A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 38. szám - Az örökösödési eljárás némely hiányáró

152 A JOG febr. 20-tól kezdve a csetneki közbirtokosságnál mint erdőo'r volt alkalmazva. Figyelemmel tehát arra, hogy az erdó'ó'r foglalkozása, köztudomás szerint általában nagyobb veszélyekkel van egybekötve, mint a falusi vendéglősök, (korcsmárosok) vagy akár csapszéktulajdonosok foglalkozása, kétségtelen, hogy a biztosított foglalkozásában beállott változás által e biztosító kockázata akkép tokoztatott, hogy a biztosító, ha a körülmény előre tudva volt volna, az ügyletet egyáltalán nem, vagy nem ugyanazon feltételek mellett kötötfe volna meg. Ezt mutatja az a körülmény is, hogy a biztosított oly díj mellett volt biztosítva, melynek összege a 6 7. alatt csatolt díjtáblázatban kockázati osztályok szerint feltüntetett dijak szerint az 5. és 6. kockázati osztályoknál felvett díjösszegek közé esik, holott az erdőőrök (erdőcsőszök, erdőkerülők) szintén a 6 '/• alatti szerint a 10. kockázati osztályba vannak sorozva, mely osztálynak megfelelő díj ezen díjtáblázat szerint a biztosított által fizetett díjnak csaknem háromszorosát teszi. Minthogy pedig a biztosított személy foglalkozásában beálló ilyen váitozás esetében a kereskedelmi törvény 502. §-a szerint az ügylet más megállapodás hiányában megszűnik, ha a biztosító a változásról nyert értesítés folytán ki nem jelenti, hogy a szerződést fenn tartja; felperest az A 7. alatti kötvény szerint a biztosított halála esetére megállapított biztosítási összeg iránt indított keresetével el kellett utasítani. Mert a fennforgó esetben, midőn a felek között a K- T. 502. §-ában foglalt határozatoktól eltérő más megállapodás nem jött létre, maga a felperes is csak azt állította, hogy a biztosított a foglalkozásában beállott változást alperes klenóci ügynökének bejelentette, azt azonban nem is vitatta, hogy alperes, vagy ennek megbízásából az emiitett ügynök a szerződés további fenntartását kijelentette. A bpesti kir. itélő tábla (1900. febr. 28. 1,127. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokai alapján és azért, mert amiként ezt a foglalkozások kockázati osztályzatát rragában foglaló 6 '/. alatti táblázatos kimutatás is feltünteti az erdőőr foglalkozása, ki tudvalevőleg hivatásánál fogva állandóan töltött fegyver hordozására van utalva s emellett ugy a vadak, mint az erdőtolvajok és vadorzók támadásának is ki van téve, — nyilvánvalóan kockázatosabb, mint a falusi vendégfogadósé, kit efféle veszélyek állandóan és közvetlenül nem környékeznek. A m. kir. Kúria (1900. dec. 23. 752. sz. a.) következő végzést hozott: Az ügy alapos elbirálhatására a bizonyítási eljárás szükségesnek találtatván, mindkét alsóbirósági ítélet a trvts 108. §-a alapján feloldatik és utasittatik a kir. tszék, hogy K. Károly fürésztulajdonos és K. János fürészkezelő klenóci lakos tanukat hallgassa ki a következő kérdésekre: 1) Igaz-e, hogy néhai Sz. Ferencnek 1896. jul. 21-én Klenóc község határában puszta Kasztocsnyán kocsmája volt? 2) Milyen volt ennek a kocsmának üzleti köre ? Különösen mily foglalkozásbeli egyének látogatták rendszerint és főleg a kocsmát ? 3) Nagyban vagy kicsinyben történt ebben a kocsmában az italok eladása, illetőleg kimérése és 4) Milyen jellege volt ennek a kocsmának? Vendégfogadói vagy csapszék jellege volt-e ? A tanúkihallgatás megtörténte és a felek jegyzőkönyvi meghallgatása és szükség esetében a kocsma jellegének megállapítása, tárgyában megejtendő további bizonyítási eljárás keresztülvitele után, hozzon a kifejlendőkhöz képest ujabb határozatot. Bűnügyekben. A bűnvádi prdts. életbeléptetéséről szóló 1897. évi XXXIV t.c. 17. §-ának 3. pontja értelmében az ott meghatározott vétségeknek azok az esetei, melyekben az eljárás hivatalból indítandó meg, a kir. törvényszék hatásköréhez tartoznak. A kir. törvényszéknek első fokban hozott ítéletei ellen a bp. 381. ij-ának i-sö bekezdése értelmében a kir. itélő táblához fólebbezésnek van helye, illetve a fölebbezés alapján a kir, it. tábla van hivatva az ügyben másodfokban eljárni. A m. kir. Kúria (1901. szept. 6. 5,332. sz. a.) rágalmazás vétsége miatt vádolt R. Iván ellen a m.-szigeti tszék előtt 1900. aug. 16-án 3,510/1900. sz. a., a debreceni kir. it. tábla által pedig a vádlottnak írásban is indokolt semm. panasza, illetve fölebbezésére 1900. okt. 31-én 3,837 1900. sz. a. kelt végzéssel elint, bűnvádi perben a 2-odbirósági végzés folytán nyilv. tárgyalás alapján a kor. ügyészhelyettes meghallgatása után a következő végzést hozta: A debreceni kir. it. táblának végzése a bp. 384. §. 