A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 35. szám - Az üzleti könyvek bélyegkötelezettségéről

140 A JOÜ értelmében megeskethető ugyan nem volt, de a kinek határozott, értelmes, tiszta gondolkozást tanúsító feleletei és vallomása szerint vádlott az 1900. július 21. vagy 22. napjának egyikén, tehát csütörtökön vagy pénteken, de mindenesetre azon a napon, midőn T. József zajtai lakosnak egy baleset folytán megsérült tinóját levágták és szétosztották, találkozott a zajtdi uton vádlottal, ki szekéren ült s midőn a szekér pár lépésnyire tőle elhaladt, H. Vendel az uton, hol előbb a szekér elment, papírba csomagolt egy darab tízforintost és egy darab ötforintost talált s H. Vendel azon hitben, hogy azt a szekéren ülő vádlott hullatta el: utánna kiáltott vádlottnak, hogy «bácsi, nem a magáé ez a pénz!» mire vádlott a szekeret megállította, a kérdésre igenlőleg felelt, a pénzt átvette H. Vendeltől és azzal tovább hajtott. H. Róza kifogástalan tanú eskü alatt vallotta, hogy 1900. július 21-én vagy 22-én, tehát csütörtökön vagy pénteken, de ezen két nap közül minden esetre azon a napon, midőn T. Józsefnek egy baleset folytán megsérült tinóját levágták és szétosztották, mintegy 50—60 lépésnyi távolságból látta, hogy unokatestvére H. Vendel az uton egy papírcsomagot vesz fel, azt a szekéren ülő vádlottnak adta, ki azzal tovább hajtatott. K. Jakab tanú eskü alatt vallotta, hogy 15 frtot 1900. július 21-én csütörtökön, vagyis azon a napon délután ő veszítette el, midőn a T Józsefnek egy baleset folytán megsérült tinóját levágták és felosztották. T. József tanú eskü alatt vallotta, hogy baleset folytán megsérült tinóját Zajtában 1900. évi július 21-én csütörtökön vágták le. Vádlott beismerte, hogy 1900. évi július 21-én csütörtökön Zajtán keresztül ment a szekerével. Tekintettel vádlott ezen beismerésére és a nyomozó községi elöljáróság előtt a vád tárgyává tett cselekmény elkövetési napjára vonatkozólag a káros és a tanuk tévesen bemondott vallomására alapított védekezésére és ennek alapján érvényesíteni szándékolt alibijével való előhozakodására, továbbá a vád tárgyává tett cselekmény elkövetési napjára vonatkozólag a tárgyalás folyamán kihallgatott tanuk vallomásaiból kétségen kivül megállapítható voltára; tekintettel H. Vendel 10 éves és bár meg nem esketett, de világos és egészen értelmes feleleteket adó tanúnak hitelt érdemlő vallomására; tekintettel az érdektelen és kifogás alá nem eső H. Róza tanú vallomására, mely a H. Vendel vallomását teljesen megerősíti: a bíróság azt a tényállást állapítja meg, hogy a K. Jakab zajtai lakos által 1900. július 21-én csütörtökön délután a zajtai uton elveszített 15 frtját, mely egy papírba csomagolt 10 frtosból és egy 5 frtosból állott, H. Vendel tanú ugyanazon napon meglelte s midőn ezt felvette, az éppen akkor ott elhaladt vádlottól kérdezte «bácsi, nem a magáé ez a pénz» ? mire vádlott a szekeret, melyen ült, megállította, a kérdésre igenlőleg felelt, a pénzt átvette s «köszönöm öcsém» szavakkal tovább hajtott. Miután vádlott ezen magatartásával, tehát ravasz fondorlattal azon tévedésbe ejtette H. Vendelt, hogy a pénzt csakugyan ő vesztette el s miután a fenti tényállásban a B. T. K. 379. §-ban felsorolt csalás ismérvei benfoglaltatnak, miután végre az okozott kár 50 frtot, vagyis 100 koronát tul nem halad, vádlottat a csalás vétségében bűnösnek kimondani és tekintettel vádlott tagadására, a kárnak meg nem térítésére mint súlyosító, vádlott büntetlen előéletére, mint enyhítő körülményre, a rendelkező részben kitett büntetéssel sújtani kellett. (1900. november hó 28-án, 794/4. sz.) A szatmárnémeti kir. törvényszék mint felebbviteli bíróság. Az elsőbiróság Ítélete részbeni megváltoztatása mellett, vádlott bűnössége a B. T. K. 365. