A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 40. szám - Fegyelmi eljárás és vizsgálat a budapesti tözsdebiróság ellen

A JOG 287 a felfüggesztés megkezdésésének időpontja meg van határozva, jogerejét feltételezve azonnal ezen időpont beálltával haiáiyos. Az ez ellen való cselekvés szükségképen rrnga után vonja a lajstromból való törlést. iA bécsi legf. ítélőszék mint fecy. birós. 4,381/1900. sz.) Az örökösi nyilatkozatot tett örökös a hagyaték beszavatolása előtt nem köteles az örökhagyó utáni betegápolási és temetkezési költségekeit, valamint a halá!es;lfelvétel és a leltározás költségeit a hagyatéknak felhasználása nélkül sajátjából fedezni. (Bícsi orsz. tszék mint felébb, bir. 7,821/1900. sz.) A vételi szerződésben történt azon megállapodás, hogy vevő a megvett i gatlant illető összes adókat egy meghatározott naptól togva köteles átvállalni, csak oda magyarázható, hogy az ezen napig terjedő adókat tekintet nékül azok esedékességének időpontjára, az eladó tartozik viselni (Bécsi legf. Ítélőszék 1,177/1900 sz.) Házasságon kivül született, szüleinek állítólag később kötött házasságával törvényesített gyermek apaságának megállapítása iránti kérelemre annak örökösei i«, amennyiben az apaság megállapításában vagyonjogi érdekkel bírnak, fel vannak jogosítva. — Ezen megállapitá ;i jog ily esetben nem tisztán személyi jog, amely az ált. polg. törvénykönyv 531. § a értelmében az örökösökre át nem szállhatna (A bécsi legf. ítélőszék 6,309/1900. sz.) A vállalkozó tulajdonát képező házakban levő munkáslakások munkásoknak bérükből leendő havi levonás ellenében való bérbeadása, még ha a lakásba való hurcolkodásnál semmi megállapodás sem történt, bérszerződést foglal magában. A bérösszeg magassága irreleváns, iNeutitscheini kir. tszík mint felébb, bir. 5986/1900. sí.) Örökhagyó tartozása fejében elzálogosított életbiztosítási kötvény nem vonandó be a hagyatékba. Ha a tartozása hagyatéki vagyonból kielégítést nyert, akkor a hagyatékot a kedvezményezettel szemben visszkereseti jog illeti meg. (Bécsi orsz. tszék mint felébb, bíróság. 6,571'1900. sz.) Vasúti utasoknak a kocsi ajtajához való támaszkodása a legközönségesebb gondosság hiánya és így az ennek folytán az ajtó bec-apódása következtében történt sérülés az ált. polg. törvénykönyv 1297. § szerint csakis az illető utasoknak, nem pedig az illető vasúti vállalatnak vagy annak alkalmazottjainak tudható be. (Lembergi orsz. felső b r. 606/1900 sz.) Nyilt kérdésed és feleletek. Egyesített keresetek ellen egyszerre tett pergátló kifogások tárgyában hozott végzésért mennyi belyegilleték jár ? B. község ellen 10 felperes külön-külön sommás visszahelyezési keresetet adott be, melyeket a járásbíróság mindjárt a tárgyalás megnyitása után egyesitett. Ezután alperes pergátló kifogást tett az összes együttesen tárgyalt keresetek ellen. Kérdés már most, hogy e kifogás tárgyában hozott végzés után 5, vagy 50 K. bélyeg rovandó-e le ? Az 1894 : XXVI. t. c. 17. §-ának utolsó pontja értelmében az Ítélet után kétségtelenül 50 K. illeték jár, amiből az következnék, hogy a pergátló kifogások tárgyában hozott végzés után is minden egyes keresetért külön-külön lerovandó a bélyeg. Viszont abból, hogy a törvény ezt csak az ítéletre mondja ki, a contrario az is következtethető, hogy