A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 40. szám - Tárgyalási határidőkről

Huszadik évfolyam Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. 40. szám. Budapest, 1901. október hó 6. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások r kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) LAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Felelős szerkesztő STILLER MÓR dr. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre Fél « Egész « :$ korona 6 12 Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALON : Fölhívás előfizetésre. — Tárgyalási határidőkről. Irta Avarfy Ferenc, aradi ügyvéd. — Ha az elsőfokú biróság Ítéletének meghozása után a vádlott elmebetegségbe esett, milyen eljárás követendő a felebbvitcli biróság által. Irta Kiss Endre dr, debreceni ítélőtáblai bíró. — A katonai igazságszolgáltatás reformja Franciaországban. Irta Gr a be r Gyula dr., budapesti ügyvéd, m kir. tart. honvédfőhadnagy, hadbíró. — Fegyelmi eljárás és vizsgálat a bpesti tözsdebiróság ellen. — üelfókl (Szabadalmi ügyünk az 1895. évi XXViir. t.-c. életbelépte óta). — Külföld (Külföldi judikatúra) — Nyílt kérdések és feleletek (Egyesitett keresetek ellen egyszerre tett pergátló kifogások tárgyában hozott végzésért mennyi bélyegilleték jár? Irta Mérő Samu dr., borosjenöi ügyvédi — Irodalom (A tévedésből alkotott jogügyletek. Irta M eezner Sándor dr. — A magyar kereskedelmi jog kézikönyve. Irta Klupathy Antal dr. — Társadalmi gazdaságtan. Irta Földes Béla dr.) Vegyesek. — Kúriai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny B-ből. Fölhívás előfizetésre. Az uj negyedév megnyíltával kérjük azon t. előfizetőinket, akiknek előfizetésük szeptember 30-án lejárt, szíveskedjenek azt mielőbb megújítani, hogy akadálytalanul küldhessük tovább a lapot. A J o g előfizetési ára negyedévre 3 korona. X Tárgyalási határidőkről. Irta AVARFY FERENC, aradi ügyvéd. A sommás ügyekben tárgyalásra kitűzött határidő pontosan betartandó. Várakozási idő a felek részére fenntartva nincsen. A tárgyaló birő szabadon idézheti a nap bármely órájára a feleket maga e'.é tárgyalásra. Az órára és percre idézett fél, ha felhívásra sem jelentkezhetik, ex contumacia pervesztes lévén, annak következményeit viselni kénytelen. Az eljárás e szabályait legszigorúbb pontossággal igyekeznek betartani a bírák é-i az ügyvédek. Tényleg legkönnyebb módja az ügyek elintézésének. Ezen könnyüségét annyira méltányolja az uj eljárás reformtervezete, hogy' ily esetben aránylag kevesebb költségben marasztalja el a tárgyalásról elmaradt feleket. Véleményem szerint éppen az ügy ily módoni elintézésében nem kellene nagy rigorozitással eljárni* mert számtalan esetben a felek késedelmes megjelenése nem makacsság, hanyagság, vagy beismerés indokából történik. Naponta lehet hallani jajgatásokat felek részérői a bíróságoknál, kik alig pár percnyi késedelem miatt rémülve veszik tudomásul a tárgyaló bírótól, hogy «már késő, adjon be igazolást.)) Az igazolás psdig nem oly könnyű dolog. Az elhárithatlan akadályt az alig pár perccel késett fél bajosan tudja kimutatni, sőt igényperekben igazolással egyáltalán nem is élhet. Nem eay esetben a felhívás is oly zsivaj és lárma kö zött történik°hogy a megjelent felek nem tudják, melyik bírónál miféle nevet kiáltanak? Eoyik-másik fél ide-oda szalad, mert több bírónál egyszerre felhívás van. Ha meg aztán egyszerre két biró elé is van idézve, azt se tudja, hol kiáltják a nevét. Zavarában még talán a saját nevét is elfelejti. Velem Budapesten az V. ker. egyik albirája előtt történt meg, hogy egy alkalommal nála egyik ügyfelem képviseletében tárgyalásra jelentkeznem kellett. Mint vidéki ügyvéd a helyi körülményekkel ismeretlen lévén, azon terembe mentem be, hol a tárgyaló