A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 40. szám - Fegyelmi eljárás és vizsgálat a budapesti tözsdebiróság ellen

288 A JOG séül: Engel Aurél dr.; a III. főt, tanács mellé közvédöül: D a r v a i Fülöp dr., helyetleséül: Eötvös Bálint dr. Negyven koronán aluli ügyvédi költség. A bpesti kir. törvényszék íelebbezési tanácsa: Az ügyvédi rendtartás 56. és 58. § ának, valamint az 1877. évi XXII. t.-c. 11. §. 1. pontjának értelmezése tekintetében a íelebbezési biróság azt a jogi álláspontot foglalja el, hogy az ügyvédi munkadíj és készkiadás iránti követelés, ha 40 koronán alól van is és ha a kereset már megállapított követelés behajtására irányul: az eljárás nem a községi, hanem a rendes bíróságok hatásköre alá esik. Azon az alapon tehát, hogy a kereset az értékhatárra való tekintettel a községi bírósághoz tartoznék, a kereset vissza nem utasítható, hanem a neheztelt végzés megváltoztatásával, a kir. járásbíróság a további szabályszerű eljárásra volt utasítandó. (1901. évi szeptember hó 2-án. III. E. 145.) A kir. lgazságügyminiszternek 28,631/1901. I. M. számú rendelete, a kézbesítések teljesítéséről Nagy-Britannia és Irhon, a brit gyarmatok, úgyszintén Amerika egyes államainak területén. Ha magyar birói hatóságtól származó iratot bárminő természetű ügyben akár magyar honosnak, akár másnak NagyBritlannia és Irhon, a brit gyarmatok és északamerikai EgyesültÁllamok, Argentína, Brazília, Chile, Columbia, Costa-Rica, Ecuador, Guatemala, Haiti, Honduras, Nicaragua, Paraguay, Peru, Salvador, San Domingo, Uruguay és Venezuela területén kell kézbesíteni, az eljárás ujabb megállapodás szerint a következő: 1. Az emiitett országok területén kézbesítendő hivaíalos iratokat a kézbesítési vevénynyel együtt ezentúl is a kir. igazságügyminiszteriumhoz kell felterjeszteni, mely a kézbesítés teljesítéséről a közös külügyminisztérium és rendszerint a diplomáciai képviseleti hatóság közvetítésének mellőzésével közvetlenül a kézbesítés helyére nézve illetékes cs. és kir. konzuli hivatal utján gondoskodik. Fordítást csatolni jövőben sem kell, de az érdekelt feleknek, ha a fordítási költségeket előlegezik és viselik, jogukban áll kívánni, hogy a felsorolt országokban kézbesítendő iratokat és az ezekre vonatkozó vevényeket a magyar birói hatóság megfelelő fordítással szereltesse fel. 2. A kézbesítés eredményéről a cs. és kir. konzuli hivatalok kivétel nélkül közvetlenül értesitik a kézbesítést kérő magyar birói hatóságokat, még pedig: a) a kézbesítés sikerre vezetése esetén a vonatkozó bírósági kézbesítési vevényt, illetve postai tértivevényt küldik meg, mely utóbbihoz a kézbesítés részleteiről felvilágosítást nyújtó záradékot csatolnak; b) a kézbesítés sikertelensége esetén az iratokat visszaküldik, miután ennek okait a kézbesítendő iratra vagy az aJáirás nélkül visszaérkezett bírósági vevényre feljegyezték; c) abban az esetben, ha a kézbesítés nem sikerül és sem a kézbesítendő irat, sem a bírósági vevény a címzettől vissza nem érkeznék, erről a cs. és kir. konzuli hivatalok külön átiratban adnak értesítést. 3. A cs. és kir. konzuli hivatalok — ha a kézbesítés tértivevény mellett az illető országban nem eszközölhető — figye'" meztetik a címzett feleket, hogy a kézbesítési vevények záros határidő alatt vissza nem érkezése esetére ügygondnok kinevezése mellett hirdetményi idézésnek lehet a magyar bíróságnál kérelemre helye. 