A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 34. szám - A magyar polgári perrendtartás tervezetéről. 9. [r.]

240 A JOG Vegyesek. A kecskeméti ev. ref. jogakadémia évköny ve 1900—1901röl, elsősorban dr. Kovács Pál igazgatónak a tanév kezdetén tartott megnyitó beszédét tartalmazza, melyből a következő — tágabb körben is figyelmet érdemlő — sorokat közöljük: «mélyen megvagyok győződve — 17 éves tapasztalat szól mellettem, — hogy az az iíju, a kit én szeretettel és humánus bánásmóddal fegyelmezni nem tudok, az az ifjú nem e szentelt falak közé, nem a tudomány csarnokába, az az ifjú a fegyházba való ; azzal én nem bajlódom, az reám nézve elveszett örökre. Mert én nem a porkoláb szerepére, hanem a tudomány hirdetésére vagyok hivatva. Én nem azért vagyok itt, hogy az ifjúságon uralkodjam, hanem azért vagyok itt, hogy az ifjúságot szolgáljam tudománynyal, szolgáljam"' szeretettel. . . . Én bizton hiszem, hogy ezekkel a fegyverekkel győzni fogok, mert ezekkel csak győzni lehet, de bukni nem. . . Végül a joghallgató ifjúsághoz van néhány szavam. Önöknek uraim csak egy kötelességük van : szorgalmasan tanulni és nemesen cselekedni és csak egy joguk van: tőlünk tudományt és humanitást követelni. Kötelességeik hü betöltését elvárjuk, jogaik teljességét biztosítjuk*. Az évkönyv legbecsesebb tartalmát képezi dr. Pázmány Zoltán ny. r. tanárnak székfoglaló értekezése «a haszonélvezet átruházása, oszthatósága és felbecsüléséről». Az akadémia tanári karának tagjai: dr. Kovács Pál igazgató, a közigazgatási jog, statisztika és művelődéstörténet ny. r. tanára (18 év óta); dr. Bagi Béla a peres és perenkivüli eljárás s a váltó- és kereskedelmi jogmy. r. tanára (18 év óta); dr. J á sz i Viktor a jog- és államtud. bevezetés,} politika, magyar közjog és a tételes európai nemzetközi jog ny. r. tanára; dr. Kiss Albert a magyar és osztr. magánjog ny. r. tanára; dr. Mól z Károly az egyházjog, egyet, és magyar jogtörténet és a 1 jgujabbkori egyet, bölcsészet ny. r. tanára; dr. Pázmány Zoltán a római jog ny. r. tanára; dr. Tegze Gyula a büntetőjog, jogbölcsészet és bölcs, erkölcstan ny. r. tanára; dr. Sziget hy Lehel a nemzetgazdaságtan, pénzügytan és a magyar pénzügyi törvények ny. r. tanára. Magántanárok: Csilléry Benő ügyvéd, a magyar magánjogból; dr. Horváth Mihály orvos, a közegészségtanból; id. dr. K e c s k e m é t i Lajos Irvszéki orvos a büntetőjogi lélektanból ; ifj. dr. Kecskeméti Lajos ügyvéd, a bűnvádi eljárásból; dt. Kecskeméti Sándor városi tőorvos, a trvszéki orvostanból; dr. J. Szabó László ügyvéd, a magyar magánjog és perjogból; dr. Szeless József a kecskeméti takarékpénztár vezérigazgatója, a statistikai tudományokból; Vámos Béla városi rendőrfőkapitány, a rendészeti jogból. A gyakorlati élet szolgálatában álló ezen férfiak közreműködése arról tesz tanúságot, hogy az akadémia mély gyökeret vert és becézett kedvence az ottani társadalomnak. A hol minden tényező közreműködik, ott a siker el nem maradhat és a tanuló ifjúság is azt a különös gondot és érdeklődést találja, melynek szükségét csak imént az egri jogakadémia évkönyvének megbeszélése alkalmával annyira hangoztattuk. A kar kebelében működik 2 alapvizsgálati, továbbá 1 jogtudományi és 1 államtudományi vizsgálati bizottság. Első éves joghallgató volt az I. félévben 42, a II-ikban 38, másodéves az I. 32, a II. f. 33; harmadéves az I. f. 23, a II. 22; negyedéves az I. f. 22, a II. f. 17. I. alapvizsgárajelentkezett 31, képesittetett 22; a II. alapvizsgán 67, képesittetett 39; az államtud. vizsgára jelentkezett 11, képesittetett 9; a jogtudományira 26, képesittetett 18. Beszámol a jelentés még a könyvtárról és annak gyarapodásáról. Megütközéssel látjuk, hogy az előfizetés utján járatott folyóiratok és szaklapok közt csak 1—2 magyar jogi szaklap van felvéve. