A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 3. szám - Uj szöveg a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének házasságjogi részéhez

24 dalommal felemlíti, hogy tulsok letartóztatás történt, a mit jövőre erélyes módon meg akar akadályozni. Ehhez a rendelethez a bécsi «JuristischeBlátter» a következő megjegyzéseket íüzi: «Dacára annak, hogy már Ferenc császár is minden vizs­gálati fogoly részére külön zárkát rendelt, nálunk a vizsgálati foglyok — még a rovatlan előéletűek is — kíméletlenül együvé esznek csukva. A vizsgálati fogságnak annyira súlyos baja és azon szomorú kényszerűség, hogy alkalomadtán még ártatlanul terhel­tek is letartóztatandók, — bizonyára türhetó'bb lenne, ha vizsgálati fogházaink nem volnának ily ijjesztö állapotúak. A vizsgálati fogoly, minden tekintet nélkül arra, hogy cselekménye esetleg nem becs­telenitő indokból fakadt, — tartozzék az akár a rovatlan előéletű vagy a visszaeső bűnösök közé, — oly lealázásoknak, durvaságok­nak és nélkülözéseknek lesz kitéve, hogy még a már edzett régi gonosztevők is sürgősen kérik a vizsgálat berekesztését, csakhogy mielőbb a fegyházba kerülhessenek. Sohasem lesz teljesen elkerülhető az ártatlanoknak vizs­gálati fogság alá kerülése; de igenis elérhető volna, hogy a vizs­gálati fogság borzalmai az amugyis annyira súlyos szabadságelvo­násra megszorittassanak, egyébként pedig a vizsgálati fogoly em­berséges bánásmódban részesüljön és a közerkölcs, az illem é' az életszükséglet követelményei figyelmen kivül ne hagyassanak. Az ily reform azonban pénzbe is kerül és e nélkül, egyedül a még oly jóakaró rendeletekkel keresztül nem vihető.> A rendelet még egy más baj orvoslását is tűzi feladatául, oly bajét, mely fájdalom nálunk is napirenden van, t. i. a ter­heltnek éveken át való perbenállását és ezáltal való meghurcolta­tását. Ezt az osztrák igazságügyminister az előzetes eljárás rövidí­tésével akarja elérni. «Az előzetes eljárásnak — úgymond — nem kell szükség­kép ugyanazt a képet nyújtania, mint a főtárgyalásnak». Meg­rója] tehát az eljárás ezen stádiumában, midőn csak a vád emel­hetésének kérdése forog szóban, a sok fölösleges tanuhallgatást. És joggal utal arra, hogy mennyire veszélyezteti a tanuk ismé­telt megkérdezése azok vallomásának megbízhatóságát. Az elő­zetes eljárás csakis a contradictorius momentumnak behoza­talával lesz gyökeresen orvosolva. Azon 20,000 esetben, mely végül az eljárás megszüntetésével befejeződött, nyomban elér­hető ezen eredmény, ha a letartóztatott terheltnek mód és alkalom nyujtatik a külvilággal védője utján érintkezésbelépni és a szükséges adatokat és felvilágosításokat beszerezni. De vizsgáló­biráink nem tudnak letérni azon elavult felfogástól, hogy a ter­helt megszűnt jogalanynak lenni, tárgygyá lesz, melyen ők állító­lagos magasabb cél érdekében büntetlenül experimentálhatnak; a letartóztatás által a terhelt isoláltatik, sequestráltatik és kínoztatik és e mellett rövidlátásukban az igazság kiderítésének egyik leg­fontosabb forrását— a terhelt közreműködését a tényállás megálla­pítása körül — elzárják. Nem kellene a vizsgálóbírónak maga­sabb intelligentiája, tapasztalata és az állam hatalmi eszközeinek igénybevétele mellett attól rettegnie, hogy a terhelt őt tévútra vezetheti. A rendelet zárószavaiban nagy nyomatékkal