4. Az 1—3. pontok alatt jelzett kézbesítések következtében felmerült postaköltségeket a kir. igazságügy-minisztérium tériti meg s igy ezek fedezéséről a kézbesítést kérő magyyr birói hatóságoknak gondoskodniok nem kell. 5. Ha a kézbesítési eljárás során késedelem vagy más ok miatt valamely cs. és kir. konzuli hivatal ellen panasz merülne fel, vagy bárminő felvilágosításra volna szükség: a magyar birói hatóságnak a megfelelő intézkedések végett a kir. igazságügyminiszteriumhoz kell fordulnia Mindezeket miheztartás végett oly figyelmeztetés mellett közlöm, hogy a jogesély egyéb ágaira (tanúkihallgatás, eskükivétel stb ) az eddigi eljárás marad hatályban. Érintetlenül maradnak különösen az 1890. évi július 22-én 16,433. I. M. sz. a. (R. T. 1,198. lap) kelt rendeletben és az 1894. évi 46,330. I. M. számú (Igazs. Közi. III. évf. 427, 1.) közleményben foglalt rendelkezések. Kelt Budapesten, 1901. évi. szeptember hó 17-én. Hatáskor megállapítása, vasúti állomáson a még meg sem állott vonat mellett, a vágányokon fuvarszerzés végett tartózkodó bérkocsisok ellen indított ügyben. A m. kir. minisztérium a B. Pál és társa zalaszentgróli lakosok ellen teiti épség elleni kihágás miatt folyamatba tett ügyben a sümegi kir. járásbíróság és a szentgróti járás főszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközési esetet az 1901. évi január hó 11-ik napján tartott tanácsában megvizsgálván, következőleg határozott: Jelen ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Indokok: A magyar államvasutak zala-szent-gróti áilcmás elöljáróságának feljelentése szerint B. Pál és társa bérkocsitulajdonosok azzal terheltetnek, hogy 1900. január 30-án délután a zala-szent-gróti állomásra beérkező s még rendesen meg sem állott vonalhoz mentek s az állomási előljáró figyelmeztetése ellenére a vágányok közt tartózkodtak a végett, hogy maguknak mielőbb fuvart szerezhessenek. A terheltek ezen cselekményét a sümegi kir. járásbíróság a K B T K. 112. §-a alapján, a zala-szent-gróti járás főszolgabirája pedig a K. B. T. K. 111. §-a alapján vélte elbirálandónak. Tekintettel arra, hogy a terhelt egyének a feljelentett cselekménynyel a m. kir. minisztériumnak 1892. évi december 10-én 83,249/IV. keresk. miniszteri sz. a. kibocsátott rendelete kapcsán közzétett vasúti üzletszabályzat 5. §-ában megállapított tilalmat szegték meg s igy a jelen esetben nem a vaspályán vagy ahhoz tartozó épületeken a biztonság szempontjából kiadott egyes rendeletnek vagy intézkedésnek megszegéséről, hanem a vaspályákra vonatkozólag az életbiztonság és egészség oltalma végett kiadott általános rendeletnek megszegéséről van szó: a feljelentett cselekmény a K. B. T. K. 111. §-ába ütköző s az 1897. XXXIV. t.-c. 18. §. IV. pontja szerint a kir. biróság hatáskörébe tartozó kihágás ismérveit látszik feltüntetni, minélfogva a szóbanforgó ügyben az eljárásra a kir. biróság hatáskörét kellett megállapittani. (71,553/1900. I. M. sz). Hatáskör megállapítása, születés külön bejelentésének elmulasztása miatt a szülésznő ellen indított ügyben. A m. kir. minisztérium a K. Sándorné okleveles szülésznő simonyifalvi lakos ellen születés-bejelentésnek elmulasztása miatt folyamatba tett ügyben, a kisjenői kir. járásbíróság és az ugyanottani járás főszolgabirája közt felmerült hatásköri összeütközési esetet, 1901. évi január hó 16-ik napján tartott tanácsában