A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 40. szám - Ha az elsőfoku bíróság ítéletének meghozása után a vádlott elmebetegségbe esett milyen eljárás követendő a felebbviteli bíróság által? - A katonai igazságszolgáltatás reformja Franciaországban

A JOG 283 ciaországban ma is érvényben van a hadseregnél a Qde pénal3) (a civilis büntető-törvény) s a katonai büntető törvény csupán a katonai életviszonyok szerint különösen minősülő ' esetekre vonatkozik. A tervezet első könyve a katonai bíróságok szervezetét (de l'organisation des tribunaux militaires), a második ezek illetékességét (de la comp.tence des tribunaux militaires), a harmadik magát az eljárást (de la procédure devant les tribunaux militaires), a negyedik a bűntetteket, vétségeket és azok büntetéseit (des crimes, des delits et des peines), végre az ötödik a katonai igazságügyi kart (du corps de la justice militaire) szabályozza. A katonai bíróságok két folyamodásnak. Elsőfokú bíróságok a haditörvényszékek (les conseils de guerre), a másodfokú bíróságok felebbezési bíróságok (les conseils de cassation). Ezen bíróságok béke idejére állandóan szerveztetnek. Mozgósítás esetére, ellenségtől megszállott tartományokban stb. szervezetük külön szabályoztatik. A haditörvényszékek hét tagból állanak s a javaslat 8. és §-aiban azoknak a vádlott rangfokozatához képest való egybeállításait táblázatba foglalja. A törvényszéki tagok, beleértve az elnököt is. kombattans tisztek. Azonban a legénységi állományú vádlott felett Ítélkező haditörvényszékben egy altiszt is helyet foglal. Minden haditörvényszéki tanács mellett egy ügyészi (commissaire du gouvernement) és vizsgálóbírói (rapporteur) állást szervez a javaslat, mely állásokat a törvényjavaslat V. könyve szerint tervbe vett hadbírói karból fogják betölteni. A felsőbíróságok, semmitőszékek, kizárólag jogászokból (hadbirákból) alkottatnak. Öt tagból állanak s a semmitőtanács mellé szintén ügyészi állás van szervezve. A haditörvényszékek ítélete ellen csupán semmiségi panasznak van helye. A semmiségi okok : ha az eljárt törvényszék nem volt illetékes ; ha alaki (eljárási) szabály sértetett meg ; ha a haditörvényszék jogkörét túllépte és ha a törvényt (anyagi jogot) helytelenül alkalmazta. A semmiségi panasz a legfelső semmitőszék (la Cour de cassation) előtt tárgyaltatik, kivéve azon eseteket, — t. i. a javaslat 88. §-ában felsoroltakat, — midőn a megtámadott ítéletet hadrakelt seregbeli, megszállott tartományban levő vagy Algierban és a gyarmatokban elhelyezett bíróságok hozták, mely esetekben az ügy felső folyamodásban a katonai főtörvényszékek (conseils de cassation militaires) elé tartozik. Ezek a felsőbíróságok végérvényesen (souverainement) döntenek, határozataik ellen semmiféle jogorvoslat nem használható. Ezenkívül van foglár-bíróság is (pfeyóté), melynek hatásköre aia a markotányosok, szolgák s a hadsereg kíséretéhez tartozó kereskedők, továbbá csavargók és nem tiszti hadifoglyok tartoznak. Az eljárás lényegében a modern esküdtszéki eljárásnak felel meg. A nyomozást a katonai rendőrség (la police judiciaire militaire) teljesiti. A vizsgálat teljesítése a vizsgálóbíró (rapporteur) dolga. A vizsgálat befejezése után az iratokat az ügyésznek adják ki vád emelése végett. A vádirat felett a vádtanács (commission d'accusation) határoz. A vádtanács három tagból áll, kik mindannyian hadbirák. A vádtanács mellé külön ügyészi állás van szervezve. A vádtanács vádhatározata alapján a vezénylő tábornok egybehívja a haditörvényszéket. A vádlott már az elővizsgálat során vallhat védőügyvédet s csakis ennek jelenlétében hallgatható ki. A főtárgyalás menetére általában a «Code d'instruction criminelle» (civilis büntető perrendtartás) szabályai a hadseregben is alkalmazást nyernek. A védő és vádló perbeszédeinek meghallgatása után, — melyeknél szabály, hogy a vádlotté az utolsó szó — az elnök a tárgyalást berekeszti s tanácskozásra visszavonul a törvényszék. A tanácskozás és szavazás titkos. Ám azért a törvényjavaslat gondoskodik róla, hogy a haditörvényszék tagjai ne legyenek befolyásolhatók, mire a Dreyfus-per oly szomoiu példát mutatott. A javaslat 182. §-a szerint szigorúan meg van tiltva a törvényszék tagjainak bárkivel is érintkezni. Tanácskozásuk alatt az ügyész is távol van, sőt az irnok (greffier) sem lehet jelen. A birák nem vehetnek tudomást semmi olyan bizonyítékról, melyet a perben a vádnak és védelemnek nem mutattak föl.3) 2) Les tribunaux militaires appliquent les peines portées par les lois pénales ordínaires á tous les crimes ou délits non prévus par le présent Code. (C. Livre IV. §. 