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a magyar jogi lapok kivétel nélkül messze túlhaladják a külföld hasonirányu szakközlönyeit, ugy béltartalmuk, mint terjedelmüknél fogva és mégis előnyben részesüljön holmi «Centralblatt für RechtswissenschafU ? Ki támogassa a magyar szakirodalmat, ha nem a jogakadémiák > Tessék csak ezen egy kissé gondolkozni és a jelentés ezen szép séghibáját mielőbb kijavítani. Hogy nem pro domo beszélünk, ezt legjobban avval dokumentálhatjuk, hogy a «J o g» az ottani jogakadémiai olvasókörnek ingyen jár. A kitűzött két pályadíj (50 és 70 K.) közül az első: a dohányegyedáruság lényege és hatása pénzügyi, közgazdasági, erkölcsi és magángazdasági szempontból ki nem adatott. A 2-dikat a nagy francia forradalom okai és eredményeiről Pa ál Árpád III. éves jogh. nyerte el. Ösztöndíj volt 14, váltakozva 200—20 korona közt. Ifjúsági egyletek: 1) a joghallgatókat segélyező egylet 52, rendes taggal 911. k. 71 f. bevétel és 903 k. 45 f. kiadással, ebben a segélyalap kiadása310 k.-val szerepelt. Azalaptőke 6,953 k. 17 f. 2) a jogakadémiai olvasókör. Legnevezetesebb ténykedése a lefolyt évben abban állott, hogy 1900. okt. 30-án tartott ülésében a debreceni akad. ifjúság hires átiratát magáévá tette és evvel a budapesti egyetemi kör néppárti velleitásai felett pálcát tört. Bár őszintén bevallva, sem az egyik, sem a másik irányban sem helyeseljük az egyetemi és akad. ifjúságnak politikai viszketegét és a nyilvánosság előtt való szereplését. Lesz még erre elég idő és alkalom, mikor a gyakorlati életbe kilépnek. A sok lelkesedés mellett ott látjuk a nyilvánosság előtt való időelötti szereplési vágyat isL melyet már csirájában elkeli fojtani. Az olvasó kör bevétele volt 98 k 98 f, kiadása 55 k. 42 f; alaptőke 971 k. 47 f. Az akadémia uj tanrendét az 1901—1902. tanévre más alkalommal fogjuk közölni. Hány ügyvéd van Ausztriában? Az osztrák igazságügyminisztérium rendeleti közlönyében érdekes összeállítás olvasható az osztrák ügyvédek számáról. Huszonhatmillió lakósság mellett 1900. évvégén 4,297 ügyvéd volt, azaz 6,283 lakosra 1 ügyvéd jutott. A bécsi ügyvédi kamarának három milliónál nagyobb lakosságú területén 1,116 ügyvéd volt. Bécsben magában az 1900. év végén az ügyvédek száma 992 volt. (Tehát kevesebb, mint Budapesten !) A prágai ügyvédi kamarának 6 millió 300,000 lakossal biró területén 1,124 ügyvéd volt, közülök Prágában 326. Hatáskör megállapítása, mozgásban levő vonatra történt felugrás miatt indított ügyben. A kir. ministerium a S. Mór csurogi lakos ellen mozgásban levő vonatra történt felugrás miatt indított ügyben a zsablyai járás főszolgabirája és a zsablyai kir. járásbíróság között felmerült hatásköri összeütközési esetet 1900. évi december hó 5-ik napján tartott tanácsában megvizsgálván, következőleg határozót t: Ebben az ügyben a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: S. Mór csurogi lakós ellen a goszpodincei vasúti állomás elöljárósága a miatt tett feljelentést, hogy 1900. évi május 31-én a már erős mozgásban levő vonat után szaladva arra az állomási előljáró intése ellenére felugrott, miközben a futódeszkán elcsúszott, ugy, hogy e miatt a vonat megállítása vált szükségessé. A zsablyai járás főszolgabirája a feljelenlett esetben az 1879. évi XL. t.