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétségével kapcsolatos, a B. T. K. 370. § ának második bekezdésébe ütköző orgazdaság vétsége miatt tekintetik megállapítottnak s ezért ugyanezen szakasz és a 373. §. alapján, azonban a 92. §. alkalmazásával az 1892. évi XXVII. t.-c. 3. §-ában meghatározott célokra az ítélet jogerőre emelkedése után 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett fizetendő és behajthatlanság esetére a B. T. K. 53. §-a alapján két napi fogházra átváltoztatandó 20 korona pénz-, mint főbüntetésre és egy évi időtartamra hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére Ítéltetik, ugyanazon Ítéletnek egyéb felebbezett része indokainál foeva helybenhagyatik. Indokok: Minthogy a bizonyítás adatai szerint s K. Jakab által Zajtában 1900. évi június hó 21-én elvesztett 15 frtot H.Vendel találta meg, a kinek vádlott a terhére megállapított azzal a cselekménnyel, hogy magát a talált pénz tulajdonosának színlelve, azt a fiútól mint talált tárgyat megszerezte, vagyoni kárt nem okozott s nem is okozhatott; minthogy a csalás büntetőjogi fogalmához az az ismérv is megkívántatik, hogy a jogtalan vagyoni haszon annak vagyona csökkenésével éretett legyen el, a ki e célból tévedésbe ejtetett vagy tartatott; minthogy a vádlott terhére megállapított cselekményben a jogtalan elsajátítás vétségéből folyó orgazdaság vétségének az alkotó elemei ismerhetők fel, azért az elsőbiróság Ítéletét részben való megváltoztatásával vádlottnak ezen utóbb jelzett vétség miatti bűnössége volt megállapítandó. A büntetés mérve megállapításánál vádlottnak eddigi büntetlen előélete és a megszerzett ingóság csekély értéke mint nyomatékos enyhítő körülmények mérlegeltettek. (1900. október 30-án, 1,299. sz.) A kir. Kúria: G. Ignác vádlottnak a B. P. 385. §-ának 1. a< pontja alapján bejelentett semmiségi panasza elutasittatik. Azonban a B. P. 385. §. utolsó bekezdése értelmében hivatalból a most idézett szakasznak 1. b) és 2. pontja alapján mindkét alsóbiróság Ítélete a bűncselekmény minősítésére s a büntetés tárgyában megsemmisíttetik és a vádlott a B. T. K. 365. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétségében mondatik ki bűnösnek s ugyané szakasz alapján a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére mint mellékbüntetés iránt tett rendelkezés mellőzésével, de a 92. § fentartásával az ^albiróságok Ítéleteiben meghatározott célokra s módon fizetendő, behajthatlanság esetében pedig egy napi fogházra átváltoztatandó tizenöt korona pénz, mint főbüntetésre és behajthatlanság esetében egy napi fogházra átváltoztatandó öt korona pénz-, mint mellékbüntetésre Ítéltetik. I n d o k o k : A vád alápjául szolgáló tett bűncselekmény tényálladékát megállapítván: G. Ignác vádlottnak a kir. törvényszék ítélete ellen a B. P. 385. §-ának 1. a) pontja^ alapján bejelentett semmiségi panaszát mint alaptalant a B. P. 557. §-ának harmadik bekezdése szerint megfelelően alkalmazandó 437. §-ának negyedik bekezdése alapján el kellett utasítani. Minthogy azonban a kir. törvényszék mint fellebbviteli bíróság az elsőfokú bíróság Ítéletével megegyezőleg való ténynek ezt fogadta el, hogy a K.Jakab zajtai lakos által 1900 július 21-én a zajtai uton