A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 3. szám - Uj szöveg a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének házasságjogi részéhez

24 dalommal felemlíti, hogy tulsok letartóztatás történt, a mit jövőre erélyes módon meg akar akadályozni. Ehhez a rendelethez a bécsi «JuristischeBlátter» a következő megjegyzéseket íüzi: «Dacára annak, hogy már Ferenc császár is minden vizsgálati fogoly részére külön zárkát rendelt, nálunk a vizsgálati foglyok — még a rovatlan előéletűek is — kíméletlenül együvé esznek csukva. A vizsgálati fogságnak annyira súlyos baja és azon szomorú kényszerűség, hogy alkalomadtán még ártatlanul terheltek is letartóztatandók, — bizonyára türhetó'bb lenne, ha vizsgálati fogházaink nem volnának ily ijjesztö állapotúak. A vizsgálati fogoly, minden tekintet nélkül arra, hogy cselekménye esetleg nem becstelenitő indokból fakadt, — tartozzék az akár a rovatlan előéletű vagy a visszaeső bűnösök közé, — oly lealázásoknak, durvaságoknak és nélkülözéseknek lesz kitéve, hogy még a már edzett régi gonosztevők is sürgősen kérik a vizsgálat berekesztését, csakhogy mielőbb a fegyházba kerülhessenek. Sohasem lesz teljesen elkerülhető az ártatlanoknak vizsgálati fogság alá kerülése; de igenis elérhető volna, hogy a vizsgálati fogság borzalmai az amugyis annyira súlyos szabadságelvonásra megszorittassanak, egyébként pedig a vizsgálati fogoly emberséges bánásmódban részesüljön és a közerkölcs, az illem é' az életszükséglet követelményei figyelmen kivül ne hagyassanak. Az ily reform azonban pénzbe is kerül és e nélkül, egyedül a még oly jóakaró rendeletekkel keresztül nem vihető.> A rendelet még egy más baj orvoslását is tűzi feladatául, oly bajét, mely fájdalom nálunk is napirenden van, t. i. a terheltnek éveken át való perbenállását és ezáltal való meghurcoltatását. Ezt az osztrák igazságügyminister az előzetes eljárás rövidítésével akarja elérni. «Az előzetes eljárásnak — úgymond — nem kell szükségkép ugyanazt a képet nyújtania, mint a főtárgyalásnak». Megrója] tehát az eljárás ezen stádiumában, midőn csak a vád emelhetésének kérdése forog szóban, a sok fölösleges tanuhallgatást. És joggal utal arra, hogy mennyire veszélyezteti a tanuk ismételt megkérdezése azok vallomásának megbízhatóságát. Az előzetes eljárás csakis a contradictorius momentumnak behozatalával lesz gyökeresen orvosolva. Azon 20,000 esetben, mely végül az eljárás megszüntetésével befejeződött, nyomban elérhető ezen eredmény, ha a letartóztatott terheltnek mód és alkalom nyujtatik a külvilággal védője utján érintkezésbelépni és a szükséges adatokat és felvilágosításokat beszerezni. De vizsgálóbiráink nem tudnak letérni azon elavult felfogástól, hogy a terhelt megszűnt jogalanynak lenni, tárgygyá lesz, melyen ők állítólagos magasabb cél érdekében büntetlenül experimentálhatnak; a letartóztatás által a terhelt isoláltatik, sequestráltatik és kínoztatik és e mellett rövidlátásukban az igazság kiderítésének egyik legfontosabb forrását— a terhelt közreműködését a tényállás megállapítása körül — elzárják. Nem kellene a vizsgálóbírónak magasabb intelligentiája, tapasztalata és az állam hatalmi eszközeinek igénybevétele mellett attól rettegnie, hogy a terhelt őt tévútra vezetheti. A rendelet zárószavaiban nagy nyomatékkal hangsúlyozza