biró ur neve volt kiírva. A tárgyaló teremben több Íróasztal lévén felállítva, ott többen dolgoztak. Nem tudtam, melyik a tárgyaló biró. Miután a felhívást Lapunk mai nem egy esetben valamelyik irodai alkalmazott is végezi, ügyfelem nevének csendesen történt említésekor az illető felé fordulva kérdeztem, hogy a tárgyaló biró úrhoz van szerencsém? egyidejűleg magamat bemutattam. Mire ő azzal válaszolt)) : «Ö n : nem ismer engemet, én sem ismerem Önt» [ és követelte tőlem hogy személyem azonosságát igazoljam, j mert a felmutatott megbízást erre elégségesnek nem tartotta. Hamarosan és nagy nehezen a személyazonosságomat egy éppen oda érkezett volt aradi kollégámmal igazolhattam, máskülönben a tárgyaló b.ró ur kimondja a coníumaciát. Nincs pardon ! . . . Vidéken különösen a vonat érkezésére és egyéb helyi körülményekre kellene a határidők kitűzésénél tekintettel lenni. A tárgyalás óráját 8, 9, 10 sőt 11-re is lehetne felosztani. Nem pedig ugy, amint megyénkben egyik vidéki albiró: valamennyi tárgyalását reggeli 7 órára tűzi ki. Szegény vidéki feleknek, akiknek az illető bírónál dolguk van, előtte való napon, vagy reggeli 3 órakor kell útra indulniok, hogy a tárgyaláson jelen lehessenek, s nem egy esetben több óra hosszat váiniok, mig rájuk kerül a sor. Kérdés már most, vájjon a biró reggeli hét órára tüzhet-e ki megjelenésre határidőt? Mert ha ehhez joga van, akkor még korábbi határidőre is beidézheti a feleket tárgyalásra. Miután a biró hivatalos órához kötve nincsen, az általános vélemény az. hogy igen ! De vájjon helyes és megállhat-e oly marasztaló iíélet, amely reggel 5 esetleg 6 vagy 7 órakor hozatott azon fél ellenében, ki ilyen időben a tárgyaló biró előtt a megjelenést elmulasztotta ? Érdemes efelett egy kissé elmélkedni. Mielőtt azonban elhamarkodva döntenénk, egy megtörtént esetet hozok fel: Ugyanis egy szegény asszony volt a föntebb emiitett tárgyaló biró ur elé idézve reggeli 7 órára. Szegény volt, mert utolsó párnája is le volt foglalva, a tőle különvált könynyelmü férje adósságai fejében. Igényelte tehát ezeket mint saját tulajdonait és kérte a birói zár alól való feloldásukat. A tárgyaló biró némileg hasonló nevü lévén ama másik bíróval, ki vele a panaszjegyzőkönyvet felvette, tehát reggeli 7 órakor pontosan megjelenve ennek ajtója előtt, várta, mikor kerül ügye tárgyalás alá. Ezen bíró ajtaján pedig kifüggesztett táblácskán ki van irva, hogy a felek reggeli 8 órától fogadtatnak el. Tehát a szegény asszony azon hiszemben, hogy itt kerülend ügye tárgyalás alá, nyugodtan várt. Ez alatt az épület másik részén pontban 7 órakor a tárgyalásra idézett felek felhivattak, és alig pár perc múlva egy mellette elhaladó egyén figyelmessé telte, hogy neve kikiáltását hallotta. Rögtön a tárgyaló, bíróhoz sietett és jelentkezett előtte ügye tárgyalása végett. Ámde már hiába volt a jelentkezés, hiába a kérés, a rimánkodás, megjelenés elmulasztása indokából keresetévé 1 elutasittatott. Miután ezen ügyben a mulasztott fél még igazolással sem élhetett — már most kérdés: vájjon igazságosan és helyesen intéztetett-e el ezen ügy ? A birói hatalom gyakorlata a törvény tudásán és alkalmazásán kivül bizonyos tapintatosságot is igényel. Szükség van ugyanis arra, hogy a biró egyes jogeseteken kivül a gyakorlati élet egyéb követelményeit is ismerje és figyelembe vegye. A tárgyalási határidők kitűzésénél igenis figyelmet kell fordítani arra, hogy az igazságot kereső felek lakásviszonyai, körülményei milyenek, s a tárgyalás órái lehetőleg ezekhez alkalmazkodva tüzendők ki, hogy módja és alkalma legyen a feleknek az igazságszolgáltatást minél inkább megközelíthetni és jogvédelmeiket előadhatni, mert csakis igy fog az úgynevezett gyári módra készült Ítéletek száma apadni. 12 oldalra tépjed