-c. 112. §-ába ütköző kihágás ismérveit látván íenforogni, 1900. évi június hó 15-én 534. sz. alatt kelt iratával a feljelentést illetékes elbírálás végett a zsablyai kir. járásbírósághoz tette át. A zsablyai kir. járásbíróságnál alkalmazott ügyészségi megbízott, azzal az indokolással, hogy a feljelentett cselekmény az állomási váltón belül, tehát nem P. nyilt pályán történt és hogy terhelt annak abbanhagyására a felügyelő személyzet által figyelmeztetve lett s hogy ekként a jelen esetben az 1879. évi XL. t.-c. 112. §-ába ütköző s a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt kihágás forog fenn: a feljelentés tekintetében a vád képviseletét megtagadta. A zsablyai kir. járásbíróság 1900. évi július hó 27-én 1900. B. 119/1. sz. a. hozott végzésével, tekintettel arra, hogy a vád emelésére egyedül jogosított ügyészségi megbízott vádat nem emelt, a bűnvádi eljárás megindítását a B P. 527. §-a alapján megtagadta. Az ekként támadt hatásköri összeütközési esetet a kir. minisztérium megvizsgálván, az eljárásra a kir. bíróság hatáskörét tartotta megállapitandónak, mert az előadott tényállás szerint a jelen esetben nem a vaspályán, vagy ahhoz tartozó épületekben a biztonság szempontjából kiadott egyes alkalmi rendeletnek vagy intézkedésnek, hanem a vaspályákra vonatkozólag az életbiztonság és egészség oltalma végett kiadott s a vasúti üzletszabályzatban meghatározott (1. a m. kir. ministeriumnak 1892. évi december hó 10-én 83,249/IV. keresk. min. sz. a. kibocsátott rendelete 16. tj-ának második bekezdését) azon általános rendelet megszegéséről van szó, mely szerint mindaddig, mig a vonat mozgásban van, a be- és kiszállás, vagy annak megkísérlése tiltva van, ennélfogva a jelen esetben nem az 1879. évi XL. t.-c 112. § ába. hanem annak 111. §-ába ütköző testi épség elleni kihágásnak tényálladéka mutatkozik megállapíthatónak, ennek elbírálása pedig az 1897. évi XXXIV. t.-c. 18. §-a IV. pontjának és 19. §-a 1. pontjának egybevetett értelme szerint a kir. biróság hatáskörébe van utalva. Az a körülmény, hogy a feljelentett egyén az állomási elüljáró figyelmeztetése ellenére követte el a tiltott cselekményt, a fentebb előadottak szerint nem változtathatja meg a cselekmény jogi természetét, hanem mint súlyosító körülmény veendő az érdemi elbírálásnál figyelembe. Az ügy felderítését czélzó közbeeső intézkedéseket tartalmazó határozat ellen felebbezésnek helye nincs. A m. kir. belügyminister 1901. évi 9,026 sz. határozata. H. város közönségéhez. Mult évi december hó 12-én tartott ülésében a közgyámnak az állandó napidíjas alkalmazása, a kiküldetések és végrehajtási teendők alóli felmentése tárgyában benyújtott folyamodványa felett akként határozott, hogy a közgyám teendői és az ügymenet egyszerűsítése tekintetében vizsgálatot rendelt. Ezen határozatot Sz. Mihály közgyám megfelebbezvén, a felebbezést visszautasítom, mert a határozat az ügy felderítését célzó közbeeső intézkedéseket tartalmaz s ily határozat ellen pedig felebbezésnek helye nincs. Kúriai és táblai értesítések Belényes. Dr. P. C. Balog-Kémet érk. 1,819/901. P. sz. a. elöa. Egri, n. e - Ermihályfalva. G. Gy. Spilauer-Dobrai érk. 4,357/901. P. sz a. eloa. Asztalos, n. e. - Erzsébetvaros. Dr. I. Gy. MartiniSchuller erk. 4,715/901. P. sz. a. elöa. Németh, n. e. - Pécs Dr M. J. Martz-Róth érk 3,391/901. P. sz. a. előa. Stephanides n. e! Kaszab-Turcsi érk 7,5o0/900. P. sz. a. előa. Illyés Károly, n. e. Barifoki^UfT, ^Egy'reUhlyarik>n-j_- petkó-s-,ga ví***^* BODOltTti ~ ' "