie a védőnek ? Ez az érdekes kérdés pár hónappal ezelőtt merült fel egy Nagyváradon történt eset alkalmából. Kurliinder Ede dr. ügyvéd h i vatalból ki volt rendelve törvényszéki tárgyalásra egy lopással vádolt ember védelmére. Az ügyész elmondta vádlóbeszédét és kifejtette, hogy a vádlottnál semmi enyhítő körülményt nem lát, kéri szigorú megbüntetését. A vé dőre került ezután a sor, ez pedig védőbeszéd helyett mindössze ennyit mondott: — Csatlakozom az ügyész ur előterjesztéséhez és én is szigorú megbüntetését kérem a vádlottnak. Nagyon érdekes, hogyan bírálta el a védőügyvéd eljárását a második birói fórum, a nagyváradi Ítélőtábla. Ott ugyanis a vádlott fölebbezése folytán okt. 13-án volt ebben az ügyben a főtárgyalás. A bíróság elnöke Urbár Adolf, előadója Harmat hy Károly táblai biró volt. A közvédői tisztet Adorján Emil dr. ügyvéd töltötte be, aki védőbeszédében kérte az első bíróság ítéletét megsemmisiteni. Az uj bűnvádi perrendtartás ugyanis feltétlenül megkívánja, hogy a vádlottnak védője legyen. Minthogy a kirendelt védő védettjének szigorú megbüntetését kérte, a vádlott védelem nélkül maradt. Ezután előterjesztette az enyhítő körülményeket s ezek alapján az uj Ítéletben nem felmentést, hanem a büntetés mérséklését kérte. Kurovs zky Ferenc dr. kir. főügyészhelyettes ezzel szemben azt vitatta, hogy ellenkeznék a védői szabadsággal, ha korlátok állíttatnának fel, hogy a védő mit mondjon a bíróság előtt. Különben is a bűnvádi perrendtartás értelmében a főtárgyalás csak akkor semmisítendő, ha az a védő «jelenléte nélkül* tartatott meg. Minthogy azonban a védő jelen volt, a semmiségi ok elesik. Kérte, hogy az ítélet hatályában fentartassék. A d o rj á n Emil dr. azzal replikázott, hogy ha van törvény, amelynek nem szavakhoz kell csupán ragaszkodni, akkor a hünvádi perrendtartás mindenesetre ilyen. A törvény bizonyára nem csupán passzív fizikai jelenlétre gondolt, hanem arra, hogy a vádlott védelem nélkül ne maradhasson. Bármily bűnös legyen is a vádlott, a védelem magasztos hivatása éppen az, hogy a szerencsétlen bűnös tettének mentő okait, a fiatalságot, a nyomort, az elh anyagolt nevelést és az enyhítő körülmények egész sorozatát érvényesítse. A védelem kötelességének elvi jelentőségű sérelmét látja a fenforgó esetben és ezért kér határozatot. A kir. tábla itélőtanácsa hosszú tanácskozás után, mely közel másfél óráig tartott, azt az Ítéletet hozta, hogy miután a védő az első bíróságnál megjelent, minthogy továbbá a védő meggyőződését korlát nélkül szabadon nyilváníthatja, a vádlott védelem nélkül maradtnak nem tekinthető. Mindazonáltal a királyi törvényszék által két és félévi fegyházban megállapított büntetésből négy hónapot a vizsgálati fogsággal kiköltöttnek számított be. Adorján Emil dr. a kir. Kúriához semmiségi panaszt jelente'.t be. Tehát legközelebb az ország első bírósága fog dönteni az érdekes vitában. Szabad-e ügyvédnek ügyvédi vizsgára előkészítenie? K u nitzer Károly dr. fővárosi ügyvéd néhány évvel ezelőtt ügyvédi vizsgára előkészítette N i k o 1 i c s György dr. volt zombori rendőrkapitányt. A tanító és tanítvány utólagos honorárium kérdését peres útra terelték, mert Nikolics vonakodott megfizetni a kialkudott 200 forint honoráriumot. A bíróság még nem döntött a perben s Nikolics, be se várva a birói döntést, az ügyvédi kamaránál följelentette K u n i t z e r t. Azzal vádolta, hogy nézete szerint nem tisztességes dolog jogszigorlókat szigorlatra, ügyvédjelölteket ügyvédi, jegyzőket birói vizsgálatra előkészíteni. A kamara fegyelmi választmánya visszautasította a panaszt s kimondta, hogy az ügyvédi vizsgára s a magasabb fokú képesítésekre tiszteletdíj fejében való kioktatás olyan cselekmény, ami az ügyvédi tisztességgel nagyon is összefér. A kamara határozata jogerőre emelkedett s ekkor Kunitzer dr. becsületsértés és rágalmazás miatt a büntető járásbíróságnál följelentette Nikolics dr.