a ministerium és az elnökségek ellenőrzési jogát. De melyik része a ministeriumnak gyakorolja ezen ellenőrzést? Az-e,a mely a rendeletet csinálta, vagy az, a mely a statistikát csinálja — és risum teneatis — ellentétben a rendelettel azt constatálja: «a terheltek ismételt szökése még nagyobb óvatosságra és nagyobb coulance-ra int a szökés gyanúja miatti letartóztatások tekintetében*. Itt tehát a jobb kéz nem bír tudomással arról, hogy mit cselekszik a bal kéz; egyfelől sokallja a minister a letartóztatások számát, másfelől pedig kevesli. Pedig nem gondolnak arra, hogy már egy V2%_nyi javulás is e téren számtalan ártatlan embernek méltatlanul okozott baján segit. Nem is ébrednek tudatára annak, hogy már az emberi intézmények gyarlósága folytán, de a bpts és annak mikénti kezelése által is ugy az állam mint közegei részéről évről-évre számtalan ember szabadságával és becsületes hírnevével visszaélnek. Itt nem szabad az igazságügyi kormánynak tétlenül néznie azon átöröklött quietismust, mely különösen e téren, a hol az emberiség legkiválóbb javai forognak kockán, végzetessé válik. Persze mindez pénz nélkül, a birói állások szaporítása és vizsgálati fogházak berendezése nélkül nem képzelhető. . . . Tout comme chez Sérelem. «Lasciate ogni speranza»! ti sajnálni való ügyvédek, felek és tanuk, a kik a bpesti VIII—X. ker. kir. járásbíróság egyik birói hivatalos szobába vagytok p. o. d. e. 10 órára megidézve ! Hagyjatok fel azon reménynyel, hogy az ebédet családi körötökben fogjátok a rendes polgári időben (d. u. 2 óráig) elkölthetni ! Mert bizony a kinek ügye a 10 órai fölhíváskor elsőnek jelöltetett meg, arra 12—ysl közt kerül a sor, a mikor is a 9 órás ügyet fejezi be a biró, a 2-ik ügy pedig d. u. 5 óra után talál befejezést. A kinek az ügye 11 órára van kitűzve, legjobban tesz, ha azt elhalasztja, máskép még a könyörületes éjszaka is ott találná őt és ellenfelét a bíróságnál, ha t. i. a biró physicuma még ezt is győzné ? De, ugy hiszem, csodálatos és «the champion of the world» dicső elnevezésre feljogosító «rekord>-ot ért el azon biró, a ki reggeli 8 órától d. u. (most pedig már esti) 5 óra utánig tud törvényt ülni, még pedig éhen-szomjan, mert csak föl kell tennem, hogy az ő gyomra is emberi szervezetű, — és folytonosan beszélve. Nem gondolnám, hogy még 6 órán tul is birná ki a koplalást és I. Napóleonként éjjeli 1 órai szundikálással tudná túlfeszített idegeit kipihentetni. Hogy ilyen physikai megerőltetés mily Ítéleteknek a szülőanyja, azt nem tudom, mert én még nem hallottam az illető bírónak egy ítéletét sem kihirdetve. De mily jogon tartja ezen biró az ügyvédeket késő estéig fogva, melyik törvénynél fogva uralkodik a szegény felek és tanuk ideje s gyomra fölött, — ezt ugyan nagyon is szeretném tudni. Censorius, Irodalom. A birtokos és gazdatiszt közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló törvény (tgoo: XXVII. t-c.) magyarázata. Irta: Ladányi Béla. Budapest, 1901. Grill Károly könyvkereskedése. Szerző nemcsak a címben foglalt törvénynek nyújtja hasznos magyarázatát, hanem a rá vonatkozó felső bírósági judikaturát és közigazgatási határozatokat is közli. A könyvhöz könnyebb kezelhetés végett, tárgymutató van csatolva. Törvényhatósági bizottsági és községi képviselő-testületi tagsági jog. Irta: dr. D o 1 e n ecz József. Ára 2 kor. 40 fill. A dr. Kampis János szerkesztette ^Közigazgatási Könyvtár> ez uj füzete éppen ugy rávall a szerkesztés kiválóságára, mint a régebbiek. Az orvos a jogéletben. Irta: dr. Báttaszéki Lajos, ügyvéd. Budapest. «Petőfi» magyar központi kiadó vállalat. 