megvizsgálván, következőleg határozott: Ebben az ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Indokok: A simonyifalvai kerület anyakönyvvezetője a kisjenői kir. járásbíróságnál feljelentette, hogy K. Sándorné szülésznő a K. Istvánné által 1800. évi március hó 27-én szült és a K. István által anyakönyvezés végett bejelentett gyermek születését az anyakönyvvezetői hivatalnál külön be nem jelentette. A kir. járásbíróság az 1900. évi május hó 10-én B. I. 151 2. sz. határozatával a feljelentést a kisjenői főszolgabírói hivatalhoz tette át abból az okból, mert a feljelentésben előadott mulasztás megtorlása, nézete szerint a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. A főszolgabírói hivatal az 1900. évi május hó 29-én 7,963. sz. a. hozott határozatában a cselekmény, illetve mulasztás elbírálását hatáskörébe nem tartozónak mondotta ki, mert az 1896. évi július hó 14-én 52,846. sz. a. kelt belügyminiszteri körrendelet szerint a hasonló kihágás elbírálása a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. Az ekként támadt hatásköri összeütközési esetet ilyen értelemben kellett eldönteni, mert az 1895. évi 60,000. B. M. sz. utasítás 50. §-ában fentartott 1882. évi 31,438. sz. belügyminiszteri rendelet szerint a bába minden szülést, melynél segédkezett, az anyakönyvvezelési bejelentés mellett is 2i óra alatt az anyakönyvvezetőnek külön bejelenteni tartozik, mely kötelességének elmulasztása által kihágást követ el, a mely kihágás elbírálása a fenthivatkozott 1896. évi 52,846. számú belügyministeri rendelet, illetve az 1897. évi XXXIV. t.-c. 18. §. IV. és 19. §. 4. pontjai szerint a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik (1,217/1901.1. M. sz. Kúriai és táblai értesítések. Apatin B. M. dr. Samu-Samu érk. 2986/901. sz. a. előa. Hűvös n. e. - Hockstock—Northeisz érk. 3734/901. sz. a. elöa. Istvánffy n. e. — A haFmadikról kilencedike után. — Békéscsaba F. K. 1,257/901. n. e. — Vizinger—Reisz (nem 1153, hanem 1531/i.Ol. b. sz.) n. e. — Kotvan ügyről bővebb adatok szükségesek ; nem találják. — Valenlinyi—Fiber érk. 1,007/901. v. sz. a. előa. Bubla, n. e. — Brassó W. I dr.'Csuka— Szovda érk. 5,895/901. sz. a. előa. Horváth, n. e. — Debrecen K. J. Falussy-Kovásy érk. 6,032/901. p. sz. a. előa. Horváth, n e. - Derecske L. I. dr. 449. és 450/901. n. e. — Dunaszerdahely P. F. Büschitz — Pollák érk. 925'901. v. sz. a. előa. Beck, n. t. — Kammer—Fuchs és Popper érk 599/901. v. sz. a. előa. Bubla, n. e. — Eger U. J. dr. NagyNagy érk. 7,253/901. sz. a. előa. Sárai Szabó, n e. — Hódságb/ L. F. dr. 3,749 és 383/901. n. e. — Miskolc H. G. dr. Magyar-francia b t. —Kohn érk. 3,032/901. p. sz. a. elöa. Kovács Béla, n." e. Nagyvárad R. M. dr. Kiss-Szegedi érk. 5,635/90J. p. sz. a. előa. Kovács Béla, szept. 4. mv. Gyakorlattal bíró ügyvédjelölt kerestetik vidéki irodába október elején való belépéssel. Fizetés megállapodás szerint. Cim a kiadóhivatalban. Közjegyzői, ügyvédi irodákban, továbbá kir. járásbíróságnál működött, 11 évi praxissal biró, jóirásu, feddhetetlen, józanéletü családos ember, aki kérvények és egyéb beadványok szerkesztését érti — hagyatéki tárgyalások önálló vezetésére képes telekkönyvi ügyekben otthonos, minden elfogadható szerény föltétel mellett közjegyzői, esetleg ügyvédi irodában vidéken sürgésen állást keres. — Cim a kiadóhivatalban. 2 —1 P ÁLLAS RÉSZVFNYTÁRSA8ÁO NYOMDÁJA ÖUDAPESTEN