-t. Császár büntetőbiró a bizonyító eljárás befejeztével kétszáz korona pénzbüntetésre ítélte a panaszoltat. Újságolvasás a tárgyaló teremben, e miatt a birjval történt összeszólalkozásban vélt sérelem miatt két tanú által a bírótól kért «felvilágosítás» nem fegyelmi vétség. A bpesti ügyvédi kamara választmánya mint fegyelmi bíróság. (130/1900. fegy. sz. a.) V. Sándor dr. albirónak F. Elemér dr. ügyvédjelölt elleni panasza tárgyában a panaszlott nyilatkozatának kivétele s a kamara ügyészének meghallgatása után a következőleg határozott: A panasz elutasitttatik. Indokok: V. Sándor dr. panasza azon fordul meg, hogy F. reggel a tárgyalások megkezd ;se előtt ellenfelére várván, a tárgyaló szobában újságot olvasott, a miben a biró a hely profanizálását látván, odaszólt F.-hez: «kérem,itt ne olvasson újságot!» Mikor pedig a megszólított ilyenféle megjegyzést tett: «Kérem ?» a biró hozzátette «ez kérem birói helyiség, ha újságot akar olvasni, tegye azt kávéházban. Előadja aztán a panaszos, hogy panaszlott erre udvarias meghajtással bocsánatot kért, azonban még aznap hozzá két urat küldött, akik tőle felvilágosítást kértek a jelenetért, amely informáicójuk szerint nyersebb hangon volt a biró részéről kezdeményezve, amennyiben a figyelmeztetés ugy szólt, «hallja, itt ne olvasson újságot, menjen a kávéházba!* A biró a felvilágosítást megtagadta, egyben azt is, hogy a *hallja» megszólítást használta volna. — A két kiküldött erre az eljárásról levelet irt megbízójának, egyben a levél másolatát panaszossal közölte, aki a birói immunitás megsértését észleli ez eljárásban és mert a panaszlott a birót kitette volt annak a kényszerűségnek, hogy ily levelet elfogadjon, ellene panaszt tesz. Azért hogy panaszlott «a tárgyaló szobában újságot olvasott*, a biró nem emelt panaszt, a hivatalos helyiségekben lefolyt jelenet még a panaszos előadása szerint is oly kifogástalanul intéztetett el F. részéről, hogy különben sem férne utóbbihoz panasz. — Elbírálás alá tehát csak az jöhet, hogy F. a rajta történtek miatt magánúton igyekezett e'égtételt venni. E kérdés elbírálásánál mindenekelőtt kejl, hogy észrevétessék, miszerint F. a rendreulasitást nyersebb hangon és más kisérő szó mellett vélte hallani, mint miként azt panaszos megengedi. Érthető tehát, hogy F., aki magát indokolatlanul megsértettnek érezte, társadalmilag bevett formák közt igyekezett elégtételt kapni, ami meg sem történik, ha F. a nyers «hallja» kifejezést hallani nem véli. Ettől is eltekintve azonban a két megbízott egyfelül csak felvilágosítást kért, amit bírótól is szabad, hacsak a bíróság tagjai nem kívánnak a társadalom uralkodó szokásai alól kivétetni, másfelől levelükben is oly előkelő hangon végeznek az ügygyei, a melyben a sértésnek nyoma sem található. Viszont a kamara sem zárkózhatik el az elől, hogy tagjait a társadalom megfelelő osztályában uralkodó szabályok alól kivonni, a kar társadalmi színvonalának veszélyeztetése nélkül nem áll szabadságában s amennyiben az ügyvédi kar, melynek erkölcsi körébe a jelöltek is tartoznak, a tárgyaló termekben hozzá nem illő elbánásban részesül, a tárgyaló termen kivül meg kell, hogy találja a szükséges correctivumokat az egyensúly helyreállítása érdekében. Ha a bíróság valamely tagja a magánéletben megtagadja a közeledésnek és kölcsönös felvilágosításnak keresett és szívesen elfogadott legenyhébb kifejezését, ez az illető legegyénibb dolga. — Fegyelmi jelenséget az áthidalás keresetében nem találhatni. Ez okból a panasz elutasítandó volt. Kúriai és táblai értesítések. n u BíV-é£- 1 K- La"g-Jerza ('*, 190/901) okt. 15. hh. - Békés«• £°tV'U1 b- Ü <lk- 5-822/901 b. sz. a. elöa. Válkay, n. e Dárda. N. K dr. Stercz-Grosz (3,153-4/901) szept. 25 rmv Erzsébetváros I Gy. dr. A jövő számban. - Érmihályválva G Gy Spilauer-Dobrai (4,357/1901) okt. Ki. hh. Ksssa N V dr Kis' Kis (159/901) okt, 16. rnv. - Nagyszeben H. K dr. Schemel-ü. okt. 8 hh. - Szepsl K. E. dr. 2,511 és 2,7(52 n. e. - Zombor S L dr. Vaaly-terenc-catoma-v. érk. 682. és 684/001 sz. a. elöa. Illyés Károly. - Bacsm. - Horn érk. 2.345'901 sz. a elöa Oroszi — SzahaHosTT^ét-T3m sz- a e,öa Fráttr - Ve^rSfUz-^eTssfnu/í;.^1," S^1a-,x,Öa- J^kuthy. - Vighardt-Vighardt érk. •I,(i"4/9.U sz. a. eloa. Klmikó. - Nincsenek elintézve. HESZVfNV TÁRSASÁG NYOMDÁJA HUOAPf 6TCN