a több egyesitett perben hozott egy végzés után csak egy bélyegilleték (5 K.) jár. Mérő Samu dr., borosjenői ügyvéd. Irodalom. A tévedésből alkotott jogügyletek Magánjogi tanu'mány. Irta Meczner Sándor dr. sárospataki jogak. tanár. Első részlet. Sárospatak. S t e i n f e 1 d Jenő kiadása 1901. Magánjogi monográfiáink száma egy adalékkal szaporodott, mely annyival értékesebb, miután szorosan hazai jogunkra és a készülő magyar polg. törvénykönyvjavaslatra is különös tekintettel van Amint egyes) részletek áttekintéséből meggyőződtünk — fenntartván a kiterjedtebb ismertetést a beható bírálatnak — egy nagyobb keretű, felette alapos, tudományos munkával állunk szemben, amelynek az eddig megjelent vaskos füzete csak egy részét képezi az egész műnek. Szerző ezen részben az I. cimben a tévedést átalában, a II. részben a tévedésből alkotott jogügyleteket tárgyalja. Önálló jogi gondolkodás és jó magyaros nyelvezet jellemzi szerző előadását. A magyar kereskedelmi jog kézikönyve. Irta Klupathy Antal dr. kolozsvári egyetemi r. t. Második átdolgozott kiadás. II. kötet. Budapest. Az Athenaeum kiadása. Ezzel a kötettel ennek a műnek második átdolgozott kiadása befejezést nyert. A 11. kötet is íőleg az időközi irodalom, törvényhozás és judikatura kiegészítése folytán jelentős változáson ment keresztül. Klupathy munkájának kiválóságát már az I. kötet uj kiadása alkalmából méltattuk. Ezen második kötet uj kiadásáról mindizt ismételnünk kellene. Ajánlani ismételten e munkát csakugyan feleslegesnek tartjuk. Társadalmi gazdaságtan. Irta Földes Béla dr. egyei. r. t. I köt. Harmadik átdolg. kiadás. Az Athenaeum kiadása 1901. A gazdasági kérdések nálunk immár mindjobban előtérbe nyomulnak és igy mindinkább nagyobb a szükséglet olyan művek után, amelyek a gazdasági kérdések kifejtését tarLalmazzák. Sajuos, hogy mindamellett alig van megbízható magyar kézikönyvünk a gazdaságtan széleskörű és jelentőségteljes tudományáról. Annál jobban meg kell becsülnünk azt a néhány könyvet, amelyre a magyar gazdaságtan tudományának fejlesztését rá kell bíznunk és főleg méltányolnunk kell azt a törekvést, amelylyel a kézikönyvek tökéletesítését, kiegészítését, pótlását akarják a szerzők elérni. Ilyen méltányló megbecsülést követelhet magának Földes B/'la dr. budapesti egyetemi tanár, aki «Társadalmi Gazlaságtan» cimű jeles munkájának immár harmadik átdolgozott kiadását — amelyből most jelent meg az I, kötet — rendezi sajtó alá. Ennek a műnek vezérszempontja, hogy a gazdasági kérdések társadalmi, nemzeti és ethikai jellegéf kidomborítsa. Azonkívül azt is meg kell említenünk, hogy szerző munkáját a társadalomgazdasági jelenségek tudományos magyarázatához mind közelebb iparkodott hozni. Vegyesek. A m. kir. Kúria ügyforgalma s tevékenysége igoi január hó i-től szeptember 30-ig. I. Elintézésre várt 8,399 polgári, 1851 váltó, 110 úrbéri, 632 felülvizsg. sommás, 8,753 büntető, 548 fegyelmi, 83 felszólalási (orsz. képviselőválasztás kérdésében), összesen 20,970 ügy. II. Elintéztetett 5,450 polgári, 902 váltó, 74 úrbéri, 457 felülvizsg. sommás, 6,957 büntető, 440 fegyelmi, 4 felszólalás, összesen 14,284. III. Hátralék: 3,513 polgári, 9i9 váltó, 36 úrbéri, 175 felülvizsgálati, 1,796 büntető, 108 fegyelmi, 79 felszólalás, összesen 6,686. IV. Hátralék