hangsúlyozza a ministerium és az elnökségek ellenőrzési jogát. De melyik része a ministeriumnak gyakorolja ezen ellenőrzést? Az-e,a mely a ren­deletet csinálta, vagy az, a mely a statistikát csinálja — és risum teneatis — ellentétben a rendelettel azt constatálja: «a terheltek ismételt szökése még nagyobb óvatosságra és nagyobb coulance-ra int a szökés gyanúja miatti letartóztatások tekintetében*. Itt tehát a jobb kéz nem bír tudomással arról, hogy mit cselekszik a bal kéz; egyfelől sokallja a minister a letartóztatások számát, másfelől pedig kevesli. Pedig nem gondolnak arra, hogy már egy V2%_nyi javulás is e téren számtalan ártatlan embernek méltatlanul okozott baján segit. Nem is ébrednek tudatára annak, hogy már az em­beri intézmények gyarlósága folytán, de a bpts és annak mikénti kezelése által is ugy az állam mint közegei részéről évről-évre szám­talan ember szabadságával és becsületes hírnevével visszaélnek. Itt nem szabad az igazságügyi kormánynak tétlenül néznie azon átöröklött quietismust, mely különösen e téren, a hol az emberi­ség legkiválóbb javai forognak kockán, végzetessé válik. Persze mindez pénz nélkül, a birói állások szaporítása és vizsgálati fog­házak berendezése nélkül nem képzelhető. . . . Tout comme chez Sérelem. «Lasciate ogni speranza»! ti sajnálni való ügyvédek, felek és tanuk, a kik a bpesti VIII—X. ker. kir. járásbíróság egyik birói hivatalos szobába vagytok p. o. d. e. 10 órára megidézve ! Hagyjatok fel azon reménynyel, hogy az ebédet családi körötökben fogjátok a rendes polgári időben (d. u. 2 óráig) elkölthetni ! Mert bizony a kinek ügye a 10 órai fölhíváskor elsőnek jelöltetett meg, arra 12—ysl közt kerül a sor, a mikor is a 9 órás ügyet fejezi be a biró, a 2-ik ügy pedig d. u. 5 óra után talál befejezést. A kinek az ügye 11 órára van kitűzve, legjobban tesz, ha azt elhalasztja, máskép még a könyörületes éjszaka is ott találná őt és ellenfelét a bíróságnál, ha t. i. a biró physicuma még ezt is győzné ? De, ugy hiszem, csodálatos és «the champion of the world» dicső elnevezésre feljogosító «rekord>-ot ért el azon biró, a ki reggeli 8 órától d. u. (most pedig már esti) 5 óra utánig tud törvényt ülni, még pedig éhen-szomjan, mert csak föl kell tennem, hogy az ő gyomra is emberi szervezetű, — és folytono­san beszélve. Nem gondolnám, hogy még 6 órán tul is birná ki a koplalást és I. Napóleonként éjjeli 1 órai szundikálással tudná túlfeszített idegeit kipihentetni. Hogy ilyen physikai megerőltetés mily Ítéleteknek a szülőanyja, azt nem tudom, mert én még nem hallottam az illető bírónak egy ítéletét sem kihirdetve. De mily jogon tartja ezen biró az ügyvédeket késő estéig fogva, melyik törvénynél fogva uralkodik a szegény felek és tanuk ideje s gyomra fölött, — ezt ugyan nagyon is szeretném tudni. Censorius, Irodalom. A birtokos és gazdatiszt közötti jogviszonyok szabályozásá­ról szóló törvény (tgoo: XXVII. t-c.) magyarázata. Irta: Ladányi Béla. Budapest, 1901. Grill Károly könyvkereskedése. Szerző nemcsak a címben foglalt törvénynek nyújtja hasznos magyará­zatát, hanem a rá vonatkozó felső bírósági judikaturát és köz­igazgatási határozatokat is közli. A könyvhöz könnyebb kezelhe­tés végett, tárgymutató van csatolva. Törvényhatósági bizottsági és községi képviselő-testületi tagsági jog. Irta: dr. D o 1 e n ecz József. Ára 2 kor. 40 fill. A dr. Kampis János szerkesztette ^Közigazgatási Könyvtár> ez uj füzete éppen ugy rávall a szerkesztés kiválóságára, mint a régebbiek. Az orvos a jogéletben. Irta: dr. Báttaszéki Lajos, ügy­véd. Budapest. «Petőfi» magyar központi kiadó vállalat. 