A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 38. szám - Az örökösödési eljárás némely hiányáró

E törvény kihirdetése idejében már létező kartellek tartóz* hak, — a kartell megállapodások különbeni jogérvénytelenségének terhe melletti — alapszabályaikat a törvény életbeléptét követőé hónap alatt a 8. és 4. §§-ban előirt módon bejelenteni. A törvény életbelépte után alakult uj kartellek 14 nap alatt tartoznak — a megállapodások különbeni jogérvénytelenségének terhe mellett, — alapszabályukat bejelenteni. Már bejelentett kartel! alapszabályok módositásait — különbeni jogérvénytelenség terhe mellett — 8 nap alatt kell bejelenteni. 7. §. Az 1. § ban jelzett kartellek és vállalkozók fölött az állami felügyeletet a kereskedelemügyi miniszter és annak erre kirendelt közegei, különösen pedig a kartell-tanács gyakorolják. A , M 7" a) 8A kereskedelemügyi miniszter a kartell-tanács indítványára rendeletileg kötelezheti bizonyos áruk kartelljeit, hogy e törvény 2i, 1 , &., 6. §§-aiban megjelölt jelentéseket a kereskedelmi minisztériumhoz és a kartell-lajstromhoz megtegyék. Az elrendelt bejelentéseket pontosan teljesítő kartellekre a 3 §. határozmányai a 6. §-ban megállapított határidők után is érvényesek. A kereskedelemügyi miniszter a kartell-tanács indítványára bizonyos áruk kartelljeit kötelezheti, hogy az árak, a termelési mennyiség, az eladási és fogyasztási viszonyok megállapítását célzó kartellhatározatokat, meghozataluk után, 24 óra alatt bejelentsék, mely jelentéseket azonban nem kell bevezetni a nyilvános kartell-lajstromba. hanem csak a kartell-tanácsnak tudomására kell adni. E jelenlések elmulasztása esetrőbesetre 2,000 koronáig terjedő rendbünletéssel büntetendő, melyért a jelentésre kötelezettek egyetemleg felelősek. Hasonlókép 2,000 koronáig terjedő és egyetemleges felelősség alatt álló rendbüntetés sújtja a helytelen vagy lényegesen hiányos jelentéseket. , 8- §> Aki az áruknak beszerzésénél vagy forgalomba hozásánál vagy előállításánál a kartellek vagy az 1. §-ban megjelölt és üzletvitelükre nézve állami felügyelet alatt álló vállalkozók részéről vagyonában vagy keresetében kárositottnak érzi magát, e károsítás ellen személyesen vagy meghatalmazott képviselője által panaszt emelhet. A panaszban ki kell mutatni, hogy a károsítás jelentékeny és a panaszttevő gazdasági helyzetét vagy szolgáltatási képességét jelentékeny nagy mértékben csökkenti. Husz éven alóli egyének panaszt csak képviselő által emelhetik és maguk se lehetnek képviselők. 9- §• A panaszok felett a kartell-tanács határoz, melyhez írásban kell benyújtani a panaszt. A kartell-tanács székhelye Bécsben van és tagja: az elnök és helyettese, akiket államhivatalnoki jelleggel, a kereskedelemügyi miniszter nevez ki, továbbá a kereskedelemügyi, pénzügyi, földtnivelésügyi és vasutügyi minisztérium egy-egy képviselője, az ipartanács által választott 8, a íöldmivelési tanács által választott 4, és a bécsi kereskedelmi kamara által választott 4 tag és a megfelelő számú póttagok. A bécsi kereskedelmi kamara az általa választott tagokat és póttagokat felerészben az ipar- és felerészben a kereskedelmi szakosztályból választja. A kartell-tanács tagjai a «cs. kir. kartell-tanács tagja* címet viselik. A kartell-tanács ügyvitelét a kereskedelemügyi miniszter rendetileg szabályozza. A rendelet intézkedik állandó iroda