1901. A néhány lapra terjedő füzetke az orvosokat jogi vonatkozásaikban alapos útmutatással látja el. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara választmánya az 1900. évről szóló jelentés megszerkesztésével dr. Nagy Dezső titkárt bizta meg. A szerkesztő bizottságba Po 11 ák Illés kamarai ügyész, dr. Brüll Ignác z, dr. Burián Béla, dr. K ö n i g Vilmos, dr. B a r a c s Marcell, dr. F i 111 e r Dezső és dr. Pap József választmányi tagok küldettek ki. A választmány felhívja a kamara tagjait, hogy a mennyiben az igazszágszolgáltatás körül oly tapasztalataik, észleleteik volnának, a melyeknek az évi jelentésbe való felvétele kívánatos, erre vonatkozó észrevételeiket legkésőbb f. évi január végéig a budapesti ügyvédi kamara titkári hivatalába küldjék be. A budapesti ügyvédi körben f. hó 10-én dr. M i s n e r Ignátz kartársunk, nagy számú hallgatóság előtt felolvasást tartott: a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének a házastársi és özvegyi öröklést tárgyazórendelkezéseiről. Dr. Szohner Lajos, az ügyvédi kör elnöke mondott köszönetet a felolvasónak és egyúttal felhívta a kartársakat, hogy a tervezetről minél többen tartsanak felolvasást. Budapesti ügyvédvizsgáló bizottság. A budapesti ügyvédi kamara választmánya az ügyvédvizsgáló bizottságba 1901. évre a következő tagokat választotta meg: dr. Ardó Alfréd, dr. Balog Arnold, dr. Bamberger Béla, dr. Basch Gyula, dr. Berezeli Antal, dr. Berger Miksa, dr. Burián Béla, Craus Gyula, dr Darányi Gyula, dr. Darvai Fülöp, Enyiczkei Gábor, dr. Fittler Dezső, dr. Fraenkel Sándor, dr. Glücklich Emil, dr. Gold Simon, dr. Günther Antal, dr. Gyöngyösi József, dr. E d v í 111 é s Károly, dr. Kemény Miklós, dr. K ő n i g.Vilmos, íd. dr. Kornyei Ede, dr. Messinger Simon, dr. Nagy Dezső, dr. Neuschlosz Tivadar, dr. Okol icsányi Géza, dr. Oesterreicher Samu, dr. Pap József. Parall Ferenc, dr. Ragályi Lajos, dr. Reiner Jáno , dr- Róth Pál, S tett ne r László, dr. Szilágy, Artúr Károly, dr. Tóth Kálmán, dr. Visontai Soma, dr. Wolf Vilmos. A , • A H?,!°?!3yári kir- "előtábla első teljes ülése az uj évben. A kir. ítélőtábla ebben az évben január 5-én tartotta meg első teljes uleset. Fekete Gábor kir. Ítélőtáblai elnök meleghangú, szívélyes szavakkal üdvözölte a teljes ülést, köszönetét és elismerését fejezte ki a mult évben tanúsított odaadó működésért, mely lenetove tette, hogy a mult évben életbelépett büntető perrendtartás minden rázkódás nélkül ment át az életbe s reményét fejezte k. az elnök, hogy a kir. Ítélőtábla fennállásának 10-ik eve az elohaladas, a megszilárdulás évét f.gja jelezni. » A JLI_A.fi - A klvAní ií WSAOJU Curiai és táblai értesítések KovácsB?ké^Son vK- KatÓ - Kat0 nem- érk. - Wagner L545/900V sz a d'la HZ \^ HegedÜS Heim Kazar érk' reben dr V 7 ^ CfgfduS' e' yi'JG/900 B. sz. n. e. - Debmiért elnézést kélt CSak a Jövö számb™ értesíthetjük, Gy. Franz- Tartler an 15 hh NJ- 4 , ~ Ke«kemét. dr. Sz. 964/900 V. sz. 900 sz aTian hf £y> dr- H Á Cs'PPék - Csippék (2946/