1901. A néhány lapra terjedő füzetke az orvosokat jogi vonatkozásaikban alapos útmutatással látja el. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara választmánya az 1900. évről szóló jelentés megszerkesztésével dr. Nagy Dezső titkárt bizta meg. A szerkesztő bizottságba Po 11 ák Illés kamarai ügyész, dr. Brüll Ignác z, dr. Burián Béla, dr. K ö n i g Vilmos, dr. B a r a c s Marcell, dr. F i 111 e r Dezső és dr. Pap József választ­mányi tagok küldettek ki. A választmány felhívja a kamara tag­jait, hogy a mennyiben az igazszágszolgáltatás körül oly tapasz­talataik, észleleteik volnának, a melyeknek az évi jelentésbe való felvétele kívánatos, erre vonatkozó észrevételeiket legkésőbb f. évi január végéig a budapesti ügyvédi kamara titkári hivatalába küldjék be. A budapesti ügyvédi körben f. hó 10-én dr. M i s n e r Ignátz kartársunk, nagy számú hallgatóság előtt felolvasást tartott: a ma­gyar általános polgári törvénykönyv tervezetének a házastársi és özvegyi öröklést tárgyazórendelkezéseiről. Dr. Szohner Lajos, az ügyvédi kör elnöke mondott köszönetet a felolvasónak és egy­úttal felhívta a kartársakat, hogy a tervezetről minél többen tartsanak felolvasást. Budapesti ügyvédvizsgáló bizottság. A budapesti ügyvédi kamara választmánya az ügyvédvizsgáló bizottságba 1901. évre a következő tagokat választotta meg: dr. Ardó Alfréd, dr. Balog Arnold, dr. Bamberger Béla, dr. Basch Gyula, dr. Berezeli Antal, dr. Berger Miksa, dr. Burián Béla, Craus Gyula, dr Darányi Gyula, dr. Darvai Fülöp, Enyiczkei Gábor, dr. Fittler Dezső, dr. Fraenkel Sándor, dr. Glücklich Emil, dr. Gold Simon, dr. Günther Antal, dr. Gyöngyösi József, dr. E d v í 111 é s Károly, dr. Kemény Miklós, dr. K ő n i g.Vilmos, íd. dr. Kornyei Ede, dr. Messinger Simon, dr. Nagy Dezső, dr. Neuschlosz Tivadar, dr. Okol icsányi Géza, dr. Oesterreicher Samu, dr. Pap József. Parall Ferenc, dr. Ragályi Lajos, dr. Reiner Jáno , dr- Róth Pál, S tett ne r László, dr. Szilágy, Artúr Károly, dr. Tóth Kálmán, dr. Visontai Soma, dr. Wolf Vilmos. A , • A H?,!°?!3yári kir- "előtábla első teljes ülése az uj évben. A kir. ítélőtábla ebben az évben január 5-én tartotta meg első teljes uleset. Fekete Gábor kir. Ítélőtáblai elnök meleghangú, szívélyes szavakkal üdvözölte a teljes ülést, köszönetét és elisme­rését fejezte ki a mult évben tanúsított odaadó működésért, mely lenetove tette, hogy a mult évben életbelépett büntető perrendtartás minden rázkódás nélkül ment át az életbe s remé­nyét fejezte k. az elnök, hogy a kir. Ítélőtábla fennállásának 10-ik eve az elohaladas, a megszilárdulás évét f.gja jelezni. » A JLI_A.fi - A klvAní ií WSAOJU Curiai és táblai értesítések KovácsB?ké^Son vK- KatÓ - Kat0 nem- érk. - Wagner ­L545/900V sz a d'la HZ \^ HegedÜS Heim Kazar érk' reben dr V 7 ^ CfgfduS' e' yi'JG/900 B. sz. n. e. - Deb­miért elnézést kélt CSak a Jövö számb™ értesíthetjük, Gy. Franz- Tartler an 15 hh NJ- 4 , ~ Ke«kemét. dr. Sz. 964/900 V. sz. 900 sz aTian hf £y> dr- H Á Cs'PPék - Csippék (2946/

Next

/
Thumbnails
Contents