felállításáról a kartell-tanács ügyeinek elintézésére. A kartell-tanács üléseiben a három választótestület képviselőinek megfelelő számban jelen kell lenniök, mire nézve az ügyrend tartalmazza a részletesebb intézkedéseket. Érvényes szavazat hozatalához legalább 12 választott tag jelenléte szükséges, mely számba az elnök vagy helyettese beleértve nincs. A szavazatok egyenlősége esetén az elnök vagy helyettese dönt; a szavazatok aránya mindig felveendő a jegyzőkönyvbe. A választott tagok működése 6 évre terjed. 10. §. A kartell-tanács kebeléből egyeztető-bizottságot alakit; ez az elnökből vagy helyetteséből és 4 tagból vagy ezek póttagjaiból áll. Az egyeztető-bizottság elnöke a kartell-tanács elnöke vagy helyettese. A kartell-tanácshoz érkezeit minden panaszt az elnökké haladéktalanul az egyeztető bizottsághoz utasit, amely a 8. §. értelmében jelentékenynek tartott károsítást tárgyalás elé vesz, ellenkező esetben a panaszt végleg elutasítja. Rosszhiszemű vagy lényeges adatokban valótlanságot tartalmazó panaszokat a kartellegyeztető bizottság vagy a kartell-tanács 500 koronáig terjedő pénzbüntetéssel sújthat. Az elnök a panaszt nyomban a kartell-tanács elé viheti, ha a panaszos kifejezetten kívánja és a körülmények a megegyezést valószínűtlenné teszik. A kartell-bizottság a nem nyilvános ülésben tartandó egyeztetési kísérlethez megidézi a panaszost és a vállalkozókat, kik ellen a panasz emeltetik. Mindkét fél rendbüntetés terhével köteles az idézésnek személyesen vagy e célra választott képviselője által megfelelni. A kartell-egyeztető bizottság meghallgatja a feleket, lehetőleg kideríti a tényállást és a felek közti egyezséget megkísérli. Oly kartellek számára, melyek hatásköre egy kereskedelmi kamarai terüietre vagy koronatarlományra szorítkozik, valamint bly kartell-perek elintézésére, melyeknél a felek mindnyájan ugyanabban a kereskedelmi kamarai kerületben vagy koronatartományban laknak vagy birják üzleti telepüket) a kereskedelmi kamarák székhelyein alakíthatók egyeztető-bizottságok, Ezen egyeztető-bizottságok ugyanolyan jogosítványokkal bírnak, mint A. kartell-tanács egyeztető bizottsága. Ezen egyeztető-bizottságok létesítésére és összeállítására valamint az előttük folytatott eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a kereskedelemügyi miniszter rendeletileg állapítja meg, a kereskedelemi kamarák meghallgatása után. Irodalom. Magyar bűnvádi eljárási jog. Irta Balogh Jenő dr. Első rész : Általános tanok. Budapest 1901. 444. 1. Balogh Jenő legújabb könyvére ugyan a Jo g f. é. 25. száma megadta a megérdemelt, bár rövidebb bírálatot, a munka jelentősége, fontossága azonban olyan, hogy a terjedelmesebb ismertetést és birálatos bemutatást, azt hisszük, a Jog t. olvasó közönsége nem veszi rossz néven. A bűnvádi eljárás kodifikációja, mely büntető igazságszolgáltatásunk addigi hézagos, szakadozott s kivált a jogforrások tekintetében valósággal chaotikus állapotát megszüntette s bűnvádi perjogunkat egyszerre a legszabadabb elvű európai perjogok egyikévé tette, jótékony, termékenyítő hatással volt bűnvádi eljárási irodalmunkra is, ami bizony addig elég szegényes volt. A B. P. (bűnvádi perrendtartás) meghozatala óta e ;y sereg kommentár és kézi könyv jelent meg, amelyek az uj törvények magyarázatával, vagy rendszeres földolgozásával foglalkoznak. Az irodalom e fellendítésében