A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 37. szám - Bizalomszegés

148 A JOü felhozni, melyből az esküdtek levonhatták volna a következtetést, hogy a vádbeli cselekmény beszámithatóságát kizáró ok fenforog, abban a kérdésben pedig ily tény felhozva nincsen. Végre a B. P. 385. §-ának 3. pontja alapján bejelentett semmiségi panaszát azért kellett elutasítani, mert a B. T. K. 92. §-a kedvezményes rendelkezésének alkalmazására törvényes ok fenn nem forog. (1901. június 5. 3,436. sz.) A btkv. 281. §-a szerint megjelölt erős felindulás csak abban az esetben foroghat fenn, ha jogos ; egyébiránt, az erős felindu­lás kérdésbe foglalása s fenforgott voltának vitatása azzal az egyénnel szemben, a ki egyáltalában magát a tettet tagadja, tulajdonképen a tett tagadásának cáfolása (A m. kir. Kúria: 1901. augusztus 7. 4853. sz. a.) A Kúriánál a megengedett perorvoslatok alapján tartott tárgyaláson bírálat tárgyát csak a hivatalból figyelembe veendő és azok a semmiségi okok képezhetik, a melyekkel a birói hatá­rozatok az illetékes tényezők által megtámadtattak, a jogegy­ség érdekében hozandó külön szabályozott eljárás alá eső hatá­rozatnak pedig csak jogerősen elintézett, a m. kir. Kúria által felül nem vizsgált ügyekben van helye. (A m. kir. Kúria • 1901. augusztus 6. 4,845. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az 1874: 34. t. c, 68. §. b.) pontja feltétlenül szól, anélkül, hogy az ügyvédnek díjazott meghatalmazotti minősége feltéte­lezve volna. Az a ténye a panaszlottnak, hogy egy járásban a rendőrség tudtával egy detektívet vett maga mellé és ennek rendőri mivoltát ügyfele ellenfelének képviselője előtt elhallgatta: magábanvéve vétségnek nem minősithető. A székesfehérvári ügyvédi kamara választmánya mint fe­gyelmi bíróság. (1901. jun. 1-én 66 sz. ügyészi indítvány E. Gyula bpesti ügyvédnek R. Lajos dr. veszprémi ügyvéd ellen az ügy­védi tisztesség és a kar tekintélyén elkövetett fegyelmi vétség miatt emelt panasza tárgyában következőleg határozott: A fegyelmi bíróság a feljelentést elutasítja. Indokok: A panasz tárgya az, hogy a panaszló O. Gy. dr. ügyvéd ur meghívására a panaszlott ügyvéd B. Béla képvise­lője 1900. márc. havában Bpestre utazott, hogy ez utóbbi ellen H. Erzsébet által támasztott vagyoni igényeket ennek képviselő­jével, a panaszlóval kiegyenlítse ; — és ezen találkozás alkalmával a panaszlott a panaszlónak B. Béla fél nevén egy fővárosi detek­tívet mutatott be, aki B. helyett tárgyalt s igy ezzel a panaszlott a panaszlóval szemben az ügyvédi kollegialitás ellen, egyáltalán az ügyvédi tisztesség ellen vétett. — A panaszlott ügyvéd az igazoló nyilatkozatában a tényt beismeri, de azzal védekezik, hogy a panaszló eljárása B. ellen való zsarolás színében tünt fel, s ezért fordult ő a fővárosi kir. államrendőrséghez oltalomért, a hol melléje a detektívet adták, akinek kötelessége volt B. szere­pére vállalkozni, hogy ezzel a tényállás kideríthető legyen ; — tagadja panaszlott, hogy ő ezen ügyben a B. Béla meghatalmazott ügyvédje volt volna, mert ő ennek csakis mint régi bizalmas ba­bai . tja járt el az ő kényes ügyében. A fegyelmi bíróság ezen utóbbi előadásra, vájjon volt-e a |.nszlott a félnek ügyvédje vagy se, súlyt nem helyez, mert - 1874: 34. t. c. 68 §. b) pontja feltétlenül szól, anélkül, hogy az yvédnek díjazott meghatalmazotti minősége feltételezve volna, égis azonban a panaszost elutasítja, mert az a ténye a panasz­ottnak, hogy egy eljárásban a rendőrség tudtával egy detektívet vett maga mellé és ennek rendőri mivoltát ügyfele ellenfelének kép­viselője előtt elhallgatta: magában véve vétségnek nem minősít­hető, — az pedig, hogy ezen tévedésbe ejtéssel a panaszlott bár­minő jogos igények kijátszását célozta volna, a feljelentés nem is állítja. A m. kir. Kúria (1901. aug 27. 