4 pontja és utolsó bekezdése alapján hivatalból megsemmisíttetik s a vádlott által a kir. tszék Ítélete ellen közbevetett perorvoslat mint felebbezés tekintetvén, a nevezett kir. it. tábla utasittatik, hogy annak alapján saját hatáskörében törvényszerűen járjon el. Indokok: R. Iván a btk. 262. §. alapján a miatt vádoltatott és ítéltetett el, hogy D. László talaborfalvi körjegyzőről 1897. nov. 17-én többek jelenlétében azt állította, hogy nevezett mint községi jegyző a községet lopja. A vádlott jelzett állítása tehát, a mely nevezett körjegyző PALUS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG mint közhivatalnok ellen ennek hivatal, kötelességeire vonatkozólag tétetett, oly tényt tartalmaz, mely "^"f"*™*^: jegyző irányában bűnvádi eljárást vonna maga után; minél fogva vádlottnak cselekménye ugy a vád valamint az első fokban eljárt kir. tszék Ítélete szerint a btk. 270. §. 2-ik pontja szerint hivatalból üldözendő vétséget képez. Minthogy pedig a bűnvádi prdts életbeléptetéséről szóló 1897 évi XXXIV. t.-c. 17. §-ának 3. pontja értelmében az ott meghatározott vétségeknek azok az esetei, melyekben az eljárás hivatalból indítandó meg, a kir. törvényszék hatásköréhez tartózminthogy a kir. törvényszéknek első fokban hozott ítéletei ellen a bp. 381. §-ának 1-ső bekezdése értelmében a kir. ítélőtáblához felebbezésnek van helye, illetve a felebbezés ^ alapján a kir Ítélőtábla van hivatva az ügyben másodfokban eljárni: ugyanezért a debreceni kir. Ítélőtábla 1900 október 31-en 3,837/190(1. sz. a. kelt végzésével, melynél fogva a bp. 381. §. 2. pontjának a fentiek szerint, — téves alkalmazásával a jelen ügyet hatásköréhez nem tartozónak mondotta ki, a bp. 384. §. 4. pontjába ütköző semmiséget követett el: minélfogva a kir. Ítélőtábla végzése megsemmisitendő volt stbi. A m. kir. közigazgatási bíróság határozatai Bélyegmentes perelhetési jog elnyerése végett a perbírósághoz szegénységi bizonyítvány nélkül benyújtott beadvány bélyegköteles. (7,606/900. P. sz.) Házadómentesség engedélyezése iránti kérvényhez becsatolt építési és beköltözhetési engedélyek bélyegmentesek (8,718/900. P. szám.) Adókivetési lajstromok elkészítése és beterjesztése körül elkövetett mulasztások miatt előirt köliségtéritmények ellen irányuló panaszok elbírálására a m. kir. közigazgatási bíróság nem illetékes. (449/900. P. szám alatt.) Kincstári követeléseknek vétkes mulasztás folytán történt elévüléséből származó kártérítési kötelezettségek megállapítása ellen irányuló panaszok felett a magyar királyi közigazgatási bíróság illetékes határozni. (11,110/900. P. sz.) Valamely község által folyamatba tett perben felmerült és jogerős birói Ítélettel a község terhére megállapított költségek a községnek oly terhét képezik, melyek ha a község vagyona jövedelméből nem fedezhetők, a községi lakosok és birtokosokra kivetendő községi pótadóból fedezendők és ezen pótadó alóli mentességet valamely birtokos vagy lakos részére az a körülmény még nem állapítja meg, hogy az illető volt a község perbeli ellenfele. (2,599/900. K. sz.) Az önálló pusztákat törvény szerint megillető fél pótadókedvezmény csupán a föld és házadóra vonatkozván, a tőkekamat és járadékadóra ez a kedvezmény ki nem terjed. (2,988/900. K. szám.) Kivonat a „Budapesti Közlöny^-böl. Csődök: Schottik Lajos e.. Budapest, keresk. és váltótrvszék. bej. okt. 12., félsz. nov. 12., csb. Szabó Árpád, tmgg. Mezei Sándor dr. - Weisz Antal és társa e„ Budapest, ker. és váltótrvszék, bej. okt. 12., félsz. nov. 12., csb. Ipovitz Károly dr. tmgg. Nemes Bertalan dr. — Repeczky András e., Hanva, rimaszombati trvszék, bej. okt. 10., félsz, nov. 4., csb. Kovách Géza, tmgg. Sükö István. — Rágendorfer és Goldner e., Zalaegerszeg, bej. okt. 31., félsz. nov. 26., csb. Szirmay Béla, tmgg. Grünvald Samu dr. — Wotticz Náthán e., Pozsony, u. o. trvszk, bej. nov. 1G., félsz. nov. 25., csb. Würtzler Ödön, tmgg. Somlyai Kálmán dr. — Kertay Sándor és társa e., Budapest, keresk. és váltótrvszék, bej. okt. 14., félsz. nov. 7., csb. Simay Gyula dr, tmgg. Szadovszky József dr. Pályázatok'- A topánfalvi jbiróságnál albirói áll. szept. 28. — A szepsi jbiróságnál birói áll. szept. 28. A somorjai közjegyző helyettest, esetleg gyakorlattal bíró jelöltet keres. 3 2 Vidéki albiró cserélni óhajt, lehetőleg tiszta magyar vidékre. Cime a kiadóhivatalban. Ajánlatok ugyanoda küldendők. 3—2 Irodavezetőt keres fővárosi előkelőbb ügyvédi iroda. Közelebbit a kiadóhivatalban. Kózjegyzősegéd, ki a hagyatéki tárgyalások önálló vezetésére képes, telekkönyvi ügyek és egyéb kérvények szerkesztésében jártas, állandó alkalmazást keres. Kitűnő bizonyítványai vannak. Cime a kiadóhivatalban. 3_2 NYOMDÁJA BUDAPESTEN. RÉVAI LAJOS dr. lakása V., Kálmán-utca 16. STILLER MÓR dr. lakása V., Rudolf-rakpart 3.