kétségkívül B a 1 o g h o t illeti az elsőség,aki tevékeny részt vett nemcsak a B. P. előmunkálataiban s azjuj törvények szövegezésében, hanem a B. P. indokolásának készítésében is, majd pedig a legnagyobb és legbecsesebb kommentár (Balogh — E. Illés K. és V a r g h a F. tollából) megírásában. E nagyszabású tevékenységet betetőzi most B a 1 o g h az egész magyar bűnvádi eljárási jog rendszeres földolgozásával, melyről nyugodtan s önérzettel mondhatja előszavában, hogy «az első kísérlet a magyar bűnvádi eljárási jognak mind jogtörténeti, mind összehasonlító jogi alapon, szélesebb keretben való rendszeres és tudományos feldolgozására* A nagy mű ezen első kölete följogosít bennünket arra, hogy a szerző e szavait kiigazítsuk s müvét ne kísérletnek, de a leghivatottabb s e tárgyban éppen vezérszerepre predesztinált szaktudós alapvető és irányt jelölő nagy művének nyilvánítsuk, mely hazai bűnvádi eljárási irodalmunkban a legbecsesebb forrásmunka lesz, sőt méltó dicsekedése egész jogi irodalmunknak, mert a bűnvádi perjog ily mélyreható, összehasonlító jo^i alapon nyugvó és igazán tudományos feldolgozására a külföldi irodalomból is csak két példát hozhatunk fel: aGlaser 1885-ben megjelent kétkötetes kézikönyvét és Holtzendorffnak szintén kétkötetes (de többek által irott) kézikönyvét 1879-ből. A Balogh műve bátran vetekedhetik ezzel, sőt ezeket sok tekintetben tul is szárnyalja A munkának most megjelent első kötete az általános tinókat (két fejezet hijján) tartalmazza7 könyvre osztva, u. m. 1. az alapvető tanokat és alapfogalmakat; 2. jogtörténeti előzményeket, 3. abünvádi eljárásijog három főrendszerét, 4. a bűnvádi eljárási jog alapvelő kérdéseinek szabályozását és a vegyesrendszer vezéreiveinek keresztül vitelét tételes jogunkban, 5. a biz onyitási jog általános tanait, 6. a kodifikációt, 7. a kútfőket. Mindezen alapvető fejtegetések voltaképen csak bevezető (habár az alapelvekre teljesen kimeritő) részt képeznek a munka további részeihez A szerző ugyanis a munka második «füzetében» (!) a bűnvádi eljárás rokon és segéd tudományait (I. rész 8. könyv), valamint irodalmát (I. 9 könyv), továbbá a büntető bíróságok, a kir. ügyészség, a védelem és a rendőri hatóságok szervezetét (II. rész) és a joghatóságokról szóló tanokat (III. rész), végül a IV. részben a felek perjogi hatáskörét és az eljárást szándékozik kifejteni' ami bizonyára nem egy «füzetet», de legalább is két kötetet fog betölteni. A mi a megjelent I. kötet tartalmát illeti, az I, könyvben biztos kézzel vezeti be a szerző az olvasót a bűnvádi eljárás alapfogalmaiba. Mi a bűnvádi eljárás, mily hatóságok, közegek és magánegyének szerepelnek abban, hogyan indul meg a bűnvádi eljárás, mik annak nemei, főszakai, hogy oszlanak meg annak folyamán a teendők, mik a b. eljárás előfeltételei, határai, mi a bür.per jogi természete, miben különbözik a polgári pertől ? stb., — mindezen alapvető kérdések, fogalmak velős rövidséggel s a legnagyobb szabatossággal és biztossággal vannak előadva. A szerző aggódó gondossággal ügyel, hogy olvasója előtt egyetlen fogalom, műszó, ami később művében előjön, ne maradjon előzetes felvilágosítás nélkül. A bűnvádi perjogi természetének fejtegetésénél szerző szakit a német irodalom ma is uralkodó felfogásával, mely a bünpert háromoldalú jogviszonynak tekinti. Meggyőzően mutatja ki e tan alaptalanságát és haszna-