420 sz. a.) az ügyvédi ka­mara Ítéletét indokai alapján helybenhagyja. A m.kir. közigazgatási bíróság határozatai Községi jegyzők a feleknek teljesített magánmunkálatokért járó jövedelmeik után is IV. oszt kereseti adót tartoznak fizetni (13,195/900. P. sz.) Phylloxera által elpusztított és újra beültetett adómentes szőlőterület után az adómentesség tartamáig általános jövedelmi pótadó nem követelhető. (4,321/99. P. sz.) Ágy- és asztaltól való ideiglenes elválasztást kimondó ítélet ellen beadott felebbezés az 1894: XXVI. t.-c. 21. §-ában megha­tározott bélyegilleték alá eső felebbviteli beadványnak nem tekint­hető és mint ilyen, csupán az ill. dijj. 13. tétel 1. 1) pontja alatt előirt bélyegilleték alá esik. (21,834/900. P. szám.) A hagyaték értékéből teherként lovonandó a sirkő felállí­tással összekötött költség, amennyiben az az örökhagyó társadalmi és vagyoni állásával arányban ál!. (15,598'99. P. sz.) Az általános jövedelmi pótadókivetésénei figyelembeveendő kamatterhek bevallásának elmulasztása miatt előterjesztett igazo­lSrkéreltnet tartalmazó beadvány bélyegmentes. (21,476/900. P. sz.) Olv esetben, midőn a kivetett hadmentességi dij alapjául szolalt egyenes adóösszeget később az illetékes hatóság leszállítja: a hadmentességi dij mérséklése iránti kérelem érvényesítése nincs határidőhöz kötve. (13,230/98, P. sz.) Városokhoz (községekhez) plébánia elnyerése iránt intézett folyamodványok bélyegkötelesek. (6,532/900. P. sz.) Az adók, illetékek és egyéb kincstári követelések behajtá­sának eszközlésével megbízott és az erre való felügyeletre hivatott községi közegekre pusztán administrativ mulasztások miatt kirótt bírságok ellen irányuló panaszok elbírálására a magyar királyi közigazgatási biróság nem illetékes. (20,663/900. P. sz.) Serlésvész megakadályozására irányuló magánérdekű bead­vány bélyegmentes. (2,947/1900. szám.) Kivonat a „Budapesti Közlöny<4-böl. Csődök: Festetics Andor gróf e. Budapest, u. o. trvszék. bej. nov. 3. félsz. dec. 3. csb. Andorffy Károly dr.. tmgg. Sebestyén József dr. — Schneider Henrik e. Lúgos, u. o. trvszék, bej- szept. 30­félsz. okt. 12. csb. Pottyondy Géza. tmgg. Valeán Aurél dr. — Beller János e. Nyitrazsámbókrét, nyitrai trvszék, bej. okt. 2. félsz okt. 25. csb. Névery Ignác, tmgg. Kropácsy Jenő. Pályázatok : A marosludasi jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 24. A somorjai közjegyző helyettest, jelöltet keres. esetleg gyakorlattal biro 3—1 Vidéki albiró cserélni óhajt, lehetőleg tiszta magyar vidékre. Cime a kiadóhivatalban. Ajánlatok ugyanoda küldendők. 3—1 Közjegyzöhelyettesi állást keres németül is beszélő ügyvéd, aki már hosszabb ideig működött mint közjegyzőhelyettes, Cime a kiadóhivatalban. 1—1 Kózjegyzősegéd, ki a hagyatéki tárgyalások önálló veze­tésére képes, telekkönyvi ügyek és egyéb kérvények szerkesz­tésében jártas, állandó alkalmazást keres. Kitűnő bizonyítvá­nyai vannak. Cime a kiadóhivatalban. 3—1 Negyedéves joghallgató, szerény föltételek mellett állást keres, Ehrlich Mihály, Bpest, Szövetség-utca 28. a), II. 16. THE MUTUAL new-yorki életbiztosító-társaság. A világ legnagyobb és leggazdagabb biztosító-társasága. Vagyon 1900 december 31 én 1,687,840,168-45 frank. Biztosítási állomány 1900 december 31-én 5,914,496,829-12 frank. Magyarországi Vezérigazgatóság: Budapest, IV., Károly-körut 26. PAI.LAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ^OMDAJA BUDA RÉVAI LAJOS drTlakTTv:^!^:^ ^t^ÖR^Ukik v., Rudolf-rakpart 3 ÍAPE6TEN. —= " * O-

Next

/
Thumbnails
Contents