elvesztett egy 10 frtos és egy 5 frtos pénzjegyekből álló s a 10 éves H. Vendel által talált pénzösszeget utóbbitól a színhelyen átvette s azt sem a hatóságnak, sem K. Jakabnak, aki elvesztette, át nem adta, hanem jogtalanul elsajátította ; minthogy tekintettel arra, hogy H. Vendel koránál fogva felelősségre sem vonható, vádlott cselekménye a B. T. K. 365. §-ában meghatározott jogtalan elsajátítás vétségét képezi: ennélfogva a B. P. 385. §-ának utolsó bekezdése értelmében mindkét albiróságok ítélete a bűncselekmény minősitése s a büntetést tárgyazó részében hivatalból megsemmisítendő s a büntető törvény rendelkezésének megfelelően G. Ignác vádlott a jelen Ítélet rendelkező része szerint bűnösnek kimondandó s büntetése meghatározandó volt. (1901. május 8-án, 2705. sz.) A fenyegetéssel való kényszerítés által csak meg van kezdve, be azonban nincs végezve a cselekvés, eltűrés vagy elhagyás bekövetkezte nélkül a Btk. 35o. §-a szerint meghatározott zsarolás vétsége. (A m. kir. Kúria 1901. június 11. 10,936/900. sz. a.) Az alapperbeli ítéletekkel bizonyítottnak fogadtatott el az a tényállás, hogy a vádlott a sértetten két, 20 nap alátt gyógyuló sérülést ejtett és két metszőfogát kiütötte. Az ujitott perben kihallgatott törvényszéki orvos véleménye szerint valószínűnek mondatik, hogy a két fog belülről kifelé történt kirántás folytán törhetett ki, mig az igazságügyi orvosi tanács felülvé leménye szerint orvosilag határozottan meg nem állapitható, vájjon a két fog befelé, vagy pedig kifelé tört-e ki, és minthogy a kihallgatott ujabbi tanuk vallomásaival az alapperbeli tanuk vallomása megcáfoltnak nem tekinthető : a perujitási kérelem elutasittatott. (A. m. kir. Kúria 1901. május 22. 481/901. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Kertész Jenő utódai e., Budapest, u. o. keresk. és váltótrvszék, bej. szept. 26.. félsz. okt. 24., csb. Ipovitz Károly dr, tmgg. Mezei Ferenc dr. — Kéz Vilmos e., Veszprém, u. o. trvszék, bej. okt. 31., félsz. nov. 9., csb. Mislei Sándor dr, tmgg. Tatay Gyula. — Hámos Zoltán e., Cserencsény, rimaszombati trvszék, bej. okt. 14, félsz. nov. í., csb. Kovách Géza, tmgg. Bodon József. — Blau Mór e.. Tokaj, sátoraljaújhelyi trvszék, bej. okt. 16., félsz. nov. 13., csb. Kozma Endre dr, tmgg. Engel Jakab dr. — Tereckv és Bürü e., Budapest, u. o. keresk. és váltótrvszék, bej. szept. 26.,' félsz. okt. 24., csbi Szabó Árpád, tmgg. Földiák Emil dr. Pályázatok: A debreceni trvszéknél aljegyzői áll. aug. 7. — A balassagyarmati trvszéknél jegyzői áll. aug. 7. — Az újpesti jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 8. — Az újvidéki trvszéknél birói áll. aug. 13. A «The Mutual Life Insurance Company of New-York» nyivánosságra hozza a 10 és 15 éves nyereményfelosztások alapján folyó évben kifizetésre kerülő nyereményosztalékok kimutatását. A tizéves nyereményosztalékok a különböző életkorok és táblázatok szerint az egészévi dijnak 233.5°/0—300.6°'„-kára rúgnak. A tizenötéves nyereményosztalékok ugyancsak a különböző életkorok és táblázatokhoz mérten az egészévi dijnak 501%—580,8% ára rúgnak. E számok nem szorulnak kommentárra és fényesen váltják be mindazok várakozását, akik ezen első helyen álló amerikai társaságnál kötöttek biztosítást, nagy nyereményrészesedésre való reményben. A somorjai kir. közjegyző, helyettest, esetleg gyakorlattal biró jelöltet keres. ^ ^ "LI-»> rtiivímtaiuiii MTOKDÍiA BODAM RÉVAI LAJOS dr lakik V., Kálmán-utca 16. jSTILLER MÓR dr lakik V., Rudolf-rakpart 3.