267.) 3j «Les juges ne peuvent plus communiquer avec personne, ni Az elnök a kérdéseket felteszi. A kérdések a bűnösségre, a súlyosító körülményekre és a beszámítást kizáró okokra vonatkozhatnak. Ha pedig olyan cselekményre vonatkozik a vád, mely csak akkor tartozik a katonai judikatura alá, ha szolgálatban követtetett el, akkor az a kérdés is felteendő, vájjon az inkriminált cselekmény katonai szolgálatban elkövetettnek tekinthető-e? (Javasl. 184. §.) A szavazás titkos. Elitéléshez abszolút többség szükséges. Az u. n. «minorité de faveur» intézményét hatályon kivü! helyezik, mivel, mint a törvény megokolása mondja, a bíróság béke idején ugy is alkalmazhatja az enyhítő körülmények §-át s a katonai vádlott az uj törvény szerint mindama garanciákat élvezi, amelyeket a közönséges (polgári) vádlott. A «minorité de faveur» kedvezménye abban állott, hogy a 7 tagu tanácsokban az elitéléshez 5 szavazatnak kellett a vádlott elitélésére szólni, mert 4 elitélő szavazat ellenében a 3 felmentő marad érvényben. Perújításnak épp ugy van helye, mint a civilis büntető eljárásban. A katonai bíróságok elé béke idején csak a szorosan vett katonai deliktumok tartoznak. «Közönséges» vagyis a katonai szolgálatot, fegyelmet és rendet s az állam hadi erejét nem érintő bűnesetekben katonák felett is a polgári bíróság itél. Háború esetén minden bűncselekményért a katonai biróság vonja őket felelősségre. A büntetések a régiek maradnak. Nevezetesen : A büntettek büntetései: halál (la mort), örökös kényszermunka (les travaux forcés a perpétuité), száműzetés fogsággal (déportation), határozott tartamú kényszermunka (les travaux forcés a temps), várfogság (la détention), fegyház (la reclusion) kiutasítás, száműzetés fogság nélkül (le bannissement) és lefokozás (la dégradation militaire). A vétségek büntett'sei: elbocsájtás (la déstitution), közmunkák (les travaux publics), fogság (l'emprisonnement) és pénzbüntetés (l'amende).4) A törvényjavaslat, hiven a mostani codexhez, a közönséges bűntetteket fel sem sorolja, azokra a civiiis «Code pénal» érvénye fenmarad ; ugyancsak érvényben marad a «Code pénab minden általános anyagi rendelkezése is. Az igazságügyi teendők ellátására egy jogilag képzett kart szerveznek, megfelelőt a mi hadbirói (auditor) testületünknek. A hadbirák neve «Conseillers de la justice militaire» (katonai igazságügyi tanácsos). A legkisebb rang a századosénak felel meg A tábornoki rangú hadbíró neve : <<Conseiller inspecteur» (igazságügyi felügyelő). Ranglisztájukat a javaslat 364. §-a következően állítja fel : Conseiller de 4-e classe ... ... ... Capitaine. « « 3-e « Chef de bataillon. « « 2-e « Lieutenant colonel. « « l-re « _.. Colonel. « Inspecteur de 2-e classe General de brigádé « « « l-e » « « division A hadbirói kar zárt testület, közvetetlenül a miniszternek van alárendelve, A karba való felvétel iránt külön rendelet fog intézkedni. A javaslat több reformpontjai a következők : A bizonyító eljárás és a főtárgyalás teljesen a szóbeliség, közvetetlenség és nyilvánosság elveire van fektetve. A védelemnek rendkivül nagy tér biztosíttatik. A vád képviselete külön hatóságnak a hatásköréhez utaltatott, mig a vád alá helyezés, békében, a vádtanács újonnan teremtett intézményének lesz a hivatása. A terhelt a vizsgálat befejezése után ideiglenesen szabad lábra helyezhető. Az ártatlanul elitélt részére törvényes rehabilitatio biztosíttatik és a büntetések végrehajtásában alkalmazást nyer a feltételes elitélés Ezek a reformjavaslat főbb vonásai. Anélkül, hogy a javaslat részleteibe belé bocsájtkoznánk, fel kell ismernünk benne, hogy hatalmas alkotás. Amit a büntetőjog terén eddig a mose separer avant, que le jugement ait été rendű. Ils delibérent hors de la présence du commissaire du gouvernement et du greffier. Ils ont sous les yeux les piéces de la procédure, mais ils ne peuvent recevoir connaissance d'aucune piéce, qui n'aurait pas été communiquée á la défense et au ministére publicw. (Javasl. 182. §.) *) Javaslat 251., 252. §. 1