különbözet a mult év ugyanezen időszakával szemben: 230-al több polgári, 305-tel több váltó, 2-vel kevesebb úrbéri 43-mal több felülvizsgálati, 2,441-gyel kevesebb büntető, 13-mal kevesebb fegyelmi, 155-tel kevesebb felszólalás', összesen 2,033-mal kevesebb ügy van hátralékban, mint tavaly ilyenkor. Kózvédök kirendelése. A budapesti ügyvédi kamara a budapesti kir. Ítélőtábla előtt tartandó felebbviteli főtárgyalásokhoz 1901. november hó 4-től 1902. évi január hó 4-ig terjedő ülésszakra közvédőkül a következő ügyvédeket rendelte ki: 1901. nov. 4—9-ig terjedő ülésszakra az I. főtárgyalási tanács mellé közvédőül: Rózsavölgyi Manó dr., helyetteséül Szakolczai Árpád dr.; a II. főt. tanács mellé közvédőü1: S g a 1 i t z e r Gyula dr., helyetteséül Sch w arc z Gyula dr.; a III. főt. tanács mellé közvédőül: Székely György dr., helyetteséül: S z e r é n y i Simon dr., — Az 1901. november 11 — 16-ig terjedő ülésszakra az I. főt. tanács mellé közvédőül: Szilágyi Arthur Károly dr., helyetteséül: Szilárd Ferenc dr.; a II. főt. tanács mellé közvédú'ül: T h e i s s Imre dr., helyetteséül: T e t é t 1 e n i Ármin dr.; a III. főt. tanács mellé közvédőül: Tóth Kálmán dr., helyetteséül: Török Sándor dr., —Az 1901. évi nov. 18—23-ig terjedő ülésszakra az I. főt. tanács mellé közvédőül: Váradi Gábor dr., helyetteséül: Vaisz Sándor dr.; a II főt. tanács mellé közvédőül: Vázsonyi Vilmos dr., helyetteséül Várkonyi Oszkár dr., a III. főt. tanács mellé közvédőül: Vértessy X. Ferenc dr., helyetteséül: Visontai Soma dr. — Az 1901. nov. 25— 30-ig terjedő ülésszakra az I-ső főt. tanács mellé közvédó'ül' W e i s z Ödön d r., helyetteséül: Weinberger Jenő dr.; a II. főt. tanács mellé közvédőül: Venczel Árpád dr., helyetteséül: Wellisz Vilmos dr.; a III. főt. tanács mellé közvédőül: W o 1 f Vilmos dr., helyetteséül: W i 1 h e i m Adolf dr. — Az 1901. dec. 2—7-ig terjedő ülésszakra az I-ső főt. tanács mellé közvédőül: Zsolnay Jenő dr., helyetteséül: Zolin er Béla dr.; a II. főt. tanács mellé közvédőül: Zsarnay Lajos dr., helyetteséül: AczélBcla dr.; a III. főt. tanács mellé közvédőül: Adni eto Géza dr., helyetteséül: Back Frigyes dr. — Az 1901. dec. 9 — 14 ig terjedő ülésszakra az I-ső főt. tanács mellé közvédőül: Árkay Kálmán dr.. helyetteséül: Bácskai Albert dr.; a II. főt. tanács mellé közvédőül: Bálint Ernő dr., helyetteséül: Balog Ignác dr.; a III. főt. tanács mellé közvédőül: Balassa Károly dr., helyetteséül: Balog Arnold dr. — Az 1901. dec. 16—21-ig terjedő ülésszakra az I-ső főt. tanács mellé közvédőül: Baracs Marcel dr., helyetteséül: Babes Tiius dr.; a II. főt. tanács mellé közvédőül: Bangha Gyula dr., helyetteséül: Báttaszéki Lajos dr.; a III. főt. tanács mellé közvédőül; Berezeli Antal dr., helyetteséül: B e s z e Antal. — Az 1901. dec. 23—28-ig terjedő ülésszakra az I-ső főt. tanács mellé közvédőül: Bossányi Iván dr., helyetteséül: Berger Miksa dr.; a II. főt. tanács mellé közvédőül: Berényi Sándor dr., helyetteséül: B 1 e u e r Samu dr.; a III. főt .tanács mellé közvédőül: C s e t é n y i Adolf dr., helyetteséül: Cukor Samu. — Az 1901. dec. 30-tól 1902. jan. 4-:g terjedő ülésszakra az I-ső főt. tanács mellé közvédőül: Bozóky Adám dr., helyetteséül: Dáni Vilmos dr.; a II. főt. tanács mellé közvédőül